Az epikai művek jellegzetes vonása a belső idő, az epikai költemények egy sajátos időkezelési jellemzője. A belső idő révén maga a szereplő belső tulajdonságai tárulnak még inkább az olvasó elé.

A valóságnak megfelelő, tapasztalati (reális) időben való ábrázolás.

A fikció képzeletbeliség, az irodalmi művek azon része, melyek az alkotó fantáziájának elemei.

A science fiction rövidítése. Tudományos-fantasztikus alkotás, legtöbbször regény vagy film.

Az elbeszélő és elbeszélt művekben a történelmi idő helyett történeti időről, történetiségről beszélünk, ezen művek időkezelését így kontemporális, vagyis jelen idejű időkezelésnek nevezzük.

Daniel Defoe Robinson Crusoe című regényének hőséről vett elnevezés; a hős viszontagságos utazása alkalmával hajótörést szenved, és egy lakatlan szigetre kerül, ahol saját erejéből teremti meg az élethez szükséges feltételeket.

Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832),német származású író, költő, aki a barokk nagyepikai műfajának egyik legjelesebb képviselői közé tartozott. A Faust írójaként vált híressé a nagyvilágban.

A mű főhősén, főhősein túli szereplők.

( gör.= betoldás) Az epikus és drámai költemények olyan szerkezeti egysége, amely nincs közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával, de a mellékszálakkal sem s így átmenetileg késlelteti a végkifejletet.

Egyéni, személyes kameramozgás.

( Fr.) Cselszövő, bajkeverő ember. 2. Ilyen személyt alakító színész.

Elbeszélés, elbeszélésmód. A művészeti alkotás elbeszélő eleme.

A modern epika gyakori közlésformája. Az a technika, amellyel az író a szereplő ki nem mondott gondolatait, érzéseit, képzeteit adja vissza közvetlenül, egyesszám első személyű beszédmóddal.

Az epikai alakítás egyik sajátos formája. A 19.században jelent meg, de leginkább az impresszionizmus korszakában vált jelentőssé. A függő beszéd egy olyan vállfaja, amely a cselekmény valamelyik szereplőjének lelki folyamatát közvetlenül nem írja le, csak különböző nyelvi eszközökkel érzékelteti azt.