A magyar humanista korszak egyik jellemző levelezési formája. Ebben a korszakban a magánlevelezés mellett alakultak ki a közéleti és politikai levelezés szokásai is.

(v. Károli Biblia) Az első teljes magyar protestáns bibliafordítás. 1590-ben jelent meg, kb. 800 példányban, azóta 120-nál több átdolgozott kiadást ért meg. A Károli Biblia név a fordítójára utal, a nyomtatás helye szerint: Vizsolyi Biblia, elsősorban az irodalomtörténet számára. A ~ Károli Gáspár gönci lelkész műve, Thúri Mátyás szántói, Czeglédi János vizsolyi és Huszti Imre gönci lelkészek, továbbá Károli testvére, Miklós, valamint Pelei János és Károli Béla rektor közreműködésével. A nyomtatás költségeit Rákóczi Zsigmond egri várkapitány és Vizsoly földesura, Báthori Zsigmond országbíró, Drugeth Bálint zempléni főispán és Mágócsy Gáspár földesúr biztosították. A ~ címlapja szerint „nyomtattatott Mantskovit Bálint által”, aki a Galgócon (Nyitra vármegye ) működő Bornemisza Péter nyomdájának tipográfusa volt. Nyugodtabb körülményeket keresve költözött át e nyomda Vizsolyba, ahol megfelelő módon fölszerelték, kiegészítették a ~ kiadásához szükséges betűkészlettel. A ford-hoz Luther Bibliáját nem használták föl, a ~ teol. alapjaiban a ref. Kálvin tanai tükröződnek. Károli Gáspár bevezetője szerint: „Miképpen azért külső képpen Isten az, aki minket eltart és az mi életönket táplállya, de úgy, ha az mi hivatalunk szerint kenyeret keresünk: azonképpen az Isten lelke az, aki az mi szívönkben lelkünkben cselekszik, hitet formál, ujonnan szül, de nem külömben, hanem az igének hallgatásából. Ha azért azt akarjuk, hogy az Isten mi bennönk cselekedjék, ne légyen mielőttünk semmi becsületesb az Istennek igéjénél, annak hallgatásánál, olvasásánál és tanolásánál. ” Szükségesnek tartja a ford-t, mert „nemcsak akarja Isten, hogy az papok olvassák az szent írást és az község azoknak szájukból hallja, hanem azt is akarja, hogy az ó és új Testamentom könyvei minden nemzetségnek nyelvén légyenek, és azokat olvassák, hányják vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyi állatok, mert az Isten egyaránt minden rendbéli embereket akar idvezíteni”.

Mindazon művek összessége, amelyek egyházak, vallásfelekezetek, szekták között egyes hittételek, vallásos nézetek kérdéseiben folytatott vitákhoz kapcsolódnak. ( röpirat, pamflet, értekezés, intelem stb. )

( Károlyi, Károli 1530k-1591) Református író, bibliafordító. Teljes szentírás fordítása az úgynevezett Vizsolyi Biblia.( 1590)

Galeotto Marzio 1427-1497 között élt olasz humanista, költő. Kora ifjúságától fogva a klasszikus ókor kultúrájának, nyelvének és irodalmának tanulmányozásával foglalkozott. Miután rövid ideig katonáskodott 1447-ben Ferrarába ment, ahol a híres Guarino Veronese tanítványa volt. Itt kötött barátságot Janus Pannoniussal. Római zarándokútja után 1450-ben a padovai egyetemen a klasszikusokról tartott előadásokat, s maga is hallgatott orvosi tárgyakat. 1460-ban látogatott először Magyarországra szerencsét próbálni, s mivel számításaiban nem csalódott, több alkalommal is visszatért. 1461 és 1486 közt gyakran tartózkodott Mátyás király udvarában. 1464-ben a Bolognai Egyetemen latin nyelvtanár. Főbb művei közé sorolható: Az emberről, Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről, valamint A közönségesen ismeretlen dolgokról.

A vallás tanításaiból, követéséből fakadó, erre irányuló epika.

A középkori történetírás műfaja, jellemzője, hogy az eseményeket időrendben, tényközlő formában rögzíti.

A 16. századi verses epika egyik műfaja, tárgya egykorú vagy a múltbéli történelmi esemény (politikai szituáció vagy katonai tett).

A Bibliotheca Corviniana Mátyás király korvináinak megnevezése, budai könyvtára, amely a vatikáni után Európa második legnagyobb könyvtára volt. A könyvállomány régi latin és görög kéziratokból egy budai könyvmásoló műhelyben készült az olaszországi könyvkereskedőknél megrendelt kéziratokból. A Corvinák a rajtuk található Hunyadi címerről kapták nevüket, hiszen a család címerállatának a hollónak latin megnevezése a Corvus. Mátyás király halálát követően a Corvina is pusztulásnak indult. Buda 1541-es török általi elfoglalásakor zsákmányként hordták el a kódexeket

(er. Csezmicei János 1434-1472) Költő. A magyar irodalom első nagy alakja, s mint ahogy a Pannónia dicsérete című epigrammájában büszkén hirdeti, hazáját ő vezette be az európai irodalomba, Itália-szerte elismert humanista verselő. Latinul írta műveit. El

A vallás tanításaiból, követéséből fakadó, erre irányuló történet.

Petőfi Sándor 1845-ben adta ki a János vítéz című elbeszélő költeményét, amely témáját a népmesék, mondák irodalmi értékű színes világából merítette. Versformája négyütemű 12-es.

Költöi levél, rendszerint verses formájú; klasszikus változata tanító szándékú, hangneme emelkedett; általában erkölcsi, világnézeti elvek kifejtésére alkalmas.

Lat.=szónok.