Az irodalmi alkotásban az az alak, akiről a történet szól, aki miatt a cselekmény bonyolódik vagy aki a bonyolító.

a három alapvető szépirodalmi műfaj egyike, legfőbb sajátossága az, hogy ábrázolásában a külső valóság tárgyias tematikája dominál, s előadásmódja alapvetően elbeszélő, monologikus jellegű, többnyire múlt időben beszél, a hősöket és társadalmi körülményei

A cselekménybonyolítás módszere, célja a feszültség fokozása, azzal, hogy a megoldás időpontja mind későbbre halasztódik.

Olyan mű, mely az elképzelt jövőt ábrázolja. Nevét Morus Tamás Utópia című alkotásáról kapta.

Az irodalmi alkotások cselekményábrázolásában megkülönböztetünk: külső és belső teret. A külső tér, maga a valóság, melyet legtöbbször objektív megközelítésben ábrázol az alkotó és melynek minden szereplő a részese.

A mű főhősén, főhősein túli szereplők.

Elbeszélés, elbeszélésmód. A művészeti alkotás elbeszélő eleme.

A realista regény egyik típusa. Az emberek és a társ. kapcsolatát mutatja be, azt a folyamatot, ahogyan ez a kapcsolat megváltoztatja az emberek tulajdonságait. Jellegzetes formája a fejlődésregény: ifjú ember nevelődését, lelki fejlődését mutatja be, tehát jellemfejlődését. Jellemző a tipizálás: a szerző olyan szereplőket szerepeltet, akik társadalmi rétegek tipikus magatartásformáival rendelkeznek. A jellemet a társ. -ból vezeti le.

Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832),német származású író, költő, aki a barokk nagyepikai műfajának egyik legjelesebb képviselői közé tartozott. A Faust írójaként vált híressé a nagyvilágban.

A realista epika jellemző műfaji változata: ami a feltörekvő fiatalok érvényesülésének történeteit ábrázolja, s ilyen módon a fejlődésregény egyik változatának is tekinthető.

Hosszabb elbeszélő mű, melyben a tudaté, a gondolatoké, a belső világé, belső cselekvésé a főszerep.

A fikció képzeletbeliség, az irodalmi művek azon része, melyek az alkotó fantáziájának elemei.

( Fr.) Cselszövő, bajkeverő ember. 2. Ilyen személyt alakító színész.

Hosszabb elbeszélő mű, mely a történelem valamely eseményét, vagy szakaszát művészi eszközökkel ábrázolja.

A valóságnak megfelelő, tapasztalati (reális) időben való ábrázolás.

Daniel Defoe Robinson Crusoe című regényének hőséről vett elnevezés; a hős viszontagságos utazása alkalmával hajótörést szenved, és egy lakatlan szigetre kerül, ahol saját erejéből teremti meg az élethez szükséges feltételeket.

Az epikai alakítás egyik sajátos formája. A 19.században jelent meg, de leginkább az impresszionizmus korszakában vált jelentőssé. A függő beszéd egy olyan vállfaja, amely a cselekmény valamelyik szereplőjének lelki folyamatát közvetlenül nem írja le, csak különböző nyelvi eszközökkel érzékelteti azt.

Az események éppen annyira kötődnek a térhez mint az időhöz. Fontos része a kompozíciónak, szerepe van a cselekményben, a szereplők életében. A belső tér az elbeszélő költemények esetében a cselekmény helyszínének leírását jelenti (például vár vagy kastély).

A regény egyik fajtája, a múltban megélt gondolatokra, érzésekre épül a mű. Az emlékezés folyamatát segíthetik tárgyak, személyek, illatok stb.

Az elbeszélő és elbeszélt művekben a történelmi idő helyett történeti időről, történetiségről beszélünk, ezen művek időkezelését így kontemporális, vagyis jelen idejű időkezelésnek nevezzük.

A megismerés határain túli, természetfeletti, érzékfeletti, túlvilági.

Bölcsességeket megfogalmazó, közmondásszerű.

A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon korszaka, amikor a legtöbbet fejlődött a fém megmunkálása. A természetes módon felszínre kerülő érctartalmú ásványokból, a réz és ón ötvözésével született meg a bronz.

A cselekménybonyolítás módszere, célja a feszültség fokozása, azzal, hogy a megoldás időpontja mind későbbre halasztódik.

Gör.-lat=jövendölés, jóslat.

Kis próféta, akinek írásai az Ószövetség béli próféták könyvében találhatóak.

A klasszikus eposznak egyik állandó eleme, ún. eposzi kelléke. Ennek lényege, hogy természetfeletti lények beavatkoznak a szereplők életébe.

Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismert átírata A farkas és a bárány (Aiszóposz nyomán). A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A mese tételmondata: „Olyan emberekről szól ez a mese, akik koholt vádakkal elnyomják az ártatlanokat.”

A költészet eredetét az ókori görögök kilenc istennőnek, a múzsáknak tulajdonították. A kilenc múzsa szerepe: Kleió a történetírás, Melpomené a tragédia, Thaleia a komédia, Euterpé a zene, Terpszükhoré a tánc, Erató a szerelmi költészet, Kalliopé az eposz

A kontinuitás, vagyis folytonosság szóból eredően olyan elmélet, mely egy előre haladó és folytonos művet feltételez. Erre példa Homérosz: Odüsszei című műve.

Szóbeli költészet.

Héra, görög istennő latin megfelelője. Neve jelentése: oltalmazó, útnő. Házastársi viszonyban élt Zeusszal ( a görög mitológiában), ám kapcsolatuk nem volt kiegyensúlyozott, ugyanis Zeusznak számos törvénytelen gyermeke született.

Ithaka királya. Homérosz ír róla, pontosabban a trójai háború utáni bolyongásairól Odösszeia című elbeszélő höskölteményében.

Az antik epikus felfogás szerint, az epika egyfajta költői megnyilatkozás, mely az inspiráció révén közvetített tapasztalás.

Próféta, akinek tapasztalatait és élettörténetét az Ószövetségben található Jónás könyvéből ismerhetjük meg. Bár először megkerülte Isten akaratát és küldetését, végül bűnbánata által Isten újra kegyeibe fogadta őt.

Az istenek születése a görög mitológia által megteremtett mítosz. A mitológia szerint ugyanúgy születnek, mint az emberek, csak nem éppen a legtermészetesebb módon jönnek világra. A görög mitológia leggazdagabb forássai tagadhatatlanul Hésziodoszhoz vezetnek vissza.

A görög mitológiában az idő istene. A római hitvilágban Szaturnusszal azonosítják. Uranosz és Gaia gyermekeként Kronosz a legifjabb titán, akit az új korszak vezető istenének tartottak. Sorsa végzetes: ahogyan ő letaszította apját, úgy taszítja őt Zeusz, a későbbi harmonikus világrend megteremtője.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és az oroszlán. A történet tanulsága, hogy a megszokás olyan dolgokat is széppé tesz, amelyektől azelőtt féltünk.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a szőlő. A történet tanulsága, hogy előre ítélkezni és lopni bűn.

Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismert átírata A farkas és a kutya (Aiszóposz nyomán). A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A farkas és a kutya című alkotásának tételmondata : „Király se kívánok, lenni, ha nem vagyok szabad!”

A trójai mondakör szerint Menelaosz spártai király felesége, akinek elrablása több forrás szerint a trójai háború kitörésének nem közvetlen oka volt.

I. sz. 90-es években keletkezett történeti könyv,a négy evangélium után következő ötödik újszövetségi irat. Tartalmát tekintve az egyház keletkezéstörténetét mutatja be.

(gör): szárnyas, később halfarkú tengeri tündér az ógörög mitológiában, aki bűvös énekével magához csalogatja és romlásba dönti a hajósokat.

(gör. Dekalogosz, 'tíz szó'; lat. Decalogus): görög egyházi íróktól származó szakkifejezés azoknak a parancsoknak a jelölésére, melyeket Mózes Jahve utasítására v. maga Jahve két kőtáblára írt, és melyek alapján Jahve a Sinai hegyen szövetséget kötött; azoknak az alapvető követelményeknek a foglalata, melyeket Izr. fiaival szemben Jahve ill. a vallásuk támasztott. A ~ az Ószövetségben: A ~ szövegét a Pentateuchus két helyen is tartalmazza. A két szövegrész - egész kis eltéréseket kivéve - fedi egymást, úgyhogy egyazon alapszöveg 2 változatának tekinthetők, mely alapszövegből bizonyos elemeket más formában a Lev 19 is megőrzött. Figyelmet érdemlő eltérést mutat az utolsó parancs: a Mózes Törv. - társad. törekvései jegyében - kiemeli az asszonyt a bírvágy (kívánság) egyéb tárgyai közül, és külön megfogalmazza elkívánásának tilalmát. A ~ legrégibb szövegét a Nash-papirusz őrzi (bibliai kéziratok); a mai maszoréta szöveghez képest csak jelentéktelen eltéréseket mutat. - Hogy a parancsok száma 10, ahhoz nem fér kétség, hiszen már maga az ÓSz is ,tíz szó'-nak mondja ezeket a parancsokat, és a hagyomány is teljesen egységes ebben a kérdésben, de a ~ tagolását illetően már nem ennyire egyezők a vélemények. Tartalmi szempontból a következő tagolódás látszik természetesnek: (Bevezetés) Én vagyok az Úr, a te Istened. . . (Kiv 20,2); I. Senki mást ne tekints Istennek, csak engem (20,3); II. Ne csinálj magadnak faragott képet. . . (20,4-6); III. Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába. . . (20,7); IV. Gondolj a szombatra és szenteld meg. . . (20,8-11): V. Tiszteld apádat és anyádat. . . (20,12); VI. Ne ölj (20,13); VII. Ne törj házasságot (20,14); VIII. Ne lopj (20,15); IX. Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen (20,16); X. Ne kívánd el embertársad házát. . . (20,17). A ~ az Újszövetségben: Jézus átvette a ~ot, de kinyilatkoztatta a Szentlélek erejét is, mely a Törvény betűjében hat.

A görög mitológia óriásai, Gaia gyermekei. Anyjuk bíztatására hadba vonultak az olimposzi istenek ellen, akik Zeusz és Héraklész vezetésével legyőzték őket.

Püloszi király, Néleusz fia. Többnemzedéknyi időn át uralkodott bölcsen, népe szeretetétől övezve. A Trója alatt küzdő görög sereg vezérei közül ő volt a legidősebb; a harctól sem riadt vissza, de a legtöbbet a haditanácsban használt megfontolt és mindig helyes tanácsaival. Próbálkozott Akhilleusz és Agamemnón békítésével, majd ő javasolta, hogy az előbbi fegyvereivel Patroklosz menjen a harcba. Fia, Antilokhosz az ő védelmében áldozta életét. A háború végével ~ szerencsésen hazatért, és még sok éven át uralkodott.

a hellenizmus kori görög és a római elbeszélő költészet hexameterben írt, mitologikus szerelmi vagy bukolikus történetet feldolgozó műfaja volt. Terjedelme alig néhány száz sor, kompozíciós alapelve egy-egy jelenet kiragadása és aprólékos részletezése.

( gör-lat= családtörténet) A családok leszármazásával, általában az emberek közötti rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó történeti segédtudomány.

A héber Mattanaja név görög alakjából ered a Máté férfi név, jelentése: Istena jándéka. Az ószövetségi hagyomány szerint szintén Jézus egyik tanítványa, az apostolok egyike.

Epikai műfaj. Csodás történet, melyek szereplői fantasztikus kalandokat élnek át. Két válfaját különböztetjük meg: a népmesét és a műmesét.

A Mózes tanításain alapuló vallás.

(a héber limmed, 'tanítani' szóból): tan, tanítás, tanulmányozás, a Misna és a Gemara összefoglaló neve. A Misnából és a palesztinai Gemarából állt a palesztinai v. jeruzsálemi ~; a Misnából és a babilóniai Gemarából állt a babilóniai ~. A palesztinai ~ volt a régebbi, s mint ilyen mindenekelőtt tört. szempontból jelentős; ugyanakkor a babilóniai ~ ( Kr. u. 500 k. zárták le) az ortodox zsidóság körében még mindig érvényben van. A Biblia tanítása itt az egész életvitelre hat. A határesetekkel kapcsolatos fejtegetéseket jegyzőkönyvszerűen rögzítve őrzi tovább a hagyomány minden ellenvetéssel, kitérővel és érvül felhozott analóg esettel együtt. Így a ~ nem csupán szabályokat és parancsokat ölel föl az élet minden helyzetére, hanem bibliamagyarázatokat, bölcs mondásokat, anekdotákat és tud. eszmefuttatásokat is tartalmaz; haggada, halacha. A ~ nemcsak törv. , hanem evangélium is: az élet könyve, melynek a zsidóság fennmaradását köszönheti. A legapróbb részletekre is kiterjedő, szerteágazó kérdésföltevése onnan érthető, hogy a zsidóság csaknem mindig ellenséges környezetben élt, így hitét és szokásait kénytelen volt védeni. A Törvény magyarázatát illetően a vita mind a mai napig a ~i normák jegyében folyik.

Az a művelődési korszak, amely Nagy Sándor hódításától kezdődően Egyiptom római meghódításáig tartott. Az ógörög, kisázsiai és egyiptomi művelődési elemek összeolvadása jellemzi.

( gör. „könyvecskék”) A zsidóság és a kereszténység kanonizált iratait tartalmazza, egyszersmind az emberiség évezredeken keresztül felhalmozódott tudásának kiemelkedő jelentőségű foglalata is. A görög "biblia" szó Kr. u. 160 körül jelenik meg 'könyvek',

Valamely valós jelenséghez kapcsolódó történet. A benne szereplő tényeket azonban a képzelet átalakítja, felnöveszti, vagy magyarázatokat fűz hozzájuk. Témája lehet pl. valamely hiedelem, szokás, természeti vagy társadalmi jelenség.

A görög hősmonda szerint Trója utolsó királya.

( gör, „ki nem adott) rövid, jellemző, mulatságos történet. Eredeti értelmében kiemelkedő (történeti) személyiség hétköznapjait, gáláns kalandjait, emberi gyengéit vagy szellemes mondásait bemutató kis párbeszédes jelenet, elbeszélés. Néha megközelíti a t

A föld istennőjének elnevezése a görög mitológiában. Uranosz felesége. Gyermekei a gigászok és a titánok. Római megfelelője: Tellus, Terra Mater.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a majom. A történet tanulsága, hogy az ember akkor kérkedik igazán hazugságokkal, ha nincs senki, aki megcáfolja azokat.

Gaius Cilnius Maecenas (i.e. 70. – i.e. 8.) etruszk törzsből származó, római irodalmi pártfogó, politikus. Közreműködött az Augustus-féle alkotmány megalkotásában. Legismertebb alkotók, akiket támogatott: Horatius, Vergilius és Propertius.

A görög mitológiából ismert 6 óriás. Uranosz és Gaia fiai. Hatan voltak: Ókeánosz, Koiosz, Kriosz, Hüperión, Lapetosz és Kronosz. Az egyik titán, Kronosz, testvérei segítségével legyőzte apját, Uranoszt, és elfoglalta helyét.

A szónak egy magánhangzót (, némely idegen nyelvben esetleg egy hangzóssági csúcsot alkotó mássalhangzót) tartalmazó kisebb hangtani egysége, ill. ilyen egységet alkotó szó.

( gör-lat) Törvényesítés, szabállyá változtatás.

Falus Róbert (1925–1983) híres magyar klasszika- filológus, irodalomtörténész.

Hésziodosz (Kr. e. 700 k. ), boiótiai költő tankölteménye. A görög parasztság gondjait örökíti meg személyes élményei alapján.

A jambus irodalmi fogalom, a leggyakoribb időmértékes verslábak egyike. Értéke három mora, egy rövid és egy hosszú szótagból áll. Párja (fordítottja) a trocheus. A jambus szó jelentése valószínűleg "dobás", "dobós", egy táncfajta elnevezése legfőbb figurájáról.

Olyan tudományág, mely különböző kultúrák közös vagy érintkező elemei segítségével az emberi műveltség egyetemes jegyeinek megállapítására törekszik.

( gör.= jó hír) A „jó hír” a Messiás eljövetele. Az evangéliumok Jézus életét, tetteit beszélik el, tanításaival ismertetnek meg. Több műfaj felhasználásával jön létre. A legtöbb görög nyelven készült. A keresztény egyház négyet választott ki hitelesnek:

Az összehasonlító irodalomtudomány fogalma: olyan motívum, amely szélesebb körben, több műben, több nemzeti irodalomban is elterjed. Míg a vándortéma a művek egészére kiterjed, s a tárgytörténet által leírt módon, viszonylag jól követhetően vándorol, egy-egy motívum (pl. az állatőstől való leszármazás, a táltos ló, az elcserélt szerelmeslevél, a gonosz mostoha, a katicabogár nevének és pöttyeinek eredete, a tizenhármas szám, az eltűnt és megkerült gyermekek motívuma stb.) külön-külön, a művek történetétől függetlenedve, más-más műfajokban jelentkezve is elterjedhet. A nemzetközi (és elsősorban csak folklorisztikai irányultságú) motívumindex 24 főbb témakörben több tízezer motívumot tart nyilván (amelyek mindegyikéhez több almotívum csatlakozik), anélkül, hogy az egész világra kiterjedő teljességre törekednék.

Menelaosz spártai király a görög mitológiában. A görög mitológiába felesége révén vált ismertté. Helené ugyanis megszökött az ifjú trójai Párisz herceggel, melynek eredménye a mitológia szerint a trójai háború kirobbanása.

A mezopotámiai mitológia hőse, Uruk legendás királya ( Kr.e 28. század) kétharmad részben isten, egyharmad részben ember.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a majom. A történet tanulsága, hogy az ember akkor kérkedik igazán hazugságokkal, ha nincs senki, aki megcáfolja azokat.

( lat) Az emberi méltóság tisztelete. Az emberek anyagi és művelődési szükségleteiről való gondoskodás és az erre vonatkozó nézetek együttese.

Az időmértékes verselésben az egy rövid szótag neve. Egy hosszú szótag két morából áll.

A Biblia latin fordítása, melyet Szent Jeromos=Hieronymus (331-420) készített. A Vulgata kifejezés jelentése=népnyelvű.

Vergilius tankölteménye, mellyel a költő kilép az eklogák világából. A mű címének jelentése "Paraszti dolgok". Azért tankölteményként definiálta a költő, mert a földművesek oktatására szánta. A költemény egészét egyfajta himnikus hang jellemzi. A költő hét éven keresztül készítette el művét.

( gör. „küldött)

Ábrahám az Ószövetség központi szereplője, Isten neki ígérte Kánaánt, amennyiben teljesíti kérését.

hibás fogalom

A római mitológiában az alvilág a sötét árnyak és a mélységes gyász helyszíne.A Phlegeton folyó öleli körül illetve három vastag fal akadályozza meg a szökni akaró bűnösök lelkét a menekülés lehetőségétől. Az alvilág istene Pluto,segítője Kharón, a holtak folyójának a révésze. Az alvilág kapuit kívülről a Gorgók(medúzák), belülről Kerberosz, a három fejű kutya őrizte.

Általános értelemben egy nép, nemzet életében a gazdagság és béke időszakát jelenti.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a kecskebak. A történet tanulsága, hogy az embernek előbb a dolgok kimenetelét kell megvizsgálni, és ezután hozzáfogni a lehetséges megoldáshoz.

Isten neve héber nyelven.

A görög mitológiában Néreusz tengeri isten leányainak, a nérieszeknek egyike. Péleusz király felesége, Akhilleusz anyja. Fiát a Sztüx folyó vizébe mártotta, hogy sebezhetetlenné tegye, de a fiú sarka, melynél fogva anyja tartotta, nem ért a vízbe, s később e ponton sebezte halálra Akhilleuszt Parisz nyila.

Az Ószövetségben található mózesi könyv, mely a zsidó nép eredetmítoszát és Egyiptomból való kivonulását meséli el.

Ókori görög törzs elnevezése. illetve ennek a törzsnek a nyelvjárása.

(szanszkrit,lat): a védákkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó.

az időmértékes ritmusnak a lírai versekben kialakult, gazdag rendje. jellemzői: az állandó ritmusú sorok (a szapphói, az anakreóni, az alkaioszi, az aszklepiadészi, a glikóni stb.). A sorok első két szótagja általában közömbös

(v. dao): a kínai bölcselet és vallás névadó alapfogalma. Jelentései: 1. megtett út, lezajlott folyamat, cselekmény; 2. egy lényre jellemző magatartás (természet); 3. az univerzum kozmikus rendje; 4. liturgiával tisztelt istenség (Daojun), s ennek megnyilvánulásai a világban.

Görög mitológiai alak, a szerelem istene. Latin mitológiában: Amor, Cupido.

A műnek olyan felépítése, mely időrendi sorrendet követ.

Vergilius, római származású költő legnagyobb művének főhőse. Az Aeneis című mű 11 éven át készült. A főhős Aeneas útját írja le a mű Itáliából, és győzelmét az ellenszegülő hatalmak felett.

(gör): a titánok egyike a régi görög mitológiában, aki ellopta a tüzet az égből, és az embereket megtanította annak felhasználására; büntetésül Zeusz a Kaukázus szikláihoz láncolta, ahol egy saskeselyű marcangolta. ~ a természeti és szellemi nehézségekkel dacoló emberi akarat és teremtő erő jelképe.

Ókeresztény mű, az Újszövetség négy könyvéből az egyik alkotás, melyet János próféta rögzített, feltehetőleg i. sz. 68-69-ben keletkezett. Apokalipszis néven is ismert. Futurisztikus értelmezés szerint János Krisztus visszajövetele előtti rövidebb periódusról írt, és olyan próféciákat említ, melyek még nem teljesedtek be.

Ereszkedő, két rövid szótagból álló versláb.

(a lat. re, 'újra' és incarnatio, 'testet öltés' szavakból): az emberi lélek halál utáni ismételt testet öltésének elképzelése.

Próféta, isteni kinyilatkoztatást közvetítő személy, Kr. e. 7.-6. sz. fordulóján élt. Könyve az Ószövetség, Próféták könyve című fejezetében található.

Versrendszer; ritmusát a szótagok időtartama határozza meg, vagyis a rövid és a hosszú szótagok szabályos ismétlődése, váltakozása. Rövid a szótag, ha a benne előforduló magánhangzó rövid, és legfeljebb egy rövid mássalhangzó követi; jele: u —. Hosszú a s

Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismert átírata A róka és a holló (Aiszóposz nyomán). A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A róka és a holló a hiúságról szól.

Próféta. Kr.e. 740-746 között kaphatta az elhívását a szolgálatra.

Odüsszeusz felesége, aki férje húszéves távolléte alatt a hozományvadász kérők csábítása ellenére is megtartotta hűségét. Kérői zaklatását azzal hárította el, hogy újbóli férjhezmenetele előtt el akarja készíteni apósa, Láertész szemfedőjét. Ez azonban sosem készülhetett el, mert amit ~ nappal szőtt, azt éjszaka titkon egyre lefejtette.

Ithaka a jón szigetek egyike, aki királyáról, Odüsszeuszról vált méltán híressé.

Héra istennő gyümölcsöskertje, ahonnan a trójai mitológiai történet szerint az irigy Erisz, a viszály istennője, bosszú céljából elcsent egy almát, amiért nem hívták meg az istenek egy lakomára.

Gör.-lat.=versmérték.

állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz)

(gör): két hosszú szótagból álló versláb az időmértékes verselésben.

A trójai mondakör legendás szereplőjéről, Achilleuszról kapta nevét. Azért olyan különleges ez a megnevezés, mert a monda szerint Achilleuszt édesanyja születését követően a Sztüx folyó vizébe mártotta, mely sebezhetetlenné tenne őt. Egyedül a sarka az, ami nem ért a vízbe, így ez volt testének egyetlen sebezhető pontja.

A phaiákok népéhez tartozó személy (pl. phaiák királylány, Nausikaá).

Annak az egy Istennek a neve, aki minden tulajdonság birtokában áll. A megnevezés legtöbbször az Ószövetségben fordul elő.

A Vetus Latina a Biblia Vulgata előtti latin fordításainak neve, ennek egyik típusa az európai Itala (a másik típus az afrikai Afra). Az Itala a 3-4. század környékén Itáliában készült változat; teljes, de ennek is több helyi variánsa alakult ki.

Theogonia. Hésziodosz (Kr. e. 700 k. ) boiótiai költő 1022 hexameterből álló műve, a görög mitológiai világrend kialakulásának költői összefoglalása.

Szt. Pál (eredeti nevén Saul) (1/5?-67) levelei szerint ő Isten akaratából Jézus Krisztus apostola. A Krisztus-hit első nagy misszionáriusa volt. A Jeruzsálemben és Palesztinában maradt zsidó-keresztényekkel szemben azt hirdette, hogy az evangélium minden nemzetnek szól és így nehéz harcok árán megvetette a keresztény világegyház alapjait. Görögországi és római missziós útjain a kereszténységet meghonosította az antik kultúra területein, szent nyelvévé a görögöt tette meg és ezzel az új hitet hozzákapcsolta a késő-antik kultúrához, hogy annak romba döntője és egyúttal örökre-konzerválója legyen. Levelei a keresztény teológia és erkölcstan alapokmányai. Városi ember volt: természetből vett hasonlatokat nem használt; Krisztus mezőkön, tavak mellett, pálmafák alatt, világtávoli, időtlen falusi békességben elhangzott tanításait ő hangolta hozzá a városlakók, a történelemben élő emberek gondolatvilágához.

(Publius Vergilius Maro) (Kr. e. 70-Kr. e. 19): az ókori Róma legnagyobb eposzköltője. É-itáliai kisbirtokos családból származott. Rómába költözött, ügyvédnek készült, de ezen a pályán nem ért el sikereket. A lélek nyugalmát hirdető epikureizmus híve lett; ennek a filozófiai áramlatnak és a korabeli hellenisztikus római lírának hatása tükröződik első költeményeiben. Bucolica (másképpen: Eclogák) c. „pásztori dalaiban” (kb. Kr. e. 42-39) a görög Theokritosz hasonló tárgyú műveinek nyomán indult el, a vidék békés nyugalmát dalolva, de tudatos önállósággal; a képzeletbeli Árkádiát a múzsák országává avatja, ahol a Julius Caesar meggyilkolását követő viharos esztendőkben filozofálnak, versengenek és álmodoznak a „pásztorok”, valójában ~ barátai és költőtársai. Különösen híres a gyűjtemény negyedik darabja, melyben (keleti és görög elképzelések nyomán) új aranykort jövendöl meg. A falusi élet színes, idillikus ábrázolását fejlesztette tovább a négy könyvből álló Georgicában, eposz-”tankölteményében”. Megkapó bensőséggel írja le a nyugalmas, dolgos paraszti élet képeit; árnyalt stílusú epizódokban fejezi ki aggodalmát a zaklatott állapotok miatt, de erősödő bizalmát is az „augustusi béke” iránt. Nem sokkal e műve után kb. Kr. e. 26-ban kezdte írni nagyszabású eposzát, az Aeneist, melynek 12 könyvében részint Homéroszt követve, részint itáliai regéket fejlesztve tovább, a Trójából menekülő Aeneas itáliai honalapítását és Augustus császár őseinek, a „gens Juliának” isteni származását foglalta elbeszélő költeménybe. Az első hat énekben, a főhős emlékezéseiben és kitérő epizódokban Aeneas és társai bolyongását beszéli el, a második hat énekben pedig a csaták sorozatát és a honfoglalók győzelmét. A lírai kitérők és monumentális csataképek között közvetlen módon is kifejezi Róma világuralmi hivatásába vetett hitét s Augustus magasztalását. Mint több nagy művét, ezt is hexameteres formában írta; csiszolt, gazdag és fegyelmezett stílusa, a kompozíció tudatossága a világirodalom remekévé teszi az Aeneist. Hatása óriási, Dante, Tasso, Milton és mások költészetén át Zrínyiig és Vörösmartyig.

Ezékiel ben Búzi (i.e. 623- i.e. 571) héber próféta. Eksztatikus víziók és látomások kísérték életútját, melyeket az Ószövetségben is helyet kapó könyvében rögzített.

Az elégikus dialógus szomorú hangulatban előadott párbeszédes jelenet.

(gör.=igazhitű) A keleti kereszténység legnagyobb felekezete. 1054-ben a konstantinápolyi pátriárka vezetésével szakadt el a katolikus egyháztól. Főbb elválasztó tényezők, hogy az ortodox egyház nem ismeri el a pápa elsőbbségét, és szertartásuk is eltérő

Próféta, Júda egyik előkelő családjától származik, a róla elnevezett könyv központi alakja. Bibliai személy.

( gör-lat) Mindent felforgató, megtisztulásszerű élmény.

(gör): görög-római időmértékes versláb (1 hosszú, 1 rövid). Ereszkedő sorképleteket alkot mind a klasszikus, mind a nyugat-európai verselésben (pl. Vörösmarty: Szép Ilonka).

Az Újszövetségben fellehető két fontos témakör. Az apostolok cselekedetei Lukács evangéliumának második részét képezi, melyben a korai egyház születéséről számol be. A levelek szekció pedig Pál apostol leveleit és általános leveleket foglalja magába.

Segélykérés a Múzsától; eposzi kellék, a homéroszi eposzok sajátossága; a szerző segítséget kér az istenektől vagy a Múzsától, hogy előadhassa a történetet;

A phaiákok királyának, Alkinoosznak ifjú leánya, aki rátalált a szigetük partjára vetődött, hajótörött Odüsszeuszra, illő öltözetet szerzett neki, és a palotájába kísérte. A vendég elbeszélését átélt viszontagságairól meghatottan hallgatta, s tetszéssel szemlélte férfias alakját. Bájos nőalak, egyszerű, őszinte és üde.

( gör. ) Költői műfaj. Eredetileg többnyire pásztorokról szóló rövid, verses drámai életkép ( eidüllion) . Később az elnevezést a bukolika lírai és epikai alkotásaira is kiterjesztették, s az újkorban a prózai életképeket is idilleknek nevezték.

Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismertebb műve A róka és a gólya. A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A róka és a gólya című alkotásának tételmondata : "A csalárd viselkedés megbosszulja magát."

( gör.) nem hitelesített, kétséges eredetű ( irat) . A vallás által hivatalosan el nem ismert ősi vallási irat, könyv.

A második pun háború legendás hírű hadvezére, Scipio Africanus indította meg Rómában az irodalomszervező munkát; a hellenisztikus uralkodók példáját követve – bár még jóval szerényebb keretek között – alakított maga körül egy kis filozófus-író csoportot. Örökbe fogadott unokája, az i. e. II. század első felének talán legjelentősebb államférfia és hadvezére, Scipio Aemilianus, a harmadik pun háború győztese, nagy energiával és ügyességgel lépett a nyomdokaiba ilyen vonatkozásban is: az ő házában talált menedékre, majd baráti támogatásra a meghódított Hellaszból fogolyként Itáliába kerülő Polübiosz, a kor legjelentősebb történetírója; Panaitiosz, a „középső sztoa” vezető filozófusa is hosszú éveken át volt barátja és tanácsadója. A ~ a műveltség görög hagyományainak s a római hivatástudatnak a szintézisével alakította ki a humanitas fogalmát. A sztoikus bölcselet elrendeléstanát olyan erkölcsi tartalommal töltötte meg, amely az állampolgári kötelességek áldozatos s hű vállalását tekintette a legfőbb, a Sorssal egybevágó parancsnak, Róma világuralmi küldetését pedig ugyancsak a Végzet igazságával igazolta. Az egyén kiterjedésének kulcsát – az előbbiekkel együtt – a kulturált önmegismerésben vélte megtalálni, amely az adott világrenddel való harmóniához és – az emberi lét természetes gyarlóságainak fölismerése révén – a tudatos emberséghez vezet. Terentius szállóigévé vált szavával: Homo sum, nil humani alienum esse puto (Ember vagyok, semmi emberi nem idegen tőlem). Az ósdi itáliai babonákkal szemben a természet titkainak kifürkészését, a kisszerű elzárkózással szemben mindenféle – elsősorban a görög – kultúra pártolását és római meggyökereztetését tartotta feladatának Scipio és köre. De hasonló elveket vallottak azok a római urak is, akik vagy hellén földön kerültek közvetlen érintkezésbe a Homéroszig visszanyúló görög műveltséggel, vagy Rómában ismerkedtek meg követként odalátogató szónokokkal, s filozófusokkal, esetleg Itáliában letelepedett tudósokkal, orvosokkal, művészekkel.

Valamely valós jelenséghez kapcsolódó történet. A benne szereplő tényeket azonban a képzelet átalakítja, felnöveszti, vagy magyarázatokat fűz hozzájuk. Témája lehet pl. valamely hiedelem, szokás, természeti vagy társadalmi jelenség.

Anonymus gestája tanúskodott arról, hogy a középkor két legelterjedtebb ellovagiasított regényes történetét, a Trója- és a Sándor-regényt a 12. század második felétől már magyarok is ismerték. Filológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy létezett ezeknek a lovagregényeknek magyar nyelvű változata is. A középkori délszláv Trója-, illetve Sándor-regényeket ugyanis a jelek szerint magyarból fordították, mivel a délszláv szövegek számos különlegessége, félreértése csak magyar közvetítő szöveg esetén jöhetett létre. E délszláv regények alapján lehet az elveszett magyar lovagregények tartalmára, keletkezési körülményeire következtetni. A magyar valószínűleg Anonymus latin Trója-históriájának a fordítása lehetett. A magyarból készült délszláv változatok ugyanis tartalmilag nem egyeznek egyik ismert latin vagy görög nyelvű szöveggel sem, viszont jelentékeny hasonlóságokat árulnak el Anonymusnak a Gesta Hungarorumban megfigyelhető írói modorával, technikájával.

Az irodalom művelői: a világi papság és a szerzetesek, a vándor énekmondók, az egyházi vagy világi hivatalok. A világi költők, illetve versmondók a középkorban nem tartoznak a társadalom elismert polgárai közé. A középkori írásbeli kultúra nyelve a művelt Európában egységesen a latin. A középkor irodalmában élte virágkorát a vallásosság mellett a lovagi kultúra is, mely számos költeményt eredményezett az utókor számára.

Epikus művek, melyek a lovagi irodalom részét képezik. Az írásban rögzített alkotások eredeti műfaja eposz volt. Tartalmilag a főhős, vagyis egy lovag kalandos harci cselekedeteit dolgozza fel. Szerkezete nem kötött. Tanító célzattal íródott; mely a befogadó számára prezentálja a lovagi lét küzdelmeit akár a keresztes hadjáratok, akár a pogányok elleni harcok során. Hőse egyszerre bátor és erős, mégis a legőszintébb szerelemi érzések megtestesítője.

Középkori dalnok, énekmondó, hangszeres muzsikus, utóbb mulattató a 13-16. századi Magyarországon.

A művészeknek és a művészeteknek anyagi támogatója és pártfogója. Az elnevezés Maecenas római lovag nevéből ered, aki Horatius és Vergilius támogatója volt.

Dante: Isteni színjáték című művét a hármas szám uralja, amely jelenti, hogy a költő három fő részre, vagy ahogyan ő nevezi gyűrűre tagolta a művet. Ez a három gyűrű a Pokol, a Purgatórium és a Paradicsom. A gyűrű szimbolizálja a kitágulást a műben, elindulva a pokoltól a mennyország felé.

A dráma egyik műfaja; a helyzet- és jellemkomikum eszközeivel éri el célját, a nevettetést. Általában kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok ütköznek össze. De komikus hatású az is, ha a kisszerű célok megvalósításához nagyarányú eszközöket használ a k

( lat) Legnagyobb, legdíszesebb ( sokszor festett) kezdőbetű a középkori kéziratokon és a dísznyomtatványokon.

Papi szónoklat. A műfaj különösen a reformáció idején örvendett nagy népszerűségnek. Egyik legjelentősebb képviselője a katolikus bíboros Pázmány Péter.

(latinul compilatio) = Más mûvekbõl összegyûjtött, eredetiség nélküli irodalmi vagy tudományos mû, illetve ennek elkészítése.

Óészaki (óizlandi nyelven, de több helyről származó) mitológiai és hősi énekeket jelent, melyek a 9.–11. században keletkeztek.

( gör-lat) Mindent felölelő, sokoldalú.

Olyan (főleg a középkorban élő) emberre jellemző viselkedésmód, mely során az egyén önsanyargató életvitelt folytat, miközben minden földi élvezetről lemond a halál utáni boldog lét érdekében.

Látnoknő, jósnő az ókori görögöknél és rómaiaknál.

(gör.=igazhitű) A keleti kereszténység legnagyobb felekezete. 1054-ben a konstantinápolyi pátriárka vezetésével szakadt el a katolikus egyháztól. Főbb elválasztó tényezők, hogy az ortodox egyház nem ismeri el a pápa elsőbbségét, és szertartásuk is eltérő

Kéziratok másolására berendezett írószoba a kolostorokban, a középkorban.

A világ működésének a keresztény értékrend szerinti elmélete.

A Római Katolikus egyház egyik szerzetesrendje, melyet Szent Benedek alapított a 6.század elején. Európa kora középkori hitterítésében jelentős szerepet vállaltak a bencések. A legjelentősebb a német, ír és angol területen végzett missziós munka.

A hagyományok értékének, fontosságának túlbecsülése, a hozzájuk való egyoldalú és merev ragaszkodás.

(lat): Imádkozzál és dolgozzál! A bencések jelmondata, Szt. Benedek regulája tartalmazza e mondatot.

A 12-13. században divatos regénynek nevezett műforma, amely lovagi eposzok prózai átírásából keletkezett. Pl.: A Trisztán és Izolda, amely a középkor egyik leghíresebb lovagregénye volt. A lovagregények hősei még nem valódi személyiségek, egy meghatározo

Az Ómagyar Mária-siralomról nevezetes Leuveni kódex 13. sz. közepi, főleg Orvieto környéki és francia domonkosok sermóit tartalmazza, de a Siralom, néhány m. nyelvű glossza és m. szerzőtől származó, utólag bejegyzett ~ alapján feltételezhető a kézirat magyarországi használata. A Pécsi egyetemi beszédek c. beszédvázlat-gyűjtemény ugyancsak a domonkosokhoz köthető, de már itthon, vsz. a budai kolostorban készült a 13. sz. utolsó harmadában, jóval a rövid életű pécsi egyetem alapítása (1367) előtt. A francia iskolázottságú m. domonkos ~gyűjtemény a legjobb európai színvonalat képviseli. A ferences kódex az Ómagyar Mária-siralmat követő legkorábbi nyelvemlékről, a Gyulafehérvári Sorokról ismert, 13. sz. párizsi ~kat tartalmaz, de mint kötet már magyarországi összeállítás. A budai domonkos studium generale használatára készült nagy valószínűséggel az a 2001: Bécsben őrzött kódex, melyben a Leuveni kódexszel párhuzamos szöveget és magyar szentekről szóló sermókat olvashatunk. Az utóbbiak m. szerző művei. Ugyancsak m. domonkos v. ferences összeállítás az a 14. sz. eleji heiligenkreuzi kódex, melyben Szt. Istvánt 1, Szt. Imrét 2, Szt. Lászlót 4 ~ méltatja, az utóbbiak közül kettő azonos a Pécsi beszédek c. gyűjteményben szereplő Szt. László-beszédekkel. A Pécsi beszédek és a bécsi gyűjtemény a rendi utánpótlás képzését, nevelését szolgálhatta. A 15. sz. közepén készült a pécsi egyházmegyében a Sermones Dominicales c. vasárnapi ~-ciklus. - A sz. 2. felében a népszerű ~gyűjtemények nagyon hamar megtalálták az utat a frissen alakult könyvnyomdákhoz. Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát ~s kötetei ugyancsak a könyvnyomtatás révén váltak ismertté és egyedülállóan népszerűvé Európában. Pelbárt 3 kötetes Pomeriuma (Gyümölcsöskert) és Szűz Máriáról szóló Stellariuma (A Bold. Szűz Csillagkoronája) 18-20 kiadást ért meg Hagenautól Velencéig. Ezeket használták m. nyelvű kódexeink fordítói, kompilátorai is. Laskai az eredetibb szerző, de a Biga salutis (Az üdvösség szekere) kötetei kevésbé voltak népszerűek; a ~gyűjtemények annál szélesebb körben voltak használhatók, minél kevésbé voltak egyediek. A magyar nyelvű kódexekben fennmaradt ~k nem ~-minták, nem is elmondásra, hanem olvasásra-felolvasásra szánták őket latinul nem tudó apácaközösségek és laikus testvérek számára. Pelbárt sermói alapján készült beszédeket tartalmaz többek közt a Cornides-kódex a Debreceni kódex és a Kazinczy-kódex. A legjelentősebb m. nyelvű sermonarium az Érdy-kódex.

Kevert irodalmi műfaj. A feldolgozott problémakör az egész emberiséget érinti; a lét alapvető kérdéseit kutatja többnyire a mítoszokhoz visszanyúlva. ( Madách: Az ember tragédiája)

Középkori filozófia, teológia, mely a keresztény dogmák és Arisztotelész tanításainak összhangba hozására törekedett.

Erkölcsi tanulsággal rendelkező rövid elbeszélés.

Chanson de Roland: a 11. században keletkezett francia nemzeti eposz, a chanson de geste-ek közül a legjelentősebb. Tárgyát Nagy Károlynak a spanyolországi arabok ellen viselt háborúja eseményeiből meríti. Hőse Roland, a monda szerint nagy Károly unokaöccse, a törhetetlen akaratú, rettenthetetlen lovag, aki az utóvéd sereggel a roncevaux-i szorosban árulás áldozatául esik. A tíz szótagú, asszonáncra végződő sorokból különböző hosszúságú szakaszokat alkotó mű szerzőségét Turoldnak tulajdonítják. Legjobb fennmaradt szövege az 1150-60 k. lejegyzett oxfordi kézirat.

Négy páros rímű nibelungi sorból (jambikus lejtésű 12-14 szótagos, sormetszetes sorból) álló versszak. A negyedik sor egy ütemmel hosszabb a többinél .

Korai középkori skandináv népi monda, mely legendás hősökről szól.

Egyneműség, mely az élővilágban egy rendszertani kategóriába sorolható alapvonások szerveződésén alapul.

Roland-, Nibelung-, Igor-ének. A lovageposzok jellemzői: cselekményük többrétű, kalandos; szerkesztésük epizodikus; lovagjaik egyéni hősi vállalkozásokra, sőt kalandokra indulnak, szerelembe esnek és attól indíttatva cselekszenek; tündérekkel, sárkányokka

Latinul: Ora et labora. Mondás, amely a bencés rend egyik jelmondatává vált.

A Biblia szerint az első emberpár, Ádám és Éva boldog életének színhelye. Mennyország.

A La Divina Comedia Dante-.Isteni színjáték című művének latin nyelvű megnevezése, melyet Babits Mihály fordítása alapján ismerünk Isteni színjátékként.

Kelta bárd, a kelta-ír-skót mondavilág legendás költője. Nevét Európa-szerte James Macpherson tette ismertté. Először 1760-ban jelentetett meg egy 15 versből álló gyűjteményt, majd később a Fingal és a Temora című angolra átültetett romantikus prózai epos

Lat.=élet.

A Közép-Olaszországban lévő területhez (regione), Toscana-hoz köthető, onnan származó, ott élő (személy, kultúra, művészet, nyelv stb.).

Az egyházi irodalomban az egyház kialakulásának és fejlődésének története, a kereszténység államvallássá válásának történetei.

( lat. ) Egyed, önállóan létező élő szervezet. 2. Egyén, egyéniség.

Három sorból álló versszak, mely 10-11 szótagos jambusi sorokból áll. Rímképlete: aba bcb cdc stb. Pl. Dante, Alighieri Isteni színjáték című művére jellemző.

Az alexandrin vagy Sándor-vers középkori sorfaj, a XII. századi ófrancia verses Nagy Sándor-regénytől kapta a nevét. Ez eredetileg hangsúlyos, egyben szótagszámláló ritmusú lehetett, 12-14 szótagos sorokkal. A félsorok 6 vagy 7 szótagosak voltak, bennük á

Krónikások által latin nyelven lejegyzett, középkori történetíró műfaj, melyben az események évről évre fel vannak tüntetve.

A legősibb epikai elem, melyet a geszták és a krónikák őriztek meg, többnyire töredékes formában.

Olyan elbeszélés, mely szájhagyomány útján terjed, szerzője ismeretlen. Benne csodás elemek keverednek a történeti valósággal. A népmonda magán viseli a monda azon jellemző jegyét, hogy elmondói, illetve hallgatói benne igaz történetet látnak, illetve lát

Szótárszerű gyűjtemény, mely fogalomkörök szerint csoportosított szavakat és idegen nyelvű megfelelőiket tartalmazza.

A népköltészet körébe tartozó ballada. A középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekelt formában élt, csoportos énekben éppúgy, mint külön előadók ajkán. Gyakori formai vonása a sor- és versszakismétlés; sajátos balladai formája az ismétlésnek a strófaismétlő szerkezet: egy teljes versszak ismétlődik olyképpen, hogy a balladai cselekmény menetét egy-egy szó, részlet v. név felcserélése adja. A ballada Európa közös népköltési műfaja: témái, stílussajátságai a nemzeti határokon túl terjednek (a többszörös szeretőgyilkos története pl. 13 nemzeti nyelven ismeretes); terjedelemben, hangnemben a lírai és drámai elemek jellegére nézve különbségek is vannak az egyes nemzeti balladatípusokban (a skandináv balladákban pl. sok a hősi-tündéries elem). A népballadák iránti érdeklődés a romantika korában bontakozott ki legerősebben.

Az Ómagyar Mária-siralomról nevezetes Leuveni kódex 13. sz. közepi, főleg Orvieto környéki és francia domonkosok sermóit tartalmazza, de a Siralom, néhány m. nyelvű glossza és m. szerzőtől származó, utólag bejegyzett ~ alapján feltételezhető a kézirat magyarországi használata. A Pécsi egyetemi beszédek c. beszédvázlat-gyűjtemény ugyancsak a domonkosokhoz köthető, de már itthon, vsz. a budai kolostorban készült a 13. sz. utolsó harmadában, jóval a rövid életű pécsi egyetem alapítása (1367) előtt. A francia iskolázottságú m. domonkos ~gyűjtemény a legjobb európai színvonalat képviseli. A ferences kódex az Ómagyar Mária-siralmat követő legkorábbi nyelvemlékről, a Gyulafehérvári Sorokról ismert, 13. sz. párizsi ~kat tartalmaz, de mint kötet már magyarországi összeállítás. A budai domonkos studium generale használatára készült nagy valószínűséggel az a 2001: Bécsben őrzött kódex, melyben a Leuveni kódexszel párhuzamos szöveget és magyar szentekről szóló sermókat olvashatunk. Az utóbbiak m. szerző művei. Ugyancsak m. domonkos v. ferences összeállítás az a 14. sz. eleji heiligenkreuzi kódex, melyben Szt. Istvánt 1, Szt. Imrét 2, Szt. Lászlót 4 ~ méltatja, az utóbbiak közül kettő azonos a Pécsi beszédek c. gyűjteményben szereplő Szt. László-beszédekkel. A Pécsi beszédek és a bécsi gyűjtemény a rendi utánpótlás képzését, nevelését szolgálhatta. A 15. sz. közepén készült a pécsi egyházmegyében a Sermones Dominicales c. vasárnapi ~-ciklus. - A sz. 2. felében a népszerű ~gyűjtemények nagyon hamar megtalálták az utat a frissen alakult könyvnyomdákhoz. Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát ~s kötetei ugyancsak a könyvnyomtatás révén váltak ismertté és egyedülállóan népszerűvé Európában. Pelbárt 3 kötetes Pomeriuma (Gyümölcsöskert) és Szűz Máriáról szóló Stellariuma (A Bold. Szűz Csillagkoronája) 18-20 kiadást ért meg Hagenautól Velencéig. Ezeket használták m. nyelvű kódexeink fordítói, kompilátorai is. Laskai az eredetibb szerző, de a Biga salutis (Az üdvösség szekere) kötetei kevésbé voltak népszerűek; a ~gyűjtemények annál szélesebb körben voltak használhatók, minél kevésbé voltak egyediek. A magyar nyelvű kódexekben fennmaradt ~k nem ~-minták, nem is elmondásra, hanem olvasásra-felolvasásra szánták őket latinul nem tudó apácaközösségek és laikus testvérek számára. Pelbárt sermói alapján készült beszédeket tartalmaz többek közt a Cornides-kódex a Debreceni kódex és a Kazinczy-kódex. A legjelentősebb m. nyelvű sermonarium az Érdy-kódex.

A Gesta Hungarorum, azaz A magyarok cselekedetei Anonymus műve. A magyar irodalom történetében kiemelkedő fontossággal bírnak a geszták, melyek a magyar ősköltészet egyes emlékeit, a hősi énekeket és mondákat töredékes formában őrzik.

Árpád-házi magyar király, 1148-ban született, 1172-től haláláig, 1196-ig uralkodott. A lovagi irodalom műveiben közkedveltek voltak az Árpád-házi királyok, így III. Béla is.

13. sz.-i udvari klerikus.Többen az V. István uralkodása alatt keletkezett hun–magyar krónika, ill. a Kézait megelőző krónikaszerkesztés szerzőjének tartják.

Az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék. Az alapítólevélben a magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be. A nyelvemlékek régebbi korokból fennmaradt nyelvi források. A nyelvemlékek típusai a szórványemlékek, mint a tihanyi apátság alapítólevele, glosszák, szójegyzetek, kéziratos szövegemlékek valamint nyomtatott szövegemlékek.

A geszta (lat,=viselt dolgok, tettek, történet) az európai középkori latin nyelvű történetírásnak a krónikáknál fejlettebb műfaja. Egy nép, ill. ország történetét összefoglalóan igyekszik elmondani. A magyar történetírásban legrégibb a több középkori forrás idézeteiből rekonstruált Gesta Hungarorum, mely 1091-92 között keletkezett. Azonban a magyar őstörténetről valószínűleg létezett egy ~, mely már tartalmazhatta az ősi magyar eredetmondákat, a csodaszarvas történetét, a honfoglalásról a fehér ló mondáját, a kalandozások koráról pedig Lehel és Botond mondáját is. “A magyar Geszták szellemi rokonságát azokban a művészi, ősatmoszférával teljes, termékenyítő erejű könyvekben kell keresnünk, a melyek fennmaradóvá tették a népvándorlás hős népeinek a történetét: Cassiodorus, Jordanes, Paulus Diaconus, Tours-i Szent Gergely műveiben. ” (Szerb Antal)

Erdélyi unitárius püspök, költő, a népköltészet gyűjtője. Fiatalon népies hangú verseket írt, az 1940-es évektől a székely népköltészet összegyűjtésén és kiadásán fáradozott. Híres gyűjteménye Vadrózsák címmel jelent meg, benne dalok, balladák, gúnyversek

A középkori történetírás műfaja, jellemzője, hogy az eseményeket időrendben, tényközlő formában rögzíti.

Azon irodalmi alkotások összessége, melyek népi közösségekben alakultak ki, szerzőik ismeretlenek. Pl. történeti mondák, mesék, legendák, balladák, regolők, dalok, népi imádságok, gyermekmondókák, siratóénekek, altatók, bájolók, varázsszövegek, ráolvalók,

( 11-12.század) Győri püspök. I. ( Könyves) Kálmán király megbízásából összeállította Szent István életiratát. Ezt nevezik így.

Olyan nyelvemlék, mely valamely nyelv idegen szövegbe ékelt szavaiból áll.

1205 őszén a San Damiano-kápolnában háromszor hallotta a feszületről Krisztus szavát: „~, menj, s állítsd helyre Egyházamat, mely, mint látod, romokban van!” Megtérése után eleinte bolondnak nézték ~et, de komoly vallásossága hamar eloszlatta ezt a véleményt, és rövidesen valóban utána ment a világ. - 1206. III/IV: apja elkeseredésében följelentést tett „megtévedt” fia ellen, hogy visszaperelje tőle a pénzét. Először a városi tanácshoz, majd a pp-höz fordult. A nyilvános tárgyalás meghökkentő módon zárult: ~ ruha nélkül állt ott, mert a pp. lába elé letette atyjától kapott ruháját, erszényét és így kiáltott: „Halljátok mindnyájan! Örömmel adom vissza atyámnak azt, ami az övé, nemcsak a pénzét, hanem a ruhákat is. Mostantól fogva nem azt akarom mondani: »Atyám, Bernardone«, hanem azt mondom: »Miatyánk, ki vagy a mennyekben!«” A pp. a palástjával takarta be ~et. - ~ ekkor elhagyta a világot, hogy egyedül Istennek szolgáljon. Ez eleinte abból állott, hogy helyreállította a környék összedűlőfélben lévő templomait és kápolnáit. Felcsapott vásári énekesnek, s amikor az emberek köréje gyűltek, építőkövet koldult tőlük. Bonaventura később ezt írta: „Miként ~ három templomot helyreállított, úgy kellett ennek a szent embernek vezetése mellett Isten Egyházának is megújulnia. ” - 1209. II. 24: Szt. Mátyás ap. ünnepén ~ a Porciunkula-kápolnában vett részt misén. Hallotta az evangéliumot, mely arról szólt, hogy Jézus elküldte a Tizenkettőt és meghatározta életformájukat: ne vigyenek magukkal sem pénzt, sem tarisznyát; ne legyen két ruhájuk, se sarujuk, még botjuk sem (Lk 9,3-5). Úgy érezte, hogy ez személy szerint neki szól, és felkiáltott: „Ez az, amit keresek!” - és azonnal szó szerint elkezdte megvalósítani a hallottakat: mezítláb, kötéllel a derekán, szürkésbarna „ruhában” vándorolt a vidéken, és prédikált, gyógyított, halottat támasztott fel, és ördögöket űzött. Eredetisége és hite ellenállhatatlan erővel vonzotta az embereket.

Költöi levél, rendszerint verses formájú; klasszikus változata tanító szándékú, hangneme emelkedett; általában erkölcsi, világnézeti elvek kifejtésére alkalmas.

Dicsőító költemény. Az ókori görögöknél és rómaiaknál ünnepi magasztaló beszéd, melyben magas rangú, híres embereket dicsőítettek.

Ábrázolási mód; célja nevetséges hatás kiváltása, ez rendszerint bírálattal kapcsolódik össze (pl. a pozitív érték hiányának eltitkolása majd lelepleződése).

humanizmus=1. A reneszánsz korának filozófiai-szellemi irányzata (XIV—XVI. század), az itáliai polgárság értelmiségi gondolkodásmódja, középpontjában az ember, az emberi egyéniség, illetőleg az egyéniség önmegvalósítása áll; 2. általános értelemben az emb

Gör.=kétség, kétely.

Ábrázolási módszer, mely több művészeti ágban, műfajban is fellelhető. Jellemzője pl. a gúny. Eszközei pl. az arányok megváltoztatása, túlzás.

Lat.=tanulmány, éretkezés.

(ol. =négyszáz) Az itáliai képzőművészet és irodalom 15. sz. -i szakasza. A reneszánsz ideológiája a humanizmus (emberközpontúság). A humanizmust az élet igenlése, az individualizmus (egyéni képességek, egyéni teljesítmények elismerése, a nemzeti nyelv használata, ill. az antik eszmények felelevenítése jellemzi. A humanista gondolkodó egyik fő elve az ad fontae (vissza a forráshoz). Az ókori szerzők műveit tekintik elsődlegesnek. Kiemelkedő egyéniség: a Biblia görög szövegének kritikai kiadását megjelentető Rotterdami Erasmus. Megemlítendő a francia Rabelais, és az angol Morus Tamás.

Olyan cselekményszál, mely nem függetleníthető az eseményektől, illetve hatással van az elbeszélés, regény, dráma történetének alakulására. Boccaccio, Dekameron című novellájában ilyen jelentőséggel bír az 1348-as pestisjárvány.

Az a viszony, mely az alkotót az általa ábrázolt tárgyhoz fűzi.

A középkori történetírás műfaja, jellemzője, hogy az eseményeket időrendben, tényközlő formában rögzíti.

A vallás tanításaiból, követéséből fakadó, erre irányuló történet.

Petőfi Sándor 1845-ben adta ki a János vítéz című elbeszélő költeményét, amely témáját a népmesék, mondák irodalmi értékű színes világából merítette. Versformája négyütemű 12-es.

Szónoklattan, a szónoklás művészete.

Felségével, Lőwey Lillával napjainkban mutatták be 15. Erdély-fotóalbumsorozatukat. A veszprémi szerzőpáros Erdélybôl származik, férj-feleség, és évek óta járják Erdélyt, fôként a Székelyföldet, hogy bemutathassák azt fotóalbumaikban Magyarországon is.

(er. Csezmicei János 1434-1472) Költő. A magyar irodalom első nagy alakja, s mint ahogy a Pannónia dicsérete című epigrammájában büszkén hirdeti, hazáját ő vezette be az európai irodalomba, Itália-szerte elismert humanista verselő. Latinul írta műveit. El

(v. Károli Biblia) Az első teljes magyar protestáns bibliafordítás. 1590-ben jelent meg, kb. 800 példányban, azóta 120-nál több átdolgozott kiadást ért meg. A Károli Biblia név a fordítójára utal, a nyomtatás helye szerint: Vizsolyi Biblia, elsősorban az irodalomtörténet számára. A ~ Károli Gáspár gönci lelkész műve, Thúri Mátyás szántói, Czeglédi János vizsolyi és Huszti Imre gönci lelkészek, továbbá Károli testvére, Miklós, valamint Pelei János és Károli Béla rektor közreműködésével. A nyomtatás költségeit Rákóczi Zsigmond egri várkapitány és Vizsoly földesura, Báthori Zsigmond országbíró, Drugeth Bálint zempléni főispán és Mágócsy Gáspár földesúr biztosították. A ~ címlapja szerint „nyomtattatott Mantskovit Bálint által”, aki a Galgócon (Nyitra vármegye ) működő Bornemisza Péter nyomdájának tipográfusa volt. Nyugodtabb körülményeket keresve költözött át e nyomda Vizsolyba, ahol megfelelő módon fölszerelték, kiegészítették a ~ kiadásához szükséges betűkészlettel. A ford-hoz Luther Bibliáját nem használták föl, a ~ teol. alapjaiban a ref. Kálvin tanai tükröződnek. Károli Gáspár bevezetője szerint: „Miképpen azért külső képpen Isten az, aki minket eltart és az mi életönket táplállya, de úgy, ha az mi hivatalunk szerint kenyeret keresünk: azonképpen az Isten lelke az, aki az mi szívönkben lelkünkben cselekszik, hitet formál, ujonnan szül, de nem külömben, hanem az igének hallgatásából. Ha azért azt akarjuk, hogy az Isten mi bennönk cselekedjék, ne légyen mielőttünk semmi becsületesb az Istennek igéjénél, annak hallgatásánál, olvasásánál és tanolásánál. ” Szükségesnek tartja a ford-t, mert „nemcsak akarja Isten, hogy az papok olvassák az szent írást és az község azoknak szájukból hallja, hanem azt is akarja, hogy az ó és új Testamentom könyvei minden nemzetségnek nyelvén légyenek, és azokat olvassák, hányják vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyi állatok, mert az Isten egyaránt minden rendbéli embereket akar idvezíteni”.

Költöi levél, rendszerint verses formájú; klasszikus változata tanító szándékú, hangneme emelkedett; általában erkölcsi, világnézeti elvek kifejtésére alkalmas.

Lat.=szónok.

Krisztus lovagja vagy más néven Athleta Christi nem más, mint maga Zrínyi Miklós, aki Szigeti veszedelem című művében mint egy keresztény hős védelmezi Szigetvárt az ostromló törökökkel szemben.

állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz)

Irodalmi művek elmélkedő, bölcselkedő része, pl. Csokonai Az estve című versében figyelhető meg a pictura, azaz a leíró résztől való éles elkülönülése

( lat) Krisztus követése. A középkori keresztény gondolkodás egyik kulcsfogalma. A tökéletes erény képviselője az emberré lett Fiú, Krisztus. Valamennyi hívő számára az ő földi élete jelenti a példát. Az imitatio Christit azok valósítják meg, aki tevőleg

( ld. csodás elem)

A szónoki beszéd befejező része.

Leírást jelent, irodalmi művek, költemények leíró részét. Például Csokonai Vitéz Mihály költeményeiben válik el élesen a szöveg szentencia, azaz bölcselkedő részétől.

A koncepciózus egyéni meglátásokkal rendelkező, ötletes művet jelöl.

Az Isteni igazságra vezérlő kalauz Pázmány Péter egyik legjelentősebb teológiai összefoglaló műve.

(gör-lat): (szính.) a színrevitel módszere; színpadtechnika.

( gör. Krisztus katonái) A barokk kor embereszménye, krisztusi önfeláldozással, egy szent célért meghalni.

A cselekménybonyolítás módszere, célja a feszültség fokozása, azzal, hogy a megoldás időpontja mind későbbre halasztódik.

Zrínyi Miklós (1620-1664) Szigeti veszedelem című eposzában Szolimán török császár lánya.

Írásos formában vagy élőszóban folytatott vita, különböző vallások, hittani tételek, vallási nézetek témájában.

Istvánffynál Zrínyi egyik vitéze, Stephanus Segovitius 1544-ben párviadalt vívott egy Deli Vid nevű törökkel. Ilyen nevű személy több is szerepelt Zrínyi környezetében és Szigetvár lakói között.

Mikes Kelemen (1690-1761, író, a 18. sz. -i magyar prózairodalom legnagyobb alakja) 1717-1758 között, Rodostóban keletkezett műve. 1720-tól itt éltek a magyar bujdosók a Rákóczi-szabadságharc bukása után, Rákóczival együtt. Leveleinek címzettje, P. E. grófnőnek nevezett konstantinápolyi nagynénje, képzelt személy volt. A korában divatos levélformát francia mintára élményeinek rögzítésére használta. Leírta a bujdosók törökországi életét, szólt a török társadalomról, rajongó szeretettel rajzolta meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem alakját, lépten-nyomon hangot adott mély hazaszeretetének, honvágyának, s a fejedelem halála után a száműzöttek keserűségeinek. Művébe, mely forrásértékű, kitűnő szerkesztésű és stílusú, ízes humorú alkotás, számos rövid történetet, anekdotát is szőtt. A ~ hosszú ideig kéziratban maradt, csak 1794-ben adta ki Szombathelyen Kultsár István.

A megismerés határain túli, természetfeletti, érzékfeletti, túlvilági.

A melodiáriumok 18. századi magyar református kollégiumokban készült kéziratos dalgyűjtemények.

Művelődéstörténeti korszak, s annak szellemi mozgalma. Célja a polgári társadalom megteremtése. A 18. század egészét áthatja.

Szöveget, szószerkezetet szerves részekre bontó verselés.

azon művészeti áramlatok összessége, amelyek a hivatalos kánonokhoz ( XVII-XVIII. századi művészeti akadémiák szemlélete ) mereven ragaszkodó formaelveket követnek, s így a művészi eredetiséget semmibe veszik, az alkotás megtanulható, technikai oldalát ab

A levél egyik válfaja, a baráti-rokoni érintkezés formája. Stílusa a köznapi beszéd fordulataihoz igazodik, közvetlen, természetességre törekszik. A magánlevél lazábban komponált, bensőségesebb, mint hivatalos levél.

Hosszabb elbeszélő mű, mely a pásztori életformát, az egyszerű emberek életét eszményítetten ábrázolja. A gondtalan, boldogságban élő pásztorok világa jelenik meg benne. Már az antik irodalomban is jelen volt, ilyen pl. Longosz Daphnis és Chloé című műve.

(Cornelius Jansen holland teológus nevéből) Katolikus teológiai irányzat, egyházi reformmozgalom a 17-18. században, főként Franciaországban. Az Istentől való teljes függést és a kegyelem mindenhatóságát hangsúlyozta.

A dal és kóruséneklés elsősorban a református kollégiumokban élt. A fennmaradt források, melyek a kor magyar nyelvű dalkincsét megőriztél az ún. diákénekeskönyvek vagy melodáriumok. A melodárium a kollégiumi diákok által összeállított vegyes tartalmú, kéziratos zenei gyűjtemény, melybe többnyire egyházi és világi énekeket másoltak be.

Jelentése: hanyatlás, visszaesés. A formáról,kritikáktól és beteges emberi vonásoktól túltengő alkotói korszak bekövetkezte, mely felváltja a kitisztult és spontán teremtőerő jelenlétét. A hanyatlás korszaka.

Horvátország területén fekvő város. Zrínyi Miklós családjának köszönhetően lendült fel a városi közigazgatás és élet.

Szigetvárért küzdő katona, Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelem című eposzában. Jellemében és cselekedetei által sorsazonosságot vállal hadvezérével, Zrínyivel.

Különféle elemekből összeválogatott, ingadozó szemléletű művészeti stílus.

A mártírium vagy más néven mártíromság vértanúságot, valamilyen olyan eszmét jelent, amely a vallásosság értelmében elszenvedett megpróbáltatásokat, gyötrelmeket jelenti.

A klasszikus eposznak egyik állandó eleme, ún. eposzi kelléke. Ennek lényege, hogy természetfeletti lények beavatkoznak a szereplők életébe.

(Szulejmán, Szolimán) II. ~ (?1496-1566). Ur. 1520-66-ig. I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megtörését tűzte ki maga elé célul. Ennek érdekében elsősorban Mo. meghódítására törekedett. 1521-ben elfoglalta Mo. D-i határának erősségeit (Szabács, Zimony), 1525-ben Rhodoszt ragadta el a johannitáktól, majd 1526-ban Mo. ellen indult. Személyesen irányította a magyar seregek teljes vereségével végződő mohácsi csatában a török hadműveleteket, majd Budáig nyomult előre. 1529-ben Bécs elfoglalására indult, de célját nem érte el. 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs ellen, ez alkalommal Kőszeg várának hős védői tartóztatták fel. Szapolyai János halála után (1541) ismét Magyarországra jött, megverte I. Ferdinánd Habsburg király csapatait, Budát csellel elfoglalta, Izabella királyné és a csecsemő János Zsigmond székhelyét Erdélybe tétette át, és bevezette a török uralmat a Duna-Tisza közén. 1543-ban elfoglalta Pécset, Székesfehérvárt és Esztergomot, az 1552-i hadjáratában pedig a fontos végvárak egész sorát (Temesvár, Drégely, Szolnok stb. ), és kiszélesítette a törökök uralmát Mo. -on. 1566-ban újra Bécs ellen indult; az útjába eső Szigetvár ostromlott falai alatt lelte halálát.

A barokk korra jellemző, sokszorosan összetett, grammatikailag bonyolult, de ennek ellenére érthető mondat. Pázmány Péterre nagyon jellemző.

Segélykérés a Múzsától; eposzi kellék, a homéroszi eposzok sajátossága; a szerző segítséget kér az istenektől vagy a Múzsától, hogy előadhassa a történetet;

(v. enumeráció): az eposzban a szereplők egymás utáni jellemzése, bemutatása.

Olyan írásmű, mellyel alkotója valamely vitában vesz részt.

Tárgymegjelölés (lat.); eposzi kellék, a mű témájának rövid foglalata a mű elején, általában az invokációval együtt jelenik meg.

John Milton (1608-1674) angol író egyik legismertebb alkotása, eposz formában, melyet felesége és gyermekei emléke ihletett.

Zrínyi Miklós (1620-1664) Szigeti veszedelem című eposzában önfeláldozó és hűséges szigetvári katona.

Újra katolikussá válás. Az ellenreformáció célja, hogy azok a volt hívők, akik letértek a katolikus vallásról, ismét katolikussá legyenek.

Az ókori görög és római irodalmat, művészetet mintául választó és azt követő művészeti és stílusirányzat a XVII-XVIII. Században.

(fr): a barokk késői fejleményeként a 18. sz. közepén virágzó stílus, melyet cikornyás, finomkodó díszítmények, kecses formák és negédesség jellemeznek; erre a stílusra jellemző, ebben a stílusban készült.

Zrínyi Miklós: A török áfium ellen való orvosság című tanulmányában európai és világtörténelmi kontextusban vizsgálja az ország akkori helyzetét, és rámutat arra, hogy egyetlen hatalomnak sem áll érdekében a magyarság segítése a török elleni harcokban. A belső helyzetet pedig az önzés és a széthúzás gyengíti. Továbbá egy állandó hadsereg jelenősét fejti ki.

Ném.=toborzó zene, régi magyar katonai tánc, mely váltakozva lassú és gyors.