(Aesopus, Esopus) (? - Kr. e. VI. század eleje?) görög író.A felszabadított rabszolga a meseirodalom egyik legnagyobb alakja, az állatmese műfajának továbbvivője, a művészi, rövid, csattanóra kiélezett forma kidolgozója (fabula). Meséinek szereplői állato

Epikai műfaj. Csodás történet, melyek szereplői fantasztikus kalandokat élnek át. Két válfaját különböztetjük meg: a népmesét és a műmesét.

(a görög müthosz = monda, mese, történet szóból) A társadalmi fejlődés kezdeteire jellemző naiv társadalmi tudatforma: lényegében az ember számára még érthetetlen, ezért félelmetes természeti és társadalmi erőknek fantasztikus tükröződése.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és az oroszlán. A történet tanulsága, hogy a megszokás olyan dolgokat is széppé tesz, amelyektől azelőtt féltünk.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a majom. A történet tanulsága, hogy az ember akkor kérkedik igazán hazugságokkal, ha nincs senki, aki megcáfolja azokat.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a kecskebak. A történet tanulsága, hogy az embernek előbb a dolgok kimenetelét kell megvizsgálni, és ezután hozzáfogni a lehetséges megoldáshoz.

(Aesopus, Esopus) (? - Kr. e. VI. század eleje?) görög író.A felszabadított rabszolga a meseirodalom egyik legnagyobb alakja, az állatmese műfajának továbbvivője, a művészi, rövid, csattanóra kiélezett forma kidolgozója (fabula). Meséinek szereplői állato

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a majom. A történet tanulsága, hogy az ember akkor kérkedik igazán hazugságokkal, ha nincs senki, aki megcáfolja azokat.

Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismert átírata A róka és a holló (Aiszóposz nyomán). A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A róka és a holló a hiúságról szól.

(Kr. e. kb. 15-Kr. u. kb. 50): makedón származású római meseíró. A rabszolgasorból Augustus császár szabadította fel. Aiszóposz állatmeséit ültette át a latin irodalomba jambikus versformában. Társadalombíráló, az elnyomottak kétségbeesésének hangot adó meséi révén igen népszerűvé vált, de a hatalmasoktól sok kellemetlenséget kellett elszenvednie. 15 kötetnyi művéből 5 könyv maradt fenn 93 mesével. Jelentős hatása volt az újabb európai meseírókra.

Aiszóposz ókori görög író tanmeséje (fabula) a róka és a szőlő. A történet tanulsága, hogy előre ítélkezni és lopni bűn.

Gaius Julius Phaedrus római meseíró ismert átírata A farkas és a bárány (Aiszóposz nyomán). A rövid történet célja valamilyen társadalmi mondanivaló közvetítése. A mese tételmondata: „Olyan emberekről szól ez a mese, akik koholt vádakkal elnyomják az ártatlanokat.”