( Kr.e 8.század( Görög költő, az európai irodalom első nagy költője. Életéről semmi bizonyosat nem tudunk. Két epikus remekmű az Iliász és az Odüsszeia fűződik nevéhez.

A trójai mondakör szerint Menelaosz spártai király felesége, akinek elrablása több forrás szerint a trójai háború kitörésének nem közvetlen oka volt.

Menelaosz spártai király a görög mitológiában. A görög mitológiába felesége révén vált ismertté. Helené ugyanis megszökött az ifjú trójai Párisz herceggel, melynek eredménye a mitológia szerint a trójai háború kirobbanása.

A görög mondáknak a trójai háború körül csoportosuló része. Legteljesebb és egyben legkerekebb feldolgozása a két homéroszi eposzban olvasható: a Trója ostromának utolsó szakaszát feldolgozó Iliász alkalmi utalásokkal az előzményeket is megvilágítja és Trója további sorsára is céloz, míg az Odüsszeia az ithakai király, Odüsszeusz bolyongásainak és hazatérésének mesteri összefoglalása. A ránk maradt két eposzon kívül még sok foglalkozott a ~ egyéb részleteivel; a ~höz kapcsolódik Vergilius Aeneise, valamint a késői (4. sz. ) Quintus Smyrnaeus Posthomerica-ja. A Homérosznál esetleg csak mellékesen említett részleteit szívesen formálták külön-külön remekekké a görög tragédiaköltők is.

A viszály istennője a görög mitológiában.

(v. Páris): a görög hősmondában szereplő, trójai királyfi, aki Erisz almáját Aphroditének ítélte, majd ennek segítségével Helénát megszöktette, s így a trójai háború okozója lett.

Görög mitológiai alak, Mükéné királya. Fivérét, Menelaost ért sérelmek miatt seregeket indított (trójai háború) az akhájok ellen.

Ithaka a jón szigetek egyike, aki királyáról, Odüsszeuszról vált méltán híressé.

Artemisz / Diána a vadászat istene a görög-római mitológiában. A tizenkét főisten egyike, aki Zeusz és Létó lányaként született. Ikertestvére Apollón.

A trójai Apollón-templom egyik papja. A mitológia szerint a trójai háború idején ő volt az egyetlen, aki átlátott a spártaiak cselén, mikor egy faló belsejében be akartak kerülni a város falain túlra. Ám miután bikaáldozatot mutatott be Poszeidónnak, egy kígyó őt magát és segítségére siető két fiát a vízbe fojtotta.

A görög hősmonda szerint Trója utolsó királya.

Az irodalom legáltalánosabb elbeszélő költészeti műfaja. Kiemelkedő hősök küzdelmeit, kalandjait, esetleg egész élettörténetét adja elő.

Ókori görög törzs elnevezése. illetve ennek a törzsnek a nyelvjárása.

Az antik epikus felfogás szerint, az epika egyfajta költői megnyilatkozás, mely az inspiráció révén közvetített tapasztalás.

( gör) A Kr.e II. évezredben északról utolsónak bevándorolt görög törzs.

( gör.= betoldás) Az epikus és drámai költemények olyan szerkezeti egysége, amely nincs közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával, de a mellékszálakkal sem s így átmenetileg késlelteti a végkifejletet.

Megkülönböztethetjük a népeposzt (a nép ajkán keletkezett s csak későbbi gyűjtés alapján feljegyzett művet, pl. Kalevala) és a műeposzt (ismert szerző önálló alkotását).

Gör.-lat.=versmérték.

A jambus irodalmi fogalom, a leggyakoribb időmértékes verslábak egyike. Értéke három mora, egy rövid és egy hosszú szótagból áll. Párja (fordítottja) a trocheus. A jambus szó jelentése valószínűleg "dobás", "dobós", egy táncfajta elnevezése legfőbb figurájáról.

(gör): két hosszú szótagból álló versláb az időmértékes verselésben.

Hat verslábból álló verssor, melyben daktilusok és spondeusok váltják egymást. Más néven: Hexameter.

A szónak egy magánhangzót (, némely idegen nyelvben esetleg egy hangzóssági csúcsot alkotó mássalhangzót) tartalmazó kisebb hangtani egysége, ill. ilyen egységet alkotó szó.

Antik időmértékes, négy morás verselésű versláb. Képlete: υ υ – .

A klasszikus eposzok egyik állandó eleme, kelléke, amely nagy terjedelmű, részletező, szinte önálló életet élő hasonlat.

( gör.= betoldás) Az epikus és drámai költemények olyan szerkezeti egysége, amely nincs közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával, de a mellékszálakkal sem s így átmenetileg késlelteti a végkifejletet.

Segélykérés a Múzsától; eposzi kellék, a homéroszi eposzok sajátossága; a szerző segítséget kér az istenektől vagy a Múzsától, hogy előadhassa a történetet;

Segély, segítség kérése.

(v. enumeráció): az eposzban a szereplők egymás utáni jellemzése, bemutatása.

állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz)

A költészet eredetét az ókori görögök kilenc istennőnek, a múzsáknak tulajdonították. A kilenc múzsa szerepe: Kleió a történetírás, Melpomené a tragédia, Thaleia a komédia, Euterpé a zene, Terpszükhoré a tánc, Erató a szerelmi költészet, Kalliopé az eposz

Irodalmi alkotásokban a szereplők nevéhez illesztett jelző, mely valamely tulajdonságukra vagy jellegzetességükre utal. Például: "leleményes" Odüsszeusz

Tárgymegjelölés (lat.); eposzi kellék, a mű témájának rövid foglalata a mű elején, általában az invokációval együtt jelenik meg.

(lat.= felsorolás)1.Az eposzi kelléket egyike ('seregszemle, előszámlálás') Az eposz tárgyának nagyságát hivatott jelezni azzal, hogy részletesen felsorolja a küzdelemben szemben álló feleket. Az enumeráció másik típusa a főhősök kivételes képességeit a n