A magyar reneszánsz dráma forrásai

A XVI. században vált ismertté Magyarországon a latin nyelvű humanistaiskoladráma. Egyes városokban német nyelven adták elő az iskoladrámákat, bár a műfaj szélesebb körben csak a XVII. században terjedt el. Az iskoladráma műfajára elsősorban az ókori vígjátékírók, illetve a keresztény szellemiség hatottak.

Hitvitázó dráma

A hitvitázó drámák alapsémája szerint a drámai konfliktus két pólusát az új és a régi hit képviselői jelentik, s természetesen a szerző hovatartozásától függően győz egyik vagy másik fél. A kezdeményező szerep a protestánsoké, akik az új hit egyik hatásos terjesztési eszközeként írtak hitvitázó drámákat. Lényeges művek, mert velük születik meg a magyar nyelvű dráma. Az első magyar nyelvű drámát Sztárai Mihály írta (Papok házasságáról), az ő műveinél sikeresebbek az antitrinitárius vitadrámák (például Nagyváradi komédia, Debreceni disputa).

hitvitázó dráma: a dráma vallásos válfaja, a dráma eszméi és a cselekmény a vallás kérdéseire épül; a reformáció-ellenreformáció korában divatos műfaj, a vitapartnerek tételeik igazabb voltának bemutatása érdekében nem kímélik egymást, beszédstílusuk a csipkelődő hangtól a gúnyos kritikáig terjed

A világi dráma

A világi drámák körébe tartozik az első magyar nyelvű komédia, a Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról... című vígjáték. A magyar nyelvű dráma szempontjából igen nagy a jelentősége Bornemisza PéterTragédia magyar nyelven címen megjelentetett (1558) Elektra-átdolgozásának. A Magyar ÉlektraSzophoklész művének protestáns-reneszánsz átdolgozása. Bornemisza Péter nem egyszerű fordítást készített, hanem a maga nézetei szerint meg is változtatta néhol a történetet és a szereplőket. Műve a magyar dráma egyedülálló alkotása, hozzá hasonló színvonalú tragédia nem készült a korban

Udvari drámák

Az udvari drámák szerelmi történetek (epikus művek átdolgozásai is), közös jellemzőjük a prózai szöveg és az öt felvonásra való tagolás. Legtöbbjük kortárs európai mű fordítása. Ide tartozik Balassi Bálint drámakísérlete is. 1588-ban lefordította és átdolgozta Cristoforo CastalettiAmarillis(1587) című pásztorjátékát. A Szép magyar comoedia(Gyarmathi Balassa Bálintnak Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül szép magyar comoedia)Bornemisza átdolgozásához hasonló. Balassi szintén szabadon kezeli az eredeti mű szövegét, néhol változtat a cselekményen, s bár prózaként fordítja az eredeti verses szöveget, a főhős (Credulus) monológját Balassi-strófában magyarítja. Balassi egy másik átdolgozása – BuchananJephte című tragédiája – elveszett, vagy talán el sem készült. A drámairodalomban a magyar reneszánsz kori hagyomány jóval szegényebb, mint a líra vagy az epika terén, s ez a következő századokban is így marad. A reneszánsz kor első kísérletei nem folytatódtak a barokk irodalmában.