A reformáció terjedésével Magyarországon is nagyszámú vallásos, egyházi témájú mű keletkezett. Teológiai művek, értekezések jeles képviselői Dévai Bíró Mátyás, Méliusz Juhász Péter, Dávid Ferenc. A hitvitázó irodalom darabjai: beszédek,prédikációk,propagandisztikus művek, vitairatok keletkeztek ekkor. A magyar hitvitázó irodalomban a protestáns vitatkozó felek nemcsak a katolicizmus képviselőivel, hanem egymással is vitát folytatnak. Néha úgy tűnik, hogy lutheránusok és kálvinisták között nagyobbak az ellentétek, mint a protestánsok és a katolikusok között.

A teológiai és tudományos művek mellett hamarosan megjelentek a vallásos epika szépirodalmi műfajai is: elbeszélések,mesék,példázatok,látomások, vallásos históriák. A reneszánsz vallásos irodalmában minden felekezet képviselőit megtaláljuk, a protestantizmus terjedése lendületet adott a katolikus egyházi irodalom, a késő középkori kolostori irodalom fejlődésének is.

Az egyházi irodalom legfontosabb emlékei a bibliafordítások. Az első teljes fordítás Károli Gáspár (1530–1591) protestáns Vizsolyi Bibliája (1590). A Károli-fordítás előzményeit mind a katolikus, mind a protestáns egyházi hagyományban megtaláljuk. Az első jelentős fordítási kísérlet az ún. Huszita Biblia volt. Ezt követően készültek a filológiai szempontokat is figyelembe vevő erazmista fordítások (elsősorban az Újszövetség szövegeiből). A magyarországi filológia legjelesebb képviselője Zsámboky János (1531–1584). A bibliafordítás terén a legjelentősebbek Pesti Gábor és a nyelvészettel is foglalkozó Sylvester János Újtestamentum-fordításai (1536 és 1541). Sylvester készítette az első magyar–latin szótárt és az első nyelvtant is (Grammatica Hungarolatina, 1539).

Károli műve a magyar művelődéstörténet alapvető munkája, nemcsak azért, mert ez az első teljes magyar Biblia, hanem azért is, mert Károli és munkatársai igen alapos munkát végeztek, fordításukhoz több forrást is fölhasználtak, latin, görög és héber szövegek alapján készítették el a magyar változatot. A Vizsolyi Biblia nyelve a korabeli magyar nyelvállapot őrzője, a mai olvasó számára kissé nehezen érthető, ugyanakkor művészi, szépirodalmi igényű.

hitvitázó irodalom: a reformáció korának vallási kérdésekről szóló irodalma; mindhárom műnemben vannak műfajai (pl. a hitvitázó dráma)