ÉletpályájaZrínyi Miklós (1620–1664) dalmát eredetű főnemesi családja a Délvidéken Nagy Lajos királytól kapta Zrin várát – innen származik a családnevük. A XV. századtól a család kénytelen volt folyamatosan védelmezni a terjeszkedő törököktől a horvát területeken levő birtokait, vagyonát és egyben az ország déli határvidékét is.

Zrínyi Miklóst katonaként és politikusként ismerték és értékelték nagyra kortársai. Dédapjának, Zrínyi Miklósnak (1566-ban Szigetvár védője a török ellen) emléket állító Szigeti veszedelem című eposza a magyar irodalom jelentős alkotójává emelte.

Habsburg-hű neveltetés Csáktornyán született. Öccsével, Péterrel (aki a későbbi Wesselényi-mozgalom egyik résztvevője és mártírja lett) korán árvaságra jutottak, és neveltetésüket – mint a korszak sok más főúri árvájáét – a király, II. Ferdinánd által kinevezett gyámi tanács irányította. Ennek megfelelően Habsburg-hű, katolikus neveltetésben részesültek. A grazi, a bécsi és a nagyszombati jezsuita intézetekben tanult, nevelői közt volt Pázmány Péter. Kiemelkedő műveltségre tett szert, a horvát és magyar nyelven kívül tudott latinul, németül, olaszul és törökül. Itáliai útján megismerkedett az ottani gazdag kultúrával, kereskedelmi ismereteket szerzett, és elmélyült politikai érdeklődése. Csáktornyán főúri udvart tartott, innen irányította birtokai gazdálkodását és a török elleni folytonos, napi küzdelmet. Kapcsolatban állt a magyar nagyúri családokkal, a Batthyányiakkal, Draskovichokkal, Ezterházyakkal. Első felesége Draskovich Eusébia volt, akinek halála után Löbl Máriával kötött újabb házasságot.

Politikus–hadvezér Bár a magyar nemesség a Habsburg-uralkodóktól várta a török elleni hatékony védekezés megszervezését és irányítását, Zrínyi az 1640-es évek közepére felismerte, hogy Bécsnek nem áll érdekében a magyar fegyveres erők összefogása, egy fegyelmezett, ütőképes nemzeti haderő felállítása, sőt ennek létrejöttét az udvar minden eszközzel megakadályozza. Zrínyi hadvezéri, politikusi és irodalmi tevékenysége arra irányult, hogy a török elleni harcban a korszerű hadviselésre vonatkozó elképzeléseit és a nemzeti összefogás szükségességét minél szélesebb körben ismertté tegye.

1647-ben horvát bán lett, a déli végek főparancsnoka. Alkalma nyílt arra, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa elképzeléseit. Eközben számos elméleti munkát írt, elsősorban hadtudományi kérdésekben. Tábori kis tracta (1646) című értekezése a korszerű hadviselés gyakorlati kérdéseit tárgyalja, a Vitéz hadnagy (1650–53) az ideális hadvezérről elmélkedik.

Az 1650-es években nyíltan szembehelyezkedett a Habsburg-politikával, a magyar főúri ellenzék egyik vezetője lett. Megpróbálkozott azzal is, hogy nádorrá választassa magát, s így a teljes magyar haderő főparancsnokaként részt vehessen a független nemzeti királyság megteremtésében. Törekvéseit azonban nem koronázta siker.

Mátyás király életérőlPolitikai nézeteitMátyás király életéről való elmélkedések című államelméleti értekezésében (1656) foglalta össze. Számára Mátyás az eszményi nemzeti király, aki határozott, bölcs uralkodó és hadvezér egyszerre.

Adriai tengernek Syrenaia1651-ben jelentette meg Bécsben gyűjteményes kötetét – Adriai tengernek syrenaia groff Zrini Miklós –, melyben szépirodalmi munkái, lírai versei (pl. Idillium, Fantasia poetica, Feszületre) és a Szigeti veszedelemolvashatóak.A kötetcím egy lehetséges értelmezése, hogy a szerző nem szerzőségét jelöli, hanem azonosítja önmagát az Adriai-tenger szirénjével, énekesével.

Az török áfium ellen való orvosság Az 1660-as évektől újra a török elleni harc felé fordult. Az török áfium ellen való orvosság (1660–61) politikai röpiratában a nemzetet szólítja meg – az európai politikai helyzetből következően a magyarságnak nincs más lehetősége a török kiszorításáért vívott küzdelemben, mint hogy összefogja a maga erőit, nem várva segítségre sem Nyugatról, sem a Habsburgoktól. E keserű következtetés ellenére Zrínyi nem mondott le egy törökellenes európai összefogásról sem, széles körű, nemzetközi levelezése és röpiratainak külföldi megjelentetése ezt a célt szolgálták.

A főurak szervezkedése Az 1663-ban meginduló török előrenyomulás kezdetén Zrínyire bízták a magyar haderők főparancsnokságát, majd a Muraköz sikeres megvédése után visszavonták a megbízást. 1664 telén a Dráva mentén újabb hadi sikereket ért el (téli hadjárat), de a császári hadvezetés (Montecuccoli tábornokkal az élen) a már visszafoglalt területeket is újra török kézre juttatta, és 1664 augusztusában megkötötte a magyarok számára előnytelen vasvári békét. Az elkeseredett magyar főurak egy része – köztük Zrínyi Miklós – ekkor kezdte azt a szervezkedést, amely később a Wesselényi-összeesküvésbe torkollt.

Zrínyihalála Zrínyi váratlan halálával (tragikus vadászbaleset csáktornyai birtokán 1664 novemberében) a szervezkedő nemesség elveszti vezéralakját. A mai napig tartja magát az akkori közhangulatban gyökerező elképzelés, hogy Zrínyi egy Bécsben szőtt merénylet áldozata lett. A merénylet-hipotézis nemcsak a történeti hagyományban, hanem irodalmunkban is tovább élt: egyik legismertebb irodalmi feldolgozása Jókai MórErdély aranykora című regényében szerepel. Kosztolányi Dezső például így fogalmazza meg tréfás-komolyan az összeesküvés elméletét:

Vadkan

– Zrinyi Miklósnak aljas gyilkosa.

Röfögve száz alakot öltök

s amint elbántam a dicső magyarral,

ármánykodással vagy kemény agyarral

irtok a földön mindenféle költőt.

(Állatok beszéde, 1928)

Hatása az utókorraZrínyi példakép volt évszázadokon át, különösen a reformkorban volt népszerű. Az udvarral való szembeszegülése, ellenállása, függetlenségi törekvései, hazafisága, töretlen hite és küzdelmei Kölcseyt, Vörösmartyt is megihlette (Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, illetve Zrínyi).A török áfium kezdősora – „Ne bántsd a magyart!” – szállóigévé vált (Gárdonyi, sajátos módon, egyik szereplőjével mondatja ki e mondatot Egri csillagok című regényében). Művei közül a Szigeti veszedelem hatása volt a legerőteljesebb, de nem a maga korában, hanem az elkövetkező századokban. E művének is van komikus-szatirikus „folyománya”: Mikszáth KálmánÚj Zrínyiász(1896) című műve, de ismert a mű drámai feldolgozása is, a német KörnerZrínyi című drámájáról Kölcsey írt kiváló kritikát.

áfium: ópium, méreg