népballada
A népköltészet körébe tartozó ballada. A középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekelt formában élt, csoportos énekben éppúgy, mint külön előadók ajkán. Gyakori formai vonása a sor- és versszakismétlés; sajátos balladai formája az ismétlésnek a strófaismétlő szerkezet: egy teljes versszak ismétlődik olyképpen, hogy a balladai cselekmény menetét egy-egy szó, részlet v. név felcserélése adja. A ballada Európa közös népköltési műfaja: témái, stílussajátságai a nemzeti határokon túl terjednek (a többszörös szeretőgyilkos története pl. 13 nemzeti nyelven ismeretes); terjedelemben, hangnemben a lírai és drámai elemek jellegére nézve különbségek is vannak az egyes nemzeti balladatípusokban (a skandináv balladákban pl. sok a hősi-tündéries elem). A népballadák iránti érdeklődés a romantika korában bontakozott ki legerősebben.
