Erdélyi János
(1814-1868) Költő, kritikus, filozófus Művelődéstörténeti, néprajzi jelentősége óriási, a magyar romantika népies irányának kiemelkedő alakja. Irodalmi pályafutását népdalszerű költeményekkel kezdi (Erdélyi János költeményei, 1844). Nagyszabású népköltési
népmonda
Olyan elbeszélés, mely szájhagyomány útján terjed, szerzője ismeretlen. Benne csodás elemek keverednek a történeti valósággal. A népmonda magán viseli a monda azon jellemző jegyét, hogy elmondói, illetve hallgatói benne igaz történetet látnak, illetve lát
Görög Ilona
A magyar népballadák közül a legtöbb tragikus témákat dolgoz fel, mint öngyilkosság, életáldozat, vagy tragikus szerelem. Ezek közé sorolható Görög Ilona története, akit a görög Helené alakjához hasonlíthatunk.
népballada
A népköltészet körébe tartozó ballada. A középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekelt formában élt, csoportos énekben éppúgy, mint külön előadók ajkán. Gyakori formai vonása a sor- és versszakismétlés; sajátos balladai formája az ismétlésnek a strófaismétlő szerkezet: egy teljes versszak ismétlődik olyképpen, hogy a balladai cselekmény menetét egy-egy szó, részlet v. név felcserélése adja. A ballada Európa közös népköltési műfaja: témái, stílussajátságai a nemzeti határokon túl terjednek (a többszörös szeretőgyilkos története pl. 13 nemzeti nyelven ismeretes); terjedelemben, hangnemben a lírai és drámai elemek jellegére nézve különbségek is vannak az egyes nemzeti balladatípusokban (a skandináv balladákban pl. sok a hősi-tündéries elem). A népballadák iránti érdeklődés a romantika korában bontakozott ki legerősebben.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)