Megerősödött az alsóbb néprétegeket támogató istenek kultusza. Az arisztokrácia hatalmának meggyengülése a nagy olümposzi istenek mellett eddig háttérbe szorított istenek népszerűségének növekedéséhez vezetett. Peiszisztratosz, Athén türannosza szentelt ligetet jelölt ki az Akropolisz délkeleti lejtőjén a Dionüszosz-kultusz helyéül. Itt építették fel az isten tiszteletére szolgáló templomot. A Dionüszosz-ünnep állami ünneppé vált. Költők versengtek, hogy az ünnepeken előadandó dithüramboszokat megírhassák városuk számára.

Lénaia A január-február tájára eső Lénaia egy télbúcsúztató vidám szertartás lehetett. Feltehetően ebből az ünnepségből fejlődött ki a komédia. A vidám hangulatú, mindent és mindenkit kigúnyoló előadás a termékenység-kultusz része volt. Ezt bizonyítja, hogy a kis vagy falusi Dionüsziának is nevezett ünnepség színes forgatagában a játszó személyek a termékenység szimbólumának számító phalloszt hordozták körbe. Közben phallikus (e. fallikus) dalokat énekeltek, amellyel egyszerre tartották távol a termékenységre ártalmas szellemeket, és tisztelték a termékenységet segítő Dionüszoszt.

Nagy Dionüszia ünnepségsorozat Március végén, április első hetében került sor a városi vagy nagy Dionüszia ünnepségsorozatra. Kezdetben ez is felvonulásszerű szertartás volt, az ünnepség résztvevői kecskebőrbe bújva (a kecske Dionüszosz szent állata), kultikus dalt énekelve kísérték a Dionüszosz istennek öltözött személyt. Dithüramboszokat énekeltek, melyekben Dionüszosz isten életének történeteit adták elő tánc-és zenekíséret mellett. Ez tekinthető a tragédia közvetlen elődjének. A mítosz szerint Dionüszosz isten Zeusz és Szemelé fia, akit Héra egész földi életében üldözött. A tragédia szó is innen ered: tragosz = kecskebak, ódé = ének.

dithürambosz: Dionüszosz isten tiszteletére alkotott dicsőítő költemény