Szapphó (Kr. e. 619 k.–568 k.) görög költőnő Leszbosz szigetén (Mütiléne) élt. Életművéből csak két hosszabb és számos rövidebb töredék maradt ránk, melyek műfaja az aiol dalköltészetben kialakult óda, illetve himnusz.
Költészetének állandó témája a szerelem, aszerelmilíra nagyjaként őrzi emlékét az irodalomtörténet. Költészete nagy hatással volt a római lírikusokra: Catullusra, Horatiusra. A szerelmes költő himnusza más, mint a zsoltáríróé: sokkal személyesebb, sokkal intimebb. A zsoltáríró gyakran a szöveg mögé bújik, személyes üzenete mindig közösségi is egyben, személyes érzései mögött egy egész közösség érzése sejlik föl. Szapphó versei az individuálisdalköltészet emlékei, miként Anakreón versei is.
Alkaioszhoz hasonlóan strófákra, versszakokra bontja műveit. A szapphói strófametrikai képlete:
szapphói sor | – u | | | – – | | | –u u | | | –u | | | – – |
– u | | | – – | | | –u u | | | –u | | | – – | |
– u | | | – – | | | –u u | | | –u | | | – – | |
adoniszi sor | –u u | | | – – |
A strófa hagyományos képletében tehát három tizenegy szótagos sort (szapphói sorok) egy öt szótagú (adoniszi) sor zár le. Más ritmikai felosztás szerint a szakasz háromsoros, s a két tizenegy szótagú sort egy tizenhatos zárja le szóáthajlásos (enjambement) formában. A szapphói sorok tehát trochaikus sorok, a második versláb is gyakran trocheus (– u), s a sor közepén egy daktilus (– u u) áll. Az adoniszi sor (kólon) két verslábból áll, egy daktilusból és egy spondeusból. Ha önállóan fordul elő (pl. a szapphói versszakban), akkor adóniszi sor a neve, ha pedig egy sor alkotója (pl. a hexameter zárlataként), akkor adóniszi kolón.A cezúra (sormetszet) általában a harmadik szótag után jelenik meg. A szapphói strófa az egyik legelterjedtebb forma az európai költészetben, gyakran egyeztetve a hangsúlyos és hangsúlytalan ritmussal, melyben a hangsúly az ütemkezdő hosszú szótagra esik.
kólon: a verslábnál nagyobb, a sornál kisebb időmértékes ritmusegység
enjambement: (ejtsd: anzsambman): olyan versmondattani alakzat, amelyben összetartozó nyelvi egységek áthajlanak a következő verssorba vagy szakaszba
cezúra: sormetszet, verssoron belüli ütemhatár
adoniszi sor: a szapphói strófa utolsó sora; egy daktilusból és egy spondeusból áll ((( (( (adoniszi kólon)
szapphói sor: tizenegy szótagos, trochaikus lejtésű verssor, a második versláb is gyakran trocheus, melynek közepén egy daktilus áll; a szapphói strófa első három sora.