Hadvezér, politikus, költő. 1636-tól szüntelenül harcolt a törökkel. 1645-46 telén írt eposzát, a Szigeti veszedelmet verseivel együtt adta ki. További műve pl. Az török áfium ellen való orvosság (röpirat). Halálát egy felbőszült vadkan okozta.

Horvátország területén fekvő város. Zrínyi Miklós családjának köszönhetően lendült fel a városi közigazgatás és élet.

( ld. csodás elem)

(Verses) utószó.

A cselekménybonyolítás módszere, célja a feszültség fokozása, azzal, hogy a megoldás időpontja mind későbbre halasztódik.

Az eposzi kelléktár része, mely a hősök nevéhez egy rájuk jellemző tulajdonság jelzőjét illeszti, ezáltal növelve vagy csökkentve jelentőségüket.

Krisztus lovagja vagy más néven Athleta Christi nem más, mint maga Zrínyi Miklós, aki Szigeti veszedelem című művében mint egy keresztény hős védelmezi Szigetvárt az ostromló törökökkel szemben.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című művének szereplője. 1544-ben a a kamengrádi olajbég szerepét töltötte be, akit Segovics lovas hadnagy ölt meg (azonos lehetett Deli Viddel).

Istvánffynál Zrínyi egyik vitéze, Stephanus Segovitius 1544-ben párviadalt vívott egy Deli Vid nevű törökkel. Ilyen nevű személy több is szerepelt Zrínyi környezetében és Szigetvár lakói között.

(Szulejmán, Szolimán) II. ~ (?1496-1566). Ur. 1520-66-ig. I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megtörését tűzte ki maga elé célul. Ennek érdekében elsősorban Mo. meghódítására törekedett. 1521-ben elfoglalta Mo. D-i határának erősségeit (Szabács, Zimony), 1525-ben Rhodoszt ragadta el a johannitáktól, majd 1526-ban Mo. ellen indult. Személyesen irányította a magyar seregek teljes vereségével végződő mohácsi csatában a török hadműveleteket, majd Budáig nyomult előre. 1529-ben Bécs elfoglalására indult, de célját nem érte el. 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs ellen, ez alkalommal Kőszeg várának hős védői tartóztatták fel. Szapolyai János halála után (1541) ismét Magyarországra jött, megverte I. Ferdinánd Habsburg király csapatait, Budát csellel elfoglalta, Izabella királyné és a csecsemő János Zsigmond székhelyét Erdélybe tétette át, és bevezette a török uralmat a Duna-Tisza közén. 1543-ban elfoglalta Pécset, Székesfehérvárt és Esztergomot, az 1552-i hadjáratában pedig a fontos végvárak egész sorát (Temesvár, Drégely, Szolnok stb. ), és kiszélesítette a törökök uralmát Mo. -on. 1566-ban újra Bécs ellen indult; az útjába eső Szigetvár ostromlott falai alatt lelte halálát.

~ és Juranics éjjel kiszöknek a várból, hogy elvigyék a királyhoz Zrínyi levelét. ~ a Zrínyiász történetileg nem igazolható személyeihez tartozik. Az eposz igen előkelő szerepet ad neki, sőt miatta megváltoztatja a történeti Juranics Lőrinc halálának módját. Zrínyi nemigen szokta hangsúlyozni hősei magyar v. horvát voltát, ~nál azonban ismételten kiemeli a vitéz horvátságát. Valószínű, hogy a költő egy horvát népvers korábbi változatának hatása alatt vette be művébe a vitézt.

( gör. Krisztus katonái) A barokk kor embereszménye, krisztusi önfeláldozással, egy szent célért meghalni.

A barokk korra jellemző, sokszorosan összetett, grammatikailag bonyolult, de ennek ellenére érthető mondat. Pázmány Péterre nagyon jellemző.

Mondatoknak, mondatoknál kisebb, vagy nagyobb egységeknek variálása, részleges ismétlése. Fontos szerepe van pl. a népköltészetben, műköltészetben, szónoklatokban.

Zrínyi Miklós (1620-64, költő, hadvezér, politikus) az 1645-46. év telén írt eposza, mely hősi halált halt dédapja, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós emlékét örökíti meg. Alapeszméje: Isten a magyarságot bűneiért a török hódításaival bünteti, de Szigetvár védői hősies önfeláldozásukkal kiengesztelik s megmutatják a magyarságnak a felemelkedés útját. A számos realista és népies vonást tartalmazó, kitűnően szerkesztett hősköltemény formája a felező tizenkettesekben írott ún. Zrínyi-versszak.