Ady Endre költészetének és életének meghatározó szerelme, akivel 1903–1912-ig élt kapcsolatban. Eredeti nene Diósyné Brüll Adél. Kapcsolatukat állandó ambivalencia jellemezte, ami végül szakításhoz vezetett. Ady legismertebb Lédához írt versei: Héja-nász az avaron (1905), Lédával a bálban (1907), Elbocsátó szép üzenet (1912).

Fájdalmat, sérelmet megfogalmazó költemény.

( Lat.) költői mesterség, költészettan. Azon művek elnevezése, amelyek a költészet szűkebb és tágabb szakmai céljaival és eszközeivel, a költő és a világ kapcsolatával, a költői műalkotás lehetséges céljaival foglalkoznak.

Retorikai -stilisztikai fogalom. A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi egys

( lat) betűrím inkább versben, mint prózában fordul elő. Két vagy több egymás után következő szó kezdőhangjának egyezése.

( Diósi Ödönné, „Léda” ,1872-1934) 1903-1911-ig Ady Endre múzsája, szerelme.

A hitvallás egy vallás tanításának tömör és tételszerű összefoglalása.

A verseskötet 1906-ban jelent meg. Ettől kezdve a költő a leghevesebb viták és támadások középpontjába került. Új líráját, forradalmi mondanivalóját, egyéni stílusát a konzervatív irodalmi tábor érthetetlennek, erkölcstelennek, felháborítónak bélyegezte. A rázúduló viharban a Nyugatnál talált támaszt, melynek hosszú időn át vezető költője volt.

A 19. század végén megjelenő művészeti, főleg irodalmi irányzat, amely az élet bonyolult jelenségeit szimbólumokba, jelképekbe sűrítve próbált érzékeltetni.

A 19. század utolsó harmadában Franciaországban keletkezett festészeti ( majd ennek hatására zenei és irodalmi) irányzat, amely a fény és az árnyék, a lebegés, a finom árnyalatok érzékeltetésével, a pillanatnyi hangulatot, a művészetbena külső világ felke

A nominalizmus elve szerint való alkotás (egyik) technikája. A nominalizmus az a felfogás, mely szerint fogalmaink (szavaink) pusztán nevek. A ~ az impresszionizmus ismérve az írásművészetben, a pillanatnyiságot sugallja.

( lat. assonare = összhangzani) Verstani fogalom. Rímfajta, ahol nem teljes, hanem részleges a hangok egyezése. ( pl. süpped el- térdepel)

Írói eszközökkel alkotott jellemrajz, jellemkép.

Babits Mihály (1883 - 1941), 1909-ben kiadott kötete. A tudatos címadás egyben költői programjára is utal, Babitsot sokszínűségének bebizonyítási vágy vezérli. A kötet ismertebb művei: In Horatium, Fekete ország, A lírikus epilógja.

(gör.=együttérzés) Olyan költői kép, melyre különböző érzékszervekre ható érzetek összekapcsolása jellemző.

Az impresszió jelentése benyomás, hatás. Az impresszió szóból származik a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalmának, az impresszionizmusnak az elnevezése is.

Költő, író, műfordító, hírlapíró. A Nyugat első nemzedékének jelentős tagja, a polgári humanista irodalom képviselője. Művei pl. Néró, a véres költő (1922), Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926).

Az irodalmi impresszionizmus a lírai költészetben bontakozott ki, de szerepet kapott az epikában is, elsődlegesen a leírásokban. A lírán belül a hangulatlíra az igazi közege. Jellegzetes impresszionista szövegtípus a hangulatkép. Az impresszionista irodalom fő nyelvi eszközei: a névszói stílus, az állókép, a látvány és az érzékletek megragadása és megfestése, a szinesztézia, a felsorolás, a mondat értékű szavak halmozása, a rövid mondatok uralma, a tagmondatok halmaza, és mindezek tetejében a hangszimbolika és a rendkívül erős zeneiség. Az irodalmi impresszionizmus önállóan is megjelenik, de a korszak modern műveiben még gyakrabban fonódik össze más modern stílusokkal, mint szecesszió vagy szimbolizmus.

Lat.=segédházfelügyelő

Elbeszélő, regény- és hírlapíró. Termékeny író, több mint 60 regényt, mintegy 3000 elbeszélést, ezernél több cikket, karcolatot és négy színművet írt. A modern próza kiemelkedő művésze.

(görögül: 'önkívületi állapot') = Az elragadtatás legfelsõ foka. Önkívületi, erõsen felizgatott, felindult állapot.

A misztikus szó jelentése mágikus, vagy varázslatos.

Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi magyar költő posztumusz (halála után kiadott) verses kötete, melyben új hangra és vigasztalásra lel,a szentek és angyalok között.

Olyan műrészlet (pl.: oh, jaj), mely kifejezéssel, mondatszóval az alkotó egy bizonyos élménye feletti fájdalmát, várakozását, csalódottságát fejezi ki.

Családnevén Schall. (1887-1938): színésznő, Juhász Gyula nagy szerelme és múzsája Nagyváradon. 1908-ban ismerkedtek meg. 1909-ben ~ otthagyta Nagyváradot, máshova szerződött. 1938-ban megmérgezte magát.

Olyan rímfajta, amelyben minden második rím azonos : a b a b.

Az elégikus dal esetében a vers mondanivalója alaphangulatát tekintve szomorú, de a mű ritmusa és dallama vidám és játékos. Ebben nagy szerepe van a sorvégi rímeknek.

Az elégikus-himnikus dal egyszerre fegyelmezett és rezignált hangnemben előadott dal, keveredve a fenséges és magasröptű előadásmóddal.

( gör) Összefoglaló sorozat, körfolyamat vagy annak egy része: szabályosan visszatérő időszak. 2. irodalomban az összetartozó művek sorozatban történő előadása.

Harmos Ilona: Színésznő, Kosztolányi Dezső író felesége. Írói álnéven (Görög Ilona) novellái jelentek meg a Nyugatban is.

A mirha a balzsamfa-félék családjából származik. Az Ószövetségben a felszentelés eszközeként említik.

(1875-1919): szabadszállási születésű, parasztcsaládból származó mosónő, József Attila édesanyja.

Lírai műfaj. Témája valamely egyszerű tárgy közvetlen szemléletéből fakad, a költő közvetlenebb megszólalása, s így a leginkább szubjektívebbnek tekinthető, egyszerű műfaj. Többnyire azonos típusú strófákból épül fel, s ezeket ismétlődések is rokonítják.

14 sorból álló jambikus lejtésű műforma; két négy és két háromsoros egységből áll, rímképlete többféle lehet, pl. abab abab ccd eef; abab abab cdc dcd. Jelentős szonettköltők: Petrarca, Michelangelo, Shakespeare, a magyar irodalomban: Babits Mihály, Józse

br. ( 1880-1961) Író, irodalomszervező, az MTA tagja. ( 1960) Ady barátja és egyik első méltatója volt. Részt vett a Nyugat c. folyóirat megalapításában, a modern irodalmi tevékenységeket anyagilag is támogatta. 1919-1927-ben bécsi emigrációban élt, 1938-

( lat. ) Önéletrajz, önéletírás.

Makai Ödön 1889-1937 között élt jogász, ügyvéd. József Attila sógora és egyben későbbi gyámja is, aki elsőként József Jolán, majd József Etelka férjeként tartozott a családhoz. Felismerte a költő tehetséget József Attilában, és segítette őt pályáján. Maga a költő is említést tesz gyámjáról Curriculum vitae címet viselő önéletrajzi művében.

Egyik értelemben: műfaj. Másik értelemben: irodalmi alkotás művészi formája.

(gör. szkhéma, lat. figura) A beszédet, az írott szöveget a hatásosabb, érzékletesebb kifejezés érdekében átalakító eljárások eredménye. A szöveg szintjének megfelelően megkülönböztetünk: hang-szó-mondat-és gondolat-alakzatokat.

Irodalmi önéletrajz.

Abda neve Radnóti Miklós életrajzában fedezhető fel. A helység nevéhez tragikus esemény köthető, hiszen itt végezték ki a költőt 21 bajtársával együtt a II.világháború ideje alatt. A település a mai Győr-Moson-Sopron megye területén található.

( antitézis) Ellentétes jelenségek szembeállítása a mondaton belül. ( hangok, szavak, kifejezések) Bármilyen műfajban és formai-tartalmi elem révén kifejezhető.

Radnóti Miklósné, „Fifi” ( 1912-) Radnóti Miklós költő felesége, majd özvegye.

Háború, ragály v. természeti csapás során nagy számmal elpusztult személyek közös sírja.

( lat. assonare = összhangzani) Verstani fogalom. Rímfajta, ahol nem teljes, hanem részleges a hangok egyezése. ( pl. süpped el- térdepel)

A költő kedveséhez, feleségéhez szánt verse, melynek alapja a beteljesült szerelem felett érzett boldogság és hűség.

Költő, műfordító. Anyját születésekor elvesztette. Rokonai kereskedelmi pályára szánták, de ő a költészet mellett döntött. 1930-tól szinte évente jelentek meg kötetei. 1944-ben munkaszolgálatosként halt meg.

Kézzel írt vers; vers nyomdai szedésének v. sokszorosításának alapjául szolgáló szöveg.

erről nem találtam pontos információt a neten, máshol még keresek

Illyés Gyula (1902-1983) szociográfiája (1936). Önéletrajzi elemekkel átszőtt mű, mely a dunántúli puszták cselédsorban élő lakóinak nehéz életét mutatja be.

1902-1983) Író. A huszadik századi magyar irodalomtörténetnek, irodalmi életnek - Babits mellett - legfontosabb alakja. 1918-19-ben részt vett a baloldali diák- és ifjúmunkás-mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában. 1921 őszétől a budape