A közepes terjedelmű verses epika körébe soroljuk az elbeszélő költeményt (más névvel: verses elbeszélés, költői elbeszélés). Maga az elnevezés inkább gyűjtőfogalom: sokféle témájú, terjedelmű és hangvételű mű sorolható ide. – Általában az eposznál kisebb, rövidebb terjedelmű, s nélkülözi a csodás elemeket: hősei életébe nem avatkoznak be természetfeletti lények, istenek.

A szűkebb értelemben felfogott elbeszélő költeményt meg szokták különböztetni a verses epika külön elnevezéssel is megjelölt más műfajaitól, a históriás énektől, a széphistóriától, a balladától, a románctól, a verses regénytől.

A magyar irodalomban elbeszélő költeménynek tartjuk pl. Fazekas Mihály Lúdas Matyiját, Vörösmarty Mihály Szép Ilonkáját, Petőfi Sándor János vitézét, Arany János Toldiját.

Költői elbeszélés: elbeszélő költemény, verses elbeszélés.

Románc: derűs hangú elbeszélő költemény. Általában nyolcsoros versszakokból építkezik, az egyes sorok 8 szótagosak. Rímképlete: x a x a x a x a.

Elbeszélő költemény: verses elbeszélés, költői elbeszélés; verses kisepikai műfaj, nagyfokú költőiség jellemzi (Petőfi: János vitéz).