A legjelentősebb lovageposz a Nibelung-ének(1200 körül), amely az alsó-frank, a burgund, a keleti gót és a hun mondakör hőseinek egymásba fonódó történetét énekli meg (39 énekben).

A történet középpontjában a Nibelungok mesés kincsének megszerzéséért folyó küzdelem áll. Ez a kincs és vele együtt a Nibelung név a szép, fiatal burgund királyfira, a sárkányölő Siegfriedre (szigfríd) száll. Siegfried feleségül veszi Krimhildét, s tíz évig boldog házasságban élnek, mégis – akaratlanul – az ifjú hitves lesz férje halálának okozója. Gyanútlanul – mert cselszövéssel ráveszik – kereszttel jelöli meg Siegfried ruháján azt a helyet, ahol férje teste sebezhető (ott ugyanis nem érte egykor a sárkány vére). Vadászat ürügyén Siegfriedet ellenségei orvul megölik. – Krimhilde később, 13 évi özvegység után, Attila hun király felesége lesz, de éveken át csak férje halálának megbosszulására és a Nibelungok elrablott kincseinek visszaszerzésére gondol. Ez a mértéken felüli bosszú vezet a burgundok pusztulásához, a kíméletlen kegyetlenség pedig Krimhilde halálához.

A magyar költők közül a legnagyobb hatást Arany Jánosra gyakorolta a Nibelung-ének. Ez főként a Buda halála című elbeszélő költeményében figyelhető meg.