Poquelin, Jean-Baptiste
Molière (1622-1673): kiváló francia drámaíró, színész, a vígjátékírás klasszikusa. Apja kárpitos, királyi inas. Ezt a címet ~ örökli apjától és időnként gyakorolja is a vele járó teendőket. Színészi és színműírói pályafutása 1643-ban kezdődik. Társulatával sok éven át vidéken él vándoréletet, 1658-ban érkezik be végre Párizsba, 1661-től kezdve társulata a Palais Royal-ban játszik. 1659: Nevetséges kényeskedők, 1661: Férjek iskolája, 1662: Nők iskolája. Ez évben megnősül, feleségül veszi színésznő társának és egykori szerelmének, Madeleine Béjart-nak lányát, Armande-ot, aki szintén színésznő. 1664: a Tartuffe első előadása óriási botrányt vált ki, el is tiltják, csak 1669-ben kerül ismét teljes terjedelmében előadásra. 1665: Don Juan, 1666: Mizantróp, Botcsinálta doktor, 1670: Dandin György, A fösvény, Az úrhatnám polgár, 1672: A tudós nők, 1673: A képzelt beteg. Ez év febr. 17-én a színpadon rosszul lett; az előadást nem akarta lemondani, nehogy a színpadi munkások aznap este kereset nélkül maradjanak. Végigjátszotta a darabot, hazament és meghalt. Titokban temették el, mert színészeket nem volt szabad megszentelt földben elhantolni.
commedia dell'arte
( ol) „művészet, mesterség színjátékkal, rögtönzött színjáték) Itáliában alakul ki. A színészek megbeszélt típuisok alapján és maszkok megformálásával rögtönözték a szöveget és a játékot. A forma gyökereiben és jellegében is népi.
helyzetkomikum
A komikumnak az a formája, amelyben a hős a külső körülmények hatására válik nevetségessé (pl. félreértések vagy váratlan fordulatok sodorják a szereplőt komikus helyzetbe).
konfliktus
a műalkotásban ábrázolt, egymással szemben álló erők összeütközése, összecsapása .
presziőz
(fr): mesterkélt, szenvelgő, kényeskedő, finomkodó (a francia szó “précieuse” kiejtéséből).
Kényeskedők
Jean-Baptiste Poquelin Moliére komédiája, mely két olyan leány megleckéztetéséről szól, akiknek az elvárásaik udvarlóik felé, meghaladják koruk elképzeléseit.
farce
( fr. = töltelék) Francia vígjáték, bohózat. Komikus, gyakran durva, rövid csattanóra épülő helyzetkomikummal élő realisztikus jelenet.) A középkori színjátszás egyik fajtája. Alakjai általános tulajdonságokat testesítenek meg ( házasságtörés, ravaszság,
szatíra
Ábrázolási módszer, mely több művészeti ágban, műfajban is fellelhető. Jellemzője pl. a gúny. Eszközei pl. az arányok megváltoztatása, túlzás.
komikum
Ábrázolási mód; célja nevetséges hatás kiváltása, ez rendszerint bírálattal kapcsolódik össze (pl. a pozitív érték hiányának eltitkolása majd lelepleződése).
Kényeskedők
Jean-Baptiste Poquelin Moliére komédiája, mely két olyan leány megleckéztetéséről szól, akiknek az elvárásaik udvarlóik felé, meghaladják koruk elképzeléseit.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)