Ábrázolási mód; célja nevetséges hatás kiváltása, ez rendszerint bírálattal kapcsolódik össze (pl. a pozitív érték hiányának eltitkolása majd lelepleződése).

Francia vígjátékíró, a társadalom nevelésére, realizmusra törekszik. Mint ünnepelt szerző, rendező, színész és társulatigazgató XIV. Lajos kedvence lett. Klasszikusok ötleteit és az olasz komédiát is felhasználva írta műveit.

Jean-Baptiste Poquelin Moliére komédiája, mely két olyan leány megleckéztetéséről szól, akiknek az elvárásaik udvarlóik felé, meghaladják koruk elképzeléseit.

A vígjátéknak az a típusa, amely főként szokatlan illetve nevetséges helyzekből fakad. A nevettetést harsány eszközökkel éri el, gyakran zenés mű.

Molière (1622-1673): kiváló francia drámaíró, színész, a vígjátékírás klasszikusa. Apja kárpitos, királyi inas. Ezt a címet ~ örökli apjától és időnként gyakorolja is a vele járó teendőket. Színészi és színműírói pályafutása 1643-ban kezdődik. Társulatával sok éven át vidéken él vándoréletet, 1658-ban érkezik be végre Párizsba, 1661-től kezdve társulata a Palais Royal-ban játszik. 1659: Nevetséges kényeskedők, 1661: Férjek iskolája, 1662: Nők iskolája. Ez évben megnősül, feleségül veszi színésznő társának és egykori szerelmének, Madeleine Béjart-nak lányát, Armande-ot, aki szintén színésznő. 1664: a Tartuffe első előadása óriási botrányt vált ki, el is tiltják, csak 1669-ben kerül ismét teljes terjedelmében előadásra. 1665: Don Juan, 1666: Mizantróp, Botcsinálta doktor, 1670: Dandin György, A fösvény, Az úrhatnám polgár, 1672: A tudós nők, 1673: A képzelt beteg. Ez év febr. 17-én a színpadon rosszul lett; az előadást nem akarta lemondani, nehogy a színpadi munkások aznap este kereset nélkül maradjanak. Végigjátszotta a darabot, hazament és meghalt. Titokban temették el, mert színészeket nem volt szabad megszentelt földben elhantolni.

az irodalmi művek sokoldalúan és árnyaltan bemutatott alakja

( ol) „művészet, mesterség színjátékkal, rögtönzött színjáték) Itáliában alakul ki. A színészek megbeszélt típuisok alapján és maszkok megformálásával rögtönözték a szöveget és a játékot. A forma gyökereiben és jellegében is népi.

a műalkotásban ábrázolt, egymással szemben álló erők összeütközése, összecsapása .