Magánbeszéd. A dráma azon része, melyben csupán egy szereplő beszél, gondolkodik, s mindezt úgy teszi, hogy a dráma többi szereplője nem szerez tudomást az elhangzottakról, nincs jelen. A monológ előadója érzéseit, gondolatait a közönség előtt feltárja, á

( gör.)Az irodalomban hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított költői kép. Az ábrázoló művészetekben erkölcsi eszmének vagy elvont fogalomnak megszemélyesítésére vagy érzékelhető képben való ábrázolás

A drámai szereplõk a különbözõ jelenetekben beszélnek, vitatkoznak (dikció) és cselekednek (akció), tetteik megjelenítése azonban, másodlagos a szöveghez képest.

Művészeti minőség. Az irodalomban azokra az epikus vagy drámai művekre értendő, melyben a szerző vallomásos énje domborodik ki.

Református lelkész, költő. 1845-től Petőfi Sándor pártfogolta. Barátságuk 1848-ban szakadt meg. Művei pl. Népregék és mondák (verseskötet), A gólyához (allegorikus vers).

Költő. 1853-54 táján Budán újságírói munkából élt. Megismerte lakásadójának lányát, Kratochwill Zsuzsannát (Georginát), a Gina-versek ihletőjét. Vajda és Gina között a valódi kapcsolat rövid ideig tartott, mégis a költő egész életére, műveire kihatott.

Különböző, de egyidejű cselekvések fonódnak egymásba.

A drámai dialógus a műben zajló párbeszédekre utal, a dialóg - párbeszéd szóból származik.

Szünet, mely a verssoron belül meghatározott helyen ismétlődik. A szünet, szünetek két vagy több részre is bonthatják a verssort.

( kelta)1. költő és énekes a régi keltáknál 2.( régen) ihletett költő, nemzeti költő

( gör.)Az irodalomban hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított költői kép. Az ábrázoló művészetekben erkölcsi eszmének vagy elvont fogalomnak megszemélyesítésére vagy érzékelhető képben való ábrázolás

(lat.=áthozás, átvitel) Jelentésátvitelen alapuló szókép. Az átvitel alapja valamely közös tulajdonság, hasonlóság. A metafora úgy is felfogható, mint egy hasonlat, melyből hiányzik a hasonlítószó. Pl. Anyám fekete rózsa (Csoóri Sándor).

Egyszólamú szerkezet esetében a történet cselekményei egy szálon keresztül bontakoznak ki az időrendet nem bolygatva. Legfőképpen a balladák esetében fordul ezen szerkezet alkalmazása.

Jellemzője, hogy félrímekkel ellátott nyolc- és hat szótagos jambusi sorokból áll. Pl. Arany János balladaköltészetében találkozhatunk vele.