- 4 téma
Ady Endre
Ady Endre magyar író, költő, pubicista. 1877-ben Érmindszenten született. Középiskolai tnulmányait 1896-ban fejezte be Zilahon. Érettségi után jogot tanul a debreceni, pesti és temesvári jogi akadémián. 1896-tól 1900-ig jogász és újságíró Debrecenben, 1900-1903: újságíró Nagyváradon. Múzsái: Léda, Andrea, Csinszka. 1903-ban megismeri Diósyné Brüll Adélt (Léda), aki segítette Párizsi útjának megvalósításában (1904). Nyugatról visszatérve a Budapesti Napló, majd a Nyugat belső munkatársa. Lédával való kapcsolata után 1913-ban megismerkedik Dénes Zsófiával (Andrea), a Párizsban élő fiatal újságírónővel. Ady megkéri Zsófia kezét, a házasság Zsófia édesanyja miatt nem valósul meg. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával (Csinszka), akivel egy év múlva szülői belegyezés nélkül házzaságot köt. 1910-es években egyre rosszabb állapotban van (szifilisz), szanatóriumi kezelésre is szorul. Haláláig (1919) Budapesten és Csucsán, felesége birtokán és annak annak él.
aforizma
gr. körülhatárolás. meghatározás)Tömören megfogalmazott, általános érdekű állítás, bölcs mondás:pl.“Aki keveset gondolkodik, sokat téved.”( Leonardo Da Vinci)
állandósult szókapcsolat
Rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak.
allegória
( gör.)Az irodalomban hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított költői kép. Az ábrázoló művészetekben erkölcsi eszmének vagy elvont fogalomnak megszemélyesítésére vagy érzékelhető képben való ábrázolás
anekdota
( gör, „ki nem adott) rövid, jellemző, mulatságos történet. Eredeti értelmében kiemelkedő (történeti) személyiség hétköznapjait, gáláns kalandjait, emberi gyengéit vagy szellemes mondásait bemutató kis párbeszédes jelenet, elbeszélés. Néha megközelíti a t
antoníma
( gör. ) ellentétes értelem
Áprily Lajos
( 1887-1967) költő, műfordító. Jékely Zoltán költő apja. Az Erdélyi Helikon, majd a pesti Protestáns Szemle szerkesztője. Impresszionista látásmód, az erdélyi táj (a menedékhely) bemutatása jellemzi költeményeit.
Balassi-strófa
Balassi-strófa= Balassi Bálintról elnevezett hangsúlyos ritmusú, három részből álló, kilenc soros versszak; az egységek szótagszáma : 6,6,7 ; rímképlete : a,a,b; c,c,b; d,d,b
Baudelaire, Charles
1821-1867 között élt francia származású költő. Legismertebb műve A romlás virágai című verseskötet, mely páratlan képzelőerővel jeleníti meg a bűntudatot, a létezés végét, a gonoszt, valamint a szerelem és a szépség utáni vágyódást.
Biblia
( gör. „könyvecskék”) A zsidóság és a kereszténység kanonizált iratait tartalmazza, egyszersmind az emberiség évezredeken keresztül felhalmozódott tudásának kiemelkedő jelentőségű foglalata is. A görög "biblia" szó Kr. u. 160 körül jelenik meg 'könyvek',
Boccaccio, Giovanni
Giovanni Boccaccio olasz író, költő és humanista. 1348 és 1353 között írta művét a Dekameront, amely 100 novellából álló gyűjtemény. Boccaccio jó barátja volt a nála nem sokkal idősebb Petrarcának. Élete utolsó húsz évét humanista tanulmányainak szentelte, tudós munkáit latinul írta.
dal
Lírai műfaj. Témája valamely egyszerű tárgy közvetlen szemléletéből fakad, a költő közvetlenebb megszólalása, s így a leginkább szubjektívebbnek tekinthető, egyszerű műfaj. Többnyire azonos típusú strófákból épül fel, s ezeket ismétlődések is rokonítják.
dzsentri
( ang. gentry=köznemesség) A középkorban az angol köznemesség, később a 19-20. században a tőkés gazdálkodásra áttérő, úgynevezett újnemesség elnevezése. Magyarországon az 1870-80-as évektől az elszegényedő, birtokainak nagy részét elvesztő, de társadalmi
El Greco
( er. Domenico Theotocópuli) 1541 körül, Kréta - 1614, Toledo)A manierizmus kései korszakának kiemelkedő alakja. Eksztatikus-látomásos stílusát valószerűtlenül izzó fénykezelés és megnyújtott formák tüntetik ki. Híres képei: Az apokalipszis ötödik pecsétj
elbeszélés
A legelterjedtebb jelentéskörben a magyar nyelvben a rövidebb epikus művek megjelölése. A novellához képest terjedelmesebb, eseménysorozatot ábrázol.
életkép
( zsánerkép) Kisebb prózai vagy verses mű. A mindennapi élet valamelyik jellemző, tipikus alakját, helyzetét örökíti meg. A kelet-európai irodalomban a 19. század első felében vált divatossá.
emlékirat
( memoár ) Prózai epikus költői műfaj, amelyben a szerző az általa is átélt történelmi értékű vagy érdekes eseményekről számol be, vállalva a szubjektív szemléletet. Nem történetírás, de nélkülözhetetlen forrása annak. Az ókorban jelent meg a műfaj, de a
epigramma
( gör. =rávésés, felirat)Költői műfaj. Az ókori görög költészetben alakult ki. A sírversekből alakult ki a görög költészetben; tömörségét, pontosságra törekvését ebből őrizte meg. Az újkori költészetben a didaktikus és az antik hagyományokat ápoló költés
epika
a három alapvető szépirodalmi műfaj egyike, legfőbb sajátossága az, hogy ábrázolásában a külső valóság tárgyias tematikája dominál, s előadásmódja alapvetően elbeszélő, monologikus jellegű, többnyire múlt időben beszél, a hősöket és társadalmi körülményei
Erkel Ferenc
( 1810-1893) Zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége. A verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű
helyzetdal
A lírai költészet egyik válfaja, a költő más személy helyzetébe képzelve magát annak szerepében szólal meg. ( szereplíra)
hérosz
( gör.=hős) A görög mitológiában a félistenek, a kiemelkedő vagy a csodás tetteket végrehajtó halandók elnevezése.
hexameter
Az antik időmértékes verselés, főleg az epikus költészet nevezetes sorfaja: hat verslábból áll (mint a neve is jelzi). Ezek a lábak vagy daktilusok (- u u) vagy spondeusok (- -). Az első négy versláb lehet daktilus vagy spondeus, az ötödiknek mindig dakti
hosszú szótag
AZ időmértékes verselésben minden olyan szótag, amelynek időtartalma több, mint egy időegység. A görög verselésben az a szótag ilyen, amelyben a hosszú magánhangzó vagy diftongus szerepel vagy amelyben rövid magánhangzó után mássalhangzó-torlódás következ
irónia
( gör-lat.) Többnyire dicsérő, elismerő szavakba burkolt, keserű, de szellemes, finom gúny. 2. kesernyés, maró gúny.
jellemkomikum
A komikum egyik formája; a komikus hatás nagyrészt a szereplők jelleméből fakad. Ennek alapja az az ellentmondás, amely a valóság és a látszat között feszül.
kánai menyegző
A biblai történet szerint Jézus Krisztus csodatétel folytán bort és halat oszt szét a kánai lakodalmon.
Karinthy Frigyes
(1887-1938) Író, költő. A nyelvi humor legnagyobb alakja. 1912-ben látványosan tör be a magyar irodalomba, amikor megjelent az Együgyű lexikon és a Görbe tükör című novelláskötete. Egyedülálló komikus szó- és formakincset alakított ki, forradalmasítva a h
költői kérdés
Esztétikai szerepű kérdő mondat. A „prózai„ kérdésétől eltérően a kérdező és a kérdezett is ismeri a választ. A kérdés nem egy címzetthez, hanem mindenkihez szól.
körmondat
művészien szerkesztett többszörösen összetett mondat. A klasszikus körmondatban az előkészítő rész a legtöbbször párhuzamokból áll, és a záró rész a gondolat teljes (logikai-érzelmi) kifejlődését tartalmazza.
legenda
Vallásos tárgyú epikai műfaj. Valamely szent életét, a vele kapcsolatos csodás történeteket mondja el. Az első magyar legendák még latin nyelven keletkeztek, a XIII. századtól viszont már magyar nyelvűekkel is találkozhatunk.
leírás
Valamely táj, személy, stb. szavakkal visszaadott képe. Szemléletességre törekszik. Az epika és a líra területén is előfordul.
menetdal
A katonadal egy fajtája. Olyan induló, mely elősegíti a zárt alakulat lépéstartását, és mozgását ritmikus formába szervezi. A szolgálati idejüket töltő katonák életéről szól.
metonímia
(gör.=névcsere) Olyan szókép, mely két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati kapcsolaton alapul. Pl. tudja az egész falu.
Mikszáth Kálmán
Novellista, regényíró, a parlament tagja. Regényeivel, elbeszéléseivel, karcolataival hamar meghódította a korabeli olvasóközönséget. Művei pl. Tót atyafiak (1881), A jó palócok (1882), Beszterce ostroma (1895), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908).
mitológia
Egy-egy nép mítoszainak rendszere, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudomány.
mítosz
(a görög müthosz = monda, mese, történet szóból) A társadalmi fejlődés kezdeteire jellemző naiv társadalmi tudatforma: lényegében az ember számára még érthetetlen, ezért félelmetes természeti és társadalmi erőknek fantasztikus tükröződése.
példabeszéd
Erkölcsi tanulsággal rendelkező történet. Példabeszéddel többek között a Bibliában is találkozhatunk. Ilyen pl. a tékozló fiú története.
példázat
Erkölcsi tanulsággal rendelkező rövid elbeszélés.
pentameter
Az időmértékes verselés egyik sorfajtája. Jellemői, hogy 6 daktilusból illetve spondeusból áll és a harmadik és hatodik versláb csonka.
pesszimizmus
Borúlátás. Abban való meggyőződés , hogy ami csak lehet, az rosszra fordul, hogy semmi sem sikerül úgy, ahogyan az el van tervezve. A negatív jövőben való hit.
prédikátor
Hitszókoklatokat tartó személy. A reformáció korában, és az utána következő időben elsősorban protestáns lelkipásztorok. A prédikátorok gyakran egyik helyről, helységből a másikba vándorolva terjesztették hitüket.
protestáns
(lat. Protestare=tiltakozni) A kereszténységnek a reformáció során kialakult ága, mely szerint a hit egyetlen forrása a Biblia, és egyedül Isten kegyelme üdvözíti azokat, akik hisznek benne. Jellemző az egyházi rendnek és a szentek tiszteletének tagadása.
refrén
(fr.=visszacsengés) Több szakaszból álló dal vagy vers szakaszainak végén található utolsó sor, sorok, illetve dallamrészek többé-kevésbé változatlan formában történő ismétlése.
Rembrandt, Harmenszoon van Rijn
Németalföldi festőművész. Kivételes tehetségű alkotó, híres művei pl. Anatómiai előadás, Éjjeli őrjárat.
rövid szótag
Rövid magánhangzós szótag.
sirató
A halott szertartásos siratása a temetés előtti napon.
sormetszet
Szünet, mely a verssoron belül meghatározott helyen ismétlődik. A szünet, szünetek két vagy több részre is bonthatják a verssort.
szinesztézia
(gör.=együttérzés) Olyan költői kép, melyre különböző érzékszervekre ható érzetek összekapcsolása jellemző.
szólás
Állandósult szókapcsolat, melynek jelentése az őt alkotó szavak külön-külön vett jelentéseinek összességeként már nem értelmezhető. Pl. kivágja a rezet.
Szózat
Költemény, mely a Himnuszra emlékeztet, de a hallgatótól jóval több aktivitást követel, mint Kölcsey Ferenc műve. Vörösmarty Mihály 1835. vége óta foglalkozott a Szózat megírásával, a mû 1836-ban készült el. Egressy Béni zenésítette meg.
tényirodalom
Valóságos tényekre, és nem fikcióra, nem kitalált, hanem valós eseményekre, adatokra támaszkodó irodalom.
Tóra
Az Ószövetség egy része, mely Mózes öt könyvét tartalmazza.
trubadúr
Udvari lovag-költő a 11-13. századi Nyugat-Európában.
túlzás
Stilisztikai eszköz, mely jellemzője, hogy a valóságosnál nagyobb fokot, erősebb mértéket jelentő kifejezést használ.
versritmus
A versitmus különbözteti meg a verset a kötetlen beszédtől és a prózától. Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályosan ismétlődő váltakozását (hangsúlyos verselés), vagy hosszú és rövid szótagok szabályszerű váltakozását, ismétlődését időmértékes vers
Vörösmarty Mihály
Költő, drámaíró. A magyar reformkori irodalom egyik legjelentősebb alakja. A Tudományos Gyűjtemény és szépirodalmi melléklete, a Koszorú szerkesztője lett. Felesége Csajághy Laura. Művei pl. Csongor és Tünde (1831), Zalán futása (1823), Szózat (1836).
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)