Ady Endre magyar író, költő, pubicista. 1877-ben Érmindszenten született. Középiskolai tnulmányait 1896-ban fejezte be Zilahon. Érettségi után jogot tanul a debreceni, pesti és temesvári jogi akadémián. 1896-tól 1900-ig jogász és újságíró Debrecenben, 1900-1903: újságíró Nagyváradon. Múzsái: Léda, Andrea, Csinszka. 1903-ban megismeri Diósyné Brüll Adélt (Léda), aki segítette Párizsi útjának megvalósításában (1904). Nyugatról visszatérve a Budapesti Napló, majd a Nyugat belső munkatársa. Lédával való kapcsolata után 1913-ban megismerkedik Dénes Zsófiával (Andrea), a Párizsban élő fiatal újságírónővel. Ady megkéri Zsófia kezét, a házasság Zsófia édesanyja miatt nem valósul meg. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával (Csinszka), akivel egy év múlva szülői belegyezés nélkül házzaságot köt. 1910-es években egyre rosszabb állapotban van (szifilisz), szanatóriumi kezelésre is szorul. Haláláig (1919) Budapesten és Csucsán, felesége birtokán és annak annak él.

gr. körülhatárolás. meghatározás)Tömören megfogalmazott, általános érdekű állítás, bölcs mondás:pl.“Aki keveset gondolkodik, sokat téved.”( Leonardo Da Vinci)

Rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak.

( gör.)Az irodalomban hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított költői kép. Az ábrázoló művészetekben erkölcsi eszmének vagy elvont fogalomnak megszemélyesítésére vagy érzékelhető képben való ábrázolás

( gör, „ki nem adott) rövid, jellemző, mulatságos történet. Eredeti értelmében kiemelkedő (történeti) személyiség hétköznapjait, gáláns kalandjait, emberi gyengéit vagy szellemes mondásait bemutató kis párbeszédes jelenet, elbeszélés. Néha megközelíti a t

( gör. ) ellentétes értelem

( 1887-1967) költő, műfordító. Jékely Zoltán költő apja. Az Erdélyi Helikon, majd a pesti Protestáns Szemle szerkesztője. Impresszionista látásmód, az erdélyi táj (a menedékhely) bemutatása jellemzi költeményeit.

Balassi-strófa= Balassi Bálintról elnevezett hangsúlyos ritmusú, három részből álló, kilenc soros versszak; az egységek szótagszáma : 6,6,7 ; rímképlete : a,a,b; c,c,b; d,d,b

1821-1867 között élt francia származású költő. Legismertebb műve A romlás virágai című verseskötet, mely páratlan képzelőerővel jeleníti meg a bűntudatot, a létezés végét, a gonoszt, valamint a szerelem és a szépség utáni vágyódást.

( gör. „könyvecskék”) A zsidóság és a kereszténység kanonizált iratait tartalmazza, egyszersmind az emberiség évezredeken keresztül felhalmozódott tudásának kiemelkedő jelentőségű foglalata is. A görög "biblia" szó Kr. u. 160 körül jelenik meg 'könyvek',

Giovanni Boccaccio olasz író, költő és humanista. 1348 és 1353 között írta művét a Dekameront, amely 100 novellából álló gyűjtemény. Boccaccio jó barátja volt a nála nem sokkal idősebb Petrarcának. Élete utolsó húsz évét humanista tanulmányainak szentelte, tudós munkáit latinul írta.

Lírai műfaj. Témája valamely egyszerű tárgy közvetlen szemléletéből fakad, a költő közvetlenebb megszólalása, s így a leginkább szubjektívebbnek tekinthető, egyszerű műfaj. Többnyire azonos típusú strófákból épül fel, s ezeket ismétlődések is rokonítják.

( ang. gentry=köznemesség) A középkorban az angol köznemesség, később a 19-20. században a tőkés gazdálkodásra áttérő, úgynevezett újnemesség elnevezése. Magyarországon az 1870-80-as évektől az elszegényedő, birtokainak nagy részét elvesztő, de társadalmi

( er. Domenico Theotocópuli) 1541 körül, Kréta - 1614, Toledo)A manierizmus kései korszakának kiemelkedő alakja. Eksztatikus-látomásos stílusát valószerűtlenül izzó fénykezelés és megnyújtott formák tüntetik ki. Híres képei: Az apokalipszis ötödik pecsétj

A legelterjedtebb jelentéskörben a magyar nyelvben a rövidebb epikus művek megjelölése. A novellához képest terjedelmesebb, eseménysorozatot ábrázol.

( zsánerkép) Kisebb prózai vagy verses mű. A mindennapi élet valamelyik jellemző, tipikus alakját, helyzetét örökíti meg. A kelet-európai irodalomban a 19. század első felében vált divatossá.

( memoár ) Prózai epikus költői műfaj, amelyben a szerző az általa is átélt történelmi értékű vagy érdekes eseményekről számol be, vállalva a szubjektív szemléletet. Nem történetírás, de nélkülözhetetlen forrása annak. Az ókorban jelent meg a műfaj, de a

( gör. =rávésés, felirat)Költői műfaj. Az ókori görög költészetben alakult ki. A sírversekből alakult ki a görög költészetben; tömörségét, pontosságra törekvését ebből őrizte meg. Az újkori költészetben a didaktikus és az antik hagyományokat ápoló költés

a három alapvető szépirodalmi műfaj egyike, legfőbb sajátossága az, hogy ábrázolásában a külső valóság tárgyias tematikája dominál, s előadásmódja alapvetően elbeszélő, monologikus jellegű, többnyire múlt időben beszél, a hősöket és társadalmi körülményei

( 1810-1893) Zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége. A verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű

A lírai költészet egyik válfaja, a költő más személy helyzetébe képzelve magát annak szerepében szólal meg. ( szereplíra)

( gör.=hős) A görög mitológiában a félistenek, a kiemelkedő vagy a csodás tetteket végrehajtó halandók elnevezése.

Az antik időmértékes verselés, főleg az epikus költészet nevezetes sorfaja: hat verslábból áll (mint a neve is jelzi). Ezek a lábak vagy daktilusok (- u u) vagy spondeusok (- -). Az első négy versláb lehet daktilus vagy spondeus, az ötödiknek mindig dakti

AZ időmértékes verselésben minden olyan szótag, amelynek időtartalma több, mint egy időegység. A görög verselésben az a szótag ilyen, amelyben a hosszú magánhangzó vagy diftongus szerepel vagy amelyben rövid magánhangzó után mássalhangzó-torlódás következ

Megbabonázó, rabul ejtő.

( gör-lat.) Többnyire dicsérő, elismerő szavakba burkolt, keserű, de szellemes, finom gúny. 2. kesernyés, maró gúny.

A komikum egyik formája; a komikus hatás nagyrészt a szereplők jelleméből fakad. Ennek alapja az az ellentmondás, amely a valóság és a látszat között feszül.

A biblai történet szerint Jézus Krisztus csodatétel folytán bort és halat oszt szét a kánai lakodalmon.

(1887-1938) Író, költő. A nyelvi humor legnagyobb alakja. 1912-ben látványosan tör be a magyar irodalomba, amikor megjelent az Együgyű lexikon és a Görbe tükör című novelláskötete. Egyedülálló komikus szó- és formakincset alakított ki, forradalmasítva a h

Esztétikai szerepű kérdő mondat. A „prózai„ kérdésétől eltérően a kérdező és a kérdezett is ismeri a választ. A kérdés nem egy címzetthez, hanem mindenkihez szól.

művészien szerkesztett többszörösen összetett mondat. A klasszikus körmondatban az előkészítő rész a legtöbbször párhuzamokból áll, és a záró rész a gondolat teljes (logikai-érzelmi) kifejlődését tartalmazza.