Balassi Egy katonaének című versében tanulmányozhatjuk az úgynevezett Balassi-strófát. Az eredetileg három 19 szótagos sorból álló versszakot Balassi belső rímekkel kilenc rövidebb egységre tagolta. Egy-egy korábbi verssor így 6-6-7 szótagos, kétütemű soroknak felel meg. A versszak rímelhelyezése a következő lett: aab l ccb l ddb.

Költői vagy szónoki kérdés: csak nyelvtani formája szerint kérdés, szerepe ugyanis a nyomatékosított állítás hatásos kifejezése; nem kíván feleletet.

Hasonlat: a szóképek egyike; két különböző, de egymással bizonyos ponton érintkező fogalom, dolog, személy egymás mellé állítása abból a célból, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük, elképzeltessük. A hasonlat mindig két tagból áll: a hasonlítottból és a hasonlóból.

Nyári napnak alkonyúlatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál

Ott, hol a kis Túr siet beléje,

Mint a gyermek anyja kebelére.

(Petőfi Sándor: A Tisza)

Balassi-strófa: Balassi Bálintról elnevezett hangsúlyos ritmusú, három részből álló, kilenc soros versszak; az egységek szótagszáma : 6,6,7 ; rímképlete : a,a,b; c,c,b; d,d,b

hasonlat: a szóképek egyike; két különböző, de egymással bizonyos ponton érintkező fogalom, dolog, személy egymás mellé állítása abból a célból, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük, elképzeltessük. A hasonlat mindig két tagból áll: a hasonlítottból és a hasonlóból.

költői (vagy szónoki) kérdés: csak nyelvtani formája szerint kérdés, szerepe ugyanis a nyomatékosított állítás hatásos kifejezése; nem kíván feleletet.