Valamely táj, személy, stb. szavakkal visszaadott képe. Szemléletességre törekszik. Az epika és a líra területén is előfordul.

a három alapvető szépirodalmi műfaj egyike, legfőbb sajátossága az, hogy ábrázolásában a külső valóság tárgyias tematikája dominál, s előadásmódja alapvetően elbeszélő, monologikus jellegű, többnyire múlt időben beszél, a hősöket és társadalmi körülményei

A legelterjedtebb jelentéskörben a magyar nyelvben a rövidebb epikus művek megjelölése. A novellához képest terjedelmesebb, eseménysorozatot ábrázol.

Magánbeszéd. A dráma azon része, melyben csupán egy szereplő beszél, gondolkodik, s mindezt úgy teszi, hogy a dráma többi szereplője nem szerez tudomást az elhangzottakról, nincs jelen. A monológ előadója érzéseit, gondolatait a közönség előtt feltárja, á

Erkölcsi tanulsággal rendelkező történet. Példabeszéddel többek között a Bibliában is találkozhatunk. Ilyen pl. a tékozló fiú története.

Németalföldi festőművész. Kivételes tehetségű alkotó, híres művei pl. Anatómiai előadás, Éjjeli őrjárat.

Az Ószövetség mellett a Biblia egyik része. Eredeti nyelve görög. Elsősorban Jézus Krisztus életével, tanításaival és tanítványainak cselekedeteivel foglalkozik.

( gör.= jó hír) A „jó hír” a Messiás eljövetele. Az evangéliumok Jézus életét, tetteit beszélik el, tanításaival ismertetnek meg. Több műfaj felhasználásával jön létre. A legtöbb görög nyelven készült. A keresztény egyház négyet választott ki hitelesnek:

Egy-egy nép mítoszainak rendszere, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudomány.

Bányavárosi festő, a középkori magyar művészet kiváló alkotója. Mindössze hat képe ismeretes. Stílusa Dürer, a dunai iskola, J. Breu és főként Grünewald stílusával rokon.

Többistenhit, sokistenhit.

Az ókori görög mitológiából ismert titán, aki az emberek számára ellopta a tüzet. E tettéért Zeusz örök büntetésül azt szabta ki rá, hogy egy sziklához odaláncolva keselyű tépje máját.

Az Ószövetség egy része, mely Mózes öt könyvét tartalmazza.

Középkori dalnok, énekmondó, hangszeres muzsikus, utóbb mulattató a 13-16. századi Magyarországon.

( 1929- ) Erdélyi magyar író. Első versei 1950-ben jelentek meg. A nagy társadalmi átalakulások lelkes szószólója. Felhőtlen optimizmus, derűlátás, lendület jellemzi, valamint hittel teljes meggyőződés. Petőfi szellemében buzdít, tisztességes agitátor é

( 1510-1574) Erdélyi evangélikus prédikátor, író, nyomdász. A polgári jellegű magyar nyelvű irodalom és könyvnyomtatás úttörője. Fő műve a Száz fabula ( 1566) című elbeszélésgyűjteménye, az ezópusi állatmesék aktualizált, konkretizált változata.

Költőnő. Versei 1949-től jelentek meg. Művei pl. Páva a tűzfalon (1958), A trombitákat összesöprik (1965), A Rózsaszínű Dzsip (1982).

csattanóval végződő, rövid vidám történet. Általában nem valóságos személyeket, hanem elvont típusokat szerepeltet. (pl. furfangos paraszt, ravasz kereskedő) A magyar irodalomban főként a XIX. században népszerű, legjelesebb képviselői: Jókai Mór, Mikszát

A fiktív levél nem elküldésre szánt, esetlegesen kitalált személynek címzett levélformát alkalmazó irodalmi műfaj. Ilyen műnemben íródott Mikes Kelemen: Törökországi levelek sorozata.

(1790-1838) Költő, politikus, kritikus. A XIX. századi líra meghatározó alakja. Költészetének alaphangját a nemzet létkérdései körüli, olykor herderi pesszimista aggodalma határozta meg. Ezen alkotásai közül kiemelkedik a Zrinyi dala (1830), Huszt epigram

Erkölcsi célzatú mű, mely intelmet vagy buzdítást tartalmaz. Formája a szónoki beszédével rokon. A legismertebb magyar parainesis Kölcsey Ferencnek unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írt alkotása, melyben a haza- és emberszeretet eszméje jelenik meg.

művészien szerkesztett többszörösen összetett mondat. A klasszikus körmondatban az előkészítő rész a legtöbbször párhuzamokból áll, és a záró rész a gondolat teljes (logikai-érzelmi) kifejlődését tartalmazza.

A 19. században kialakult művészeti irányzat, mely a valóságot hitelesen, a maga teljességében kívánta ábrázolni. Az egyes események, helyzetek, viszonyok addig elhallgatott, nem szívesen tárgyalt árnyoldalainak bemutatására törekedett. A realizmus alkotó

A komikumnak az a formája, amelyben a hős a külső körülmények hatására válik nevetségessé (pl. félreértések vagy váratlan fordulatok sodorják a szereplőt komikus helyzetbe).

Ábrázolási mód; célja nevetséges hatás kiváltása, ez rendszerint bírálattal kapcsolódik össze (pl. a pozitív érték hiányának eltitkolása majd lelepleződése).

(1887-1938) Író, költő. A nyelvi humor legnagyobb alakja. 1912-ben látványosan tör be a magyar irodalomba, amikor megjelent az Együgyű lexikon és a Görbe tükör című novelláskötete. Egyedülálló komikus szó- és formakincset alakított ki, forradalmasítva a h

Novellista, regényíró, a parlament tagja. Regényeivel, elbeszéléseivel, karcolataival hamar meghódította a korabeli olvasóközönséget. Művei pl. Tót atyafiak (1881), A jó palócok (1882), Beszterce ostroma (1895), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908).

( ol) Torzkép, gúnyrajz. A jellegzetes vonásokat szándékosan, túlzó módon, torzítva ábrázoló gúnyos célzatú mű, általában rajz.

Hasonlítást tartalmazó szólás.

gr. körülhatárolás. meghatározás)Tömören megfogalmazott, általános érdekű állítás, bölcs mondás:pl.“Aki keveset gondolkodik, sokat téved.”( Leonardo Da Vinci)