A szépirodalom az autonóm (gyakorlati célra fel nem használt) művészeti ágak egyike. Kifogyhatatlan tápláló erejű forrása, anyaga az anyanyelv, ezért nevezzük a szó művészetének is.

"Mi a vers?" – Erre a kérdésre így felel némi túlzással Kosztolányi:

"Az emberiség előbb tudott versben beszélni, mint prózában. Amikor az első ember kinyitotta a szemét bölcsőjében, mely az egész földgolyó volt, fölordított azon való ámulatában, hogy erre a világra született, s az indulat, fájdalom, rajongás ütemes szavait gügyögte. Ivadékai csak később tanulták meg a prózát. A görögök történetírói, a "logographus"-ok költeményekből hüvelyezték ki az őskori históriai tényeket. A vers mindnyájuk anyanyelve."

(Kosztolányi Dezső: ÁBÉCÉaversről ésaköltőről)

szépirodalom: a művészeti ágak egyike; a szó művészete