Az epika már az ősköltészetben is jelen volt. A legősibb epikai műfajok egyike a mítosz (a görög szó szinonimái: elbeszélés, monda, történet, mese).
A mítosz – mint irodalmi műfaj – a világ keletkezéséről, az istenekről, többnyire isteni származású, emberfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló elbeszélés. A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek. Eredeti szövegük tehát ismeretlen, hiszen írás nem rögzítette őket. Az élőszóban való terjedés következménye az is, hogy egy-egy történetnek igen sokféle, néha egymásnak ellentmondó változata alakult ki. Az egyes mondák meséjét csak "későbbi" (pl. Homérosz művei) irodalmi feldolgozásokból ismerhetjük meg.
[A mítosz az emberi fejlődés kezdeteire jellemző naiv társadalmi tudatforma (látásmód, világmagyarázat): az ember számára még ismeretlen és ezért félelmetes természeti és társadalmi jelenségek fantasztikus magyarázata, ugyanakkor ezek öntudatlanul is művészi feldolgozása egy közösség képzeletében.]
Egy-egy nép mítoszainak rendszerét, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudományt mitológiánaknevezzük.
Mítosz: (a görög müthosz = monda, mese, történet szóból) a társadalmi fejlődés kezdeteire jellemző naiv társadalmi tudatforma: lényegében az ember számára még érthetetlen, ezért félelmetes természeti és társadalmi erőknek fantasztikus tükröződése, egyben pedig ezeknek öntudatlanul is művészi feldolgozása a nép képzeletében. A mitikus elképzelések lényege az emberinek és az emberfelettinek sajátos egysége; a mítoszok ezért leginkább elképzelt istenekről és természetfeletti képességekkel rendelkező, többnyire isteni származású hősökről szólnak. leírás:fogalommagyarázat
Mitológia: egy-egy nép mítoszainak rendszere, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudomány.
Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban?, Móra Könyvkiadó, Bp., 1994.
Kurt Selingmann: Az okkultizmus az európai gondolkodásban, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1987.
Román József: Mítoszok könyve, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1963.
Zamarovsky, Vojtech: A görög csoda, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1980.
Graves-Patai: Héber mítoszok, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1969.
Hésziodosz: Istenek születése, Magyar Helikon, Bp., 1974.
Kerényi Károly: Mi a mitológia?, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1988.
Rákos Sándor (ford.): Agyagtáblák üzenet, Magyar Helikon, Bp., 1963.
Trencsényi-Waldapfel Imre (szerk.): Bábel tornya, Móra Könyvkiadó, Bp., 1964.
Tandori Dezső (ford.): Földisten leánykérőben, Európa Könyvkiadó, Bp., 1982.
Dömötör Tekla (szerk.): Germán-kelta regék és mondák, Móra Könyvkiadó, Bp., 1976.
Robert Graves: Görög mítoszok, Európa Könyvkiadó, Bp., 1981.
Mitológiai ábécé, Gondolat Kiadó, Bp., 1978.
Győri Gyula: Ariadné fonala, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.