A lírai allegória

Az egyszerű allegória – mint szókép – elvont jelenségek, erkölcsi, lelki sajátságok megszemélyesítése (rokona a metaforának). Ilyen allegorikus alak pl. Csokonai versében az istenként megjelenített, megszemélyesített (nagybetűs) Remény. Allegóriák Janus Pannonius egyik szép elégiájában(Midőn beteg volt a táborban) a nagy kezdőbetűvel kiemelt szavak: egy-egy elvont fogalom megszemélyesítései:

Itt a kemény Harc, sápadt Félsz és torzfejü Inség,
éktelen arcu Harag és a Halál fenyeget.

(Végh György fordítása)

Akkor írta a költő ezt a versét, amikor elkísérte 1464-ben Mátyás királyt egy hadjáratára.

A teljes allegória egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egy egész művön végigvitt, részleteiben is kibontott költői kép. Célja valamilyen eszme, elvont gondolat, mondanivaló rejtett formában való közvetítése.

Az allegória mindig kettős jelentésű; a két elem: a kifejezendő gondolat és a részletesen kibontott képsor megtartja benne önállóságát. A kép minden egyes részletének az ábrázolt gondolat, mondanivaló egy-egy meghatározott mozzanata felel meg. – A képes mondanivalót tartalmazó újkori allegória rendszerint társadalmi válságkorszakokban, önkényuralom, diktatúra idején szokott népszerűvé válni.

allegória: Az egyszerű allegória - mint szókép - elvont jelenségek, erkölcsi, lelki sajátságok megszemélyesítése (rokona a metaforának). A teljes allegória egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egy egész művön végigvitt, részleteiben is kibontott költői kép. Célja valamilyen eszme, elvont gondolat, mondanivaló rejtett formában való közvetítése.