Ady Endre magyar író, költő, pubicista. 1877-ben Érmindszenten született. Középiskolai tnulmányait 1896-ban fejezte be Zilahon. Érettségi után jogot tanul a debreceni, pesti és temesvári jogi akadémián. 1896-tól 1900-ig jogász és újságíró Debrecenben, 1900-1903: újságíró Nagyváradon. Múzsái: Léda, Andrea, Csinszka. 1903-ban megismeri Diósyné Brüll Adélt (Léda), aki segítette Párizsi útjának megvalósításában (1904). Nyugatról visszatérve a Budapesti Napló, majd a Nyugat belső munkatársa. Lédával való kapcsolata után 1913-ban megismerkedik Dénes Zsófiával (Andrea), a Párizsban élő fiatal újságírónővel. Ady megkéri Zsófia kezét, a házasság Zsófia édesanyja miatt nem valósul meg. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával (Csinszka), akivel egy év múlva szülői belegyezés nélkül házzaságot köt. 1910-es években egyre rosszabb állapotban van (szifilisz), szanatóriumi kezelésre is szorul. Haláláig (1919) Budapesten és Csucsán, felesége birtokán és annak annak él.

Költő, a magyar népköltészet egyik legelső tudatos gyűjtője. Első verse a Magyar Museumban jelent meg 1772-ben. Költeményeire a Napóleon elleni harcra buzdító lelkesedés, a németellenes gúnyolódás és a könnyed forma voltak jellemzőek.

( 1554-1594) A magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedõ alakja. Művei életében nem jelentek meg, a Szép magyar komédia és versei kéziratos másolatban maradtak fenn. Külön strófaszerkezetet is alkot, ez a Balassi strófa, mely érdekes, speci

Esztétikai szerepű kérdő mondat. A „prózai„ kérdésétől eltérően a kérdező és a kérdezett is ismeri a választ. A kérdés nem egy címzetthez, hanem mindenkihez szól.

Görög eredetű műfaj, disztichonban írt költemény, fuvolakísérettel adták elő; tartalmát tekintve lehet harcra buzdító ének vagy a személyes fájdalom panaszhangú költeménye, de elvont gondolatok, filozofikus tartalmak megéneklésére is alkalmas keretül szol

A halott szertartásos siratása a temetés előtti napon.

Lírai műfaj, magasztos tárgyú patetikus hangú ének, istenekhez, kiemelkedő személyekhez vagy megszemélyesített fogalmakhoz szól. Tárgya szerint lehet egyéni és közösségi, módszere szerint dicsőítő vagy bölcseleti. Eredete az antik görög költészetig nyúlik

Rövid magánhangzós szótag.

Költő, író, műfordító, hírlapíró. A Nyugat első nemzedékének jelentős tagja, a polgári humanista irodalom képviselője. Művei pl. Néró, a véres költő (1922), Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926).

bujdosóének= A kuruc költészet műfaja; a bujdosó katonák sorsát, érzelmeit bemutató dal. Hangvétele panaszos, bánatos.

Retorikai -stilisztikai fogalom. A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi egys

Balassi-strófa= Balassi Bálintról elnevezett hangsúlyos ritmusú, három részből álló, kilenc soros versszak; az egységek szótagszáma : 6,6,7 ; rímképlete : a,a,b; c,c,b; d,d,b

AZ időmértékes verselésben minden olyan szótag, amelynek időtartalma több, mint egy időegység. A görög verselésben az a szótag ilyen, amelyben a hosszú magánhangzó vagy diftongus szerepel vagy amelyben rövid magánhangzó után mássalhangzó-torlódás következ

Költemény, mely a Himnuszra emlékeztet, de a hallgatótól jóval több aktivitást követel, mint Kölcsey Ferenc műve. Vörösmarty Mihály 1835. vége óta foglalkozott a Szózat megírásával, a mû 1836-ban készült el. Egressy Béni zenésítette meg.

Lírai műfaj, az óda egy fajtája. Jellemzői többek között a szenvedélyesség, az elragadtatott hangvétel, a csapongó téma, a hirtelen változó ritmus és a szeszélyes képalkotás. Épp e tulajdonságaiért válhatott a romantika kedvelt műfajává. Rapszódia pl. Vör

(fr.=visszacsengés) Több szakaszból álló dal vagy vers szakaszainak végén található utolsó sor, sorok, illetve dallamrészek többé-kevésbé változatlan formában történő ismétlése.

(lat. Protestare=tiltakozni) A kereszténységnek a reformáció során kialakult ága, mely szerint a hit egyetlen forrása a Biblia, és egyedül Isten kegyelme üdvözíti azokat, akik hisznek benne. Jellemző az egyházi rendnek és a szentek tiszteletének tagadása.

Erkölcsi célzatú mű, mely intelmet vagy buzdítást tartalmaz. Formája a szónoki beszédével rokon. A legismertebb magyar parainesis Kölcsey Ferencnek unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írt alkotása, melyben a haza- és emberszeretet eszméje jelenik meg.

( gör. ) ellentétes értelem

( gör) Több egymás után következő mondatnak vagy mondattani egységnek ugyanazzal a szóval vagy szócsoporttal történő kezdése. pl. és amikor meglátták és amikor meghallották és amikor tudomásukra jutott.

( 1810-1893) Zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége. A verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű

Az időmértékes verselésben használatos sorpár. Egy hexameterből és egy pentameterből áll.

Az időmértékes verselés egyik sorfajtája. Jellemői, hogy 6 daktilusból illetve spondeusból áll és a harmadik és hatodik versláb csonka.

(1759-1831) Irodalomszervező, költő, író. A magyar nyelvújítás vezéregyénisége, a magyar felvilágosodás író-literátora. Batsányival és Baróti Szabóval elindította a Magyar Museumot (1788), majd egyedül szerkesztette Orpheus (1789-92) című lapját. Eredeti

Az antik időmértékes verselés, főleg az epikus költészet nevezetes sorfaja: hat verslábból áll (mint a neve is jelzi). Ezek a lábak vagy daktilusok (- u u) vagy spondeusok (- -). Az első négy versláb lehet daktilus vagy spondeus, az ötödiknek mindig dakti

( gör. =rávésés, felirat)Költői műfaj. Az ókori görög költészetben alakult ki. A sírversekből alakult ki a görög költészetben; tömörségét, pontosságra törekvését ebből őrizte meg. Az újkori költészetben a didaktikus és az antik hagyományokat ápoló költés

( gör.)Az irodalomban hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított költői kép. Az ábrázoló művészetekben erkölcsi eszmének vagy elvont fogalomnak megszemélyesítésére vagy érzékelhető képben való ábrázolás

1821-1867 között élt francia származású költő. Legismertebb műve A romlás virágai című verseskötet, mely páratlan képzelőerővel jeleníti meg a bűntudatot, a létezés végét, a gonoszt, valamint a szerelem és a szépség utáni vágyódást.

a déli földgömbön élő, a viharmadarak fajtájához tartozó tengeri madár.

Költő. 1853-54 táján Budán újságírói munkából élt. Megismerte lakásadójának lányát, Kratochwill Zsuzsannát (Georginát), a Gina-versek ihletőjét. Vajda és Gina között a valódi kapcsolat rövid ideig tartott, mégis a költő egész életére, műveire kihatott.

(1759-1831) Irodalomszervező, költő, író. A magyar nyelvújítás vezéregyénisége, a magyar felvilágosodás író-literátora. Batsányival és Baróti Szabóval elindította a Magyar Museumot (1788), majd egyedül szerkesztette Orpheus (1789-92) című lapját. Eredeti