Tananyag választó:
Az ütemhangsúlyos verselés
Jegyzet szerkesztése:
Az ütemhangsúlyos verselés
Eszköztár:

Az eddig olvasott versek túlnyomó többségének nyelvi muzsikáját az ütemhangsúlyos technika hozta létre. E verselési módban a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben rendszerint az első szótag a hangsúlyos, s ez után 1,2 vagy 3 hangsúlytalan szótag következhet. Leggyakrabban a 2, 3 és 4 szótagos ütemekből alakulnak a hangsúlyos sorfajok, de létezhetnek 1 vagy 4-nél több szótagos ütemek is. (Ezt a verselési módot hangsúlyos, magyaros, nemzeti verselésnek is szokták nevezni.)

Az értelmi és a verstani hangsúly (nyomaték) nem feltétlenül esik egybe. Verstani szempontból nyomatékot kaphat az egyébként hangsúlytalan, pl. a szó belsejében levő szótag is. Az ütemhatár tehát nemcsak két szó között lehetséges, hanem kettémetszheti a szót is.

A hangsúlyos verselés sorfajait a verssorban előforduló ütemek és a szótagok száma szerint nevezzük el.

Balassi előbbi költeményének sorfajai kétütemű nyolcasok:

Ez a világ sem

|

kell már nekem

4 | 4

Nálad nélkül,

|

szép szerelmem,

4 | 4

Ki állasz most

|

én mellettem,

4 l 4

Egészséggel,

|

édes lelkem.

4 | 4

A 4. versszakban háromszor kerül a szó belsejébe az ütemhatár:

Feltámada

|

napom fénye,

4 | 4

Szemüldek fe

|

kete széne,

4 | 4

Két szemem vi

|

lágos fénye,

4 | 4

Élj, élj, éle

|

tem reménye!

4 | 4

Fontos megfigyelni az ütemek szótagszámát is. Például kétütemű hatos a Hervad az a rózsa... kezdetű dal, ütemosztása: 4 | 2.

Hervad az a

|

rózsa,

4 | 2

kinek töve

|

nincsen,

4 | 2

elhervadok

|

én is,

4 | 2

mert szeretőm

|

nincsen.

4 | 2

Kétütemű hatos a Szeretnék szántani... kezdetű népdal is, de ütemosztása eltér az előzőtől: 3 | 3.

Szeretnék

|

szántani,

3 | 3

hat ökröt

|

hajtani,

3 | 3

ha rózsám

|

eljönne

3 | 3

az ekét

|

tartani.

3 | 3

Létezik egy szótagos ütem is:

Ezrivel terem a fán a

Meggy...

Feleségem van nekem csak

Egy;

De mikor még ez az egy is

Sok!

Előbb-utóbb sírba vinni

Fog.

(Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy...)

ütemhangsúlyos verselés: e verselési módban a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben rendszerint az első szótag a hangsúlyos, s ez után 1,2 vagy 3 hangsúlytalan szótag következhet. Leggyakrabban a 2, 3 és 4 szótagos ütemekből alakulnak a hangsúlyos sorfajok, de létezhetnek 1 vagy 4-nél több szótagos ütemek is. (Ezt a verselési módot hangsúlyos, magyaros, nemzeti verselésnek is szokták nevezni.)