A Toldi és a János vitéz is egyaránt elbeszélő költemény, melyben egy központi hős köré szerveződik a cselekmény. Formájuk alexandrinus, strófákra tagolt verses-rímes szöveg. Arany és Petőfi szövege is a központi hős felemelkedését példázza pozitív végkicsengéssel. Gazdagon tartalmaznak népi-népmesei elemeket, de a Toldiban a főhős már-már hihetetlen erejét leszámítva nem találhatók mesés elemek. A János vitéz ellenben "hemzseg" a tündérektől, óriásoktól, mesei állatfiguráktól. Az egyes alakok és cselekménymozzanatok szintjén megfigyelhetők hasonlóságok: mindkét hős találkozik katonákkal, mindketten vándorolnak, és kalandokon esnek át, mindkét hőssel szembenáll a szimbolikus Gonosz (Toldi György, illetve Iluska mostohája, a későbbi boszorkány), aki a történet végére erkölcsi-morális síkon (is) elbukik. Az időszerkezet tekintetében is megfigyelhetők egybecsengések: az elbeszélő költemények a hősök fontosabb kalandjaionak bemutatására korlátozódnak, "előtörténetükről" a hősök visszaemlékezéseiből, "utóéletükről" a narrátor zárlataiból értesülhetünk.

Küzdelem állatokkal 1.

Küzdelem állatokkal 2.