A Toldi többféle költői képre szolgáltat példát.

1. (részlet az álom-allegóriából):
"Majd az édes álom pillangó képében / Elvetődött arra tarka köntösében, / De nem mert szemére szállni még sokáig, / Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. / Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól, / Jobban a nádasnak csörtető vadától, / Félt az üldözőknek távoli zajától, / De legis-legjobban Toldi nagy bajától."

2. (hasonlat):
"S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! / Jobban esett, mintha maga falta volna; / Mintha ő is ennék, úgy mozgott a szája, / Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája."

3. (megszemélyesítés):
"De a kínos éhség azt is irigyelte, / Hajnali álmából csakhamar fölverte, / S addig ösztökélte, addig korbácsolta, / Míg a rétet összevissza barangolta;"

4. (metafora):
"Elfeküdt már a nap túl a nádas réten, / Nagy vörös palástját künn hagyá az égen"

Pásztortűz

Túzok

Róka