„Budapest Gárdonyi Géza kamaszkorában vált egyesült fővárossá. Az új lehetőségekben és a lehetséges felemelkedésben bízva Gárdonyi otthagyta falusi tanítói állását, és felköltözött a fővárosba, hogy ott íróként, újságíróként keresse kenyerét. Eleinte nagyon nehezen boldogult, ponyvaregények írásából tartotta fenn magát. Érdekes módon ezek hozták meg neki a kezdeti ismeretséget, bár maga a szerző élete alkonyán igencsak szégyellte ilyen jellegű irodalmi próbálkozásait. A változást Eger hozta meg számára, amikor a városban összeismerkedett Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal, és lapot alapítottak.”
„Budapest csak második otthona lett, és az egri remetelét hozta meg számára az igazi hírnevet, és nagy regényeit. Leghibátlanabb regényeinek számítanak azok, amelyekben a szerelem ábrázolása egyesül a felidézett múlt képeivel: a történelmi regények (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai). Ezekben a társadalomábrázolás pasztellszerű háttér, de lírai erővel érzékelteti a régi korok atmoszféráját, amelyen belül örök örömöket és örök bánatokat okoz az örök szerelem. Az Egri csillagok ráadásul az igazi hazafias pátosznak és a legszebb emberi erénynek olyan nagyepikája, hogy a múló évek alatt leszállt az ifjúság körébe. Mindmáig legnépszerűbb ifjúsági regényeink egyike.”