Alig hunyta le szemét Attila, békétlenség ütötte fel a fejét a hunok között. Attila fiai vetélkedni kezdtek a legfőbb hatalomért. Testvérháború tört ki a hunok között. A véres háborúban a különböző germán népek is részt vettek, akiket a hunok korábban már legyőztek. A hun birodalom ugyanolyan gyorsan összeomlott, amilyen gyorsan létrejött.
A megfogyatkozott hunok Csaba királyfi fiának vezetésével visszatértek Szittyaországba. Háromezer hun azonban itt maradt a Tisza mentén. De mert mindenhonnan ellenség fenyegette őket, védett helyre költöztek, a nagy erdőkön túl. A mai Erdélyországba. A védett helyen békében éltek, sokasodtak. Székelyeknek nevezték magukat. Így hívják őket a mai napig.
Sok-sok év telt el nyugalomban váltották egymást a nemzedékek. Történt azonban, hogy a szomszédos népek hatalmas sereggel támadtak a székelyekre. Harcoltak a székelyek napkeltétől éjszakáig, de lankadt már kardjuk, fogyatkoztak soraik. Az ellenséges katonák pedig egyre csak jötek és jöttek. Végveszélybe került a székely nép. És ekkor csoda történt. Fönn az égen a Tejúton vágtatva égi lovascsapat közeledett. A lovak patái szikrázva csillagokat rúgtak. Csaba királyfo és rég halott vitézei érkeztek az égi országúton, hogy megmentsék székely népüket. Az ellenség fejvesztve menekült. A Tejutat azóta Hadak útjának nevezik.

Csaba királyfi