Illyés Gyula felesége. Tanár, gyógypedagógus, pszichológus. A gyógypedagógiai pszichológia kiváló művelője, megújítója, működési körének kiszélesítője és rendszerezője.

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy vonat alá vetette magát. Az újabb kutatások szerint álló szerelvényről volt szó, mely talán épp akkor mozdult meg, amikor J. A. át akart bújni két vagon között.

Költő, író. Versei 1938-tól kezde jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. Magyar Csillag, Válasz, Vigilia. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben alakulatukat nyugatra vitték. Így került a németországi Harbach nevű faluba.

( 1896-1978) Költő. Pápa városnak és környékének több versében is emléket állít. Petőfi és a népművészet egyszerű formáit tölti meg modern tartalommal. Lázadása jobboldalra sodorta, 1947-ben elítélték, s csak 1954-től kapcsolódott be újra az irodalmi éle

Gyöngysor. Általánosabb értelemben: egymás mellé helyezett, erősített, fonalra felfűzött gyöngyszemek füzére. Az Alföldön és a hozzá csatlakozó felföldi területeken nevezik kaláris gyöngysor, galárisnak a korall szóból eredeztetve.

Több valóságsíkból építkező költői kép; a valóságsíkok egyszerre jelennek meg, s az ezek közti feszültséget érzékeli a tudat

A motívum a művészetekben a legkisebb önálló kifejező egység, amely a mű során általában ismétlődik. Az éjszaka motívum az irodalomban több jelentéssel bír, így többek között kifejezi a a félelmet és szorongást, szomorúságot, fájdalmat, születés és teremtést, álmokat és vágyakat, boldogságot, szerelmet és beteljesülést. József Attila Éjszaka verseiben a motívum álmok, vágyak és a szorongás kifejezésének eszköze.

Változatosság nélküliség, egyhangúság; kopárság, terméketlenség; örömtelenség, magányosság, ridegség.

Jelképek, alapgondolatok ismétlődése; olyan mozzanatok ismétlődése, melyre a mű épül.

A költői képek alkalmazása szimbolizál bizonyos dolgokat

Amikor leszáll az est és minden csöndbe borul, a külvilág zajai, mozzanatai merőben félelmetesebbnek hatnak, mint egyéb körülmények között. Amikor mindenki alszik, nagyobb a csönd, s mind a zajok, mind a csönd hatása félelmetes lehet.

A ~át a szegénységgel, a nyomorral kapcsolja össze. A kőkori eredetű víz motívum a vízből születő hősök (Ozirisz, Thézeusz, Romulusz, Kürosz, Csaba királyfi, Álmos stb. ) végzetére utal. Ezek életrajzában megtaláljuk az isteni eredetet, amelynek a víz szimbólum csupán a jelzése.

A szövegben a szemantikai azonosság egyértelmű, nyilvánvaló jele. Szerepe lehet a kiemelés, összefoglalás, a téma fenntartása, a szöveg kohézióvá tétele. A klasszikus retorikában a nyelvi kifejezés szépségét is szolgáló, a nyelv minden szintjén megjelenő alakzat.

József Attila, Téli éjszaka (1933) című versének két fő motívuma, mely az éjszakával és a téllel egyenrangú értéket képvisel. E két kifejezés megtestesíti magát a téli éjszakát.

A valósággal egyezőnek, a valóságban megtörténtnek látszó.

( 1909-) Történész-újságíró, Széchenyi-díjas író. Illegális kommunisták hatására marxista szemináriumokat tartott, kommunistának, majd szociáldemokratának vallotta magát. 1932-ben egy év börtönre ítélték, mert az egyetemen marxista tanulmányi kört alakíto

( 1901-1978) Író, publicista, műfordító. Veigelsberg Hugó fia. A két világháború között liberális újságíró. A Szép Szó alapító szerkesztője. ( 1936-39) József Attila barátja.

( 1906-1943) Publicista, író. Az Est-lapok munkatársa. Rendszeresen publikált a kommunista és a polgári ellenzéki sajtóban.

( lat.) A zenében több egyidejűleg megszólaló, különböző magasságú hang teljesen összeolvadó együtthangzása, egybehangzás. 2. összhang

Valaminek zenei hatást keltő volta.

József Attila: Hazám című versében a demokratikus egyéni és társadalmi jogok védelme a jelen rendjének elutasítását újra és újra kimondatja a költővel. A fasizmus előretörésének hatására szinte követelésként jelenik meg a polgári demokrácia kérése a társadalom számára.

Egy alkotó műve, melyben alkotói módszerét foglalja össze, összegzi világszemléletét.

Társadalmi vonatkozásban beszélhetünk közösségekről, melyek egy közös e

A haza az az ország és emberi közösség, ahová a beszélő személy tartozik, illetve olyan terület, amit egy ember vagy nép az élete terének, lakóhelyének tekint.

Siegmund Freud 1856-1939 között élt, osztrák származású neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek. Az irodalomban számos olyan költő és író akadt, akire nagy hatással volt Freud munkássága, és követte a freudizmus elveit. Ezen költők közé sorolható William Faulkner is.

Író, költő, kritikus. 1922-ben Kassák Lajossal szerkeszti a 2x2 című lapot. A Csillag című újság főszerkesztője. Az Egy foglalt páholy története című művében Karinty Frigyeshez fűződő kapcsolatának állít emléket.

Budapesten született 1901-ben. Alig 18 éves, amikor a Tanácsköztársaság idején aktív politikai szerepet vállalt és részt vett a KIMSZ diákosztályait irányító direktórium munkájában. 1920 után polgári liberális publicistaként az Esti Kurír vezércikkírójaként vált ismertté. Többek között munkatársa volt a kor legbefolyásosabb irodalmi folyóiratainak, a Nyugatnak és a Toll című lapnak is. 1936-ban megalapította a Szép Szó című folyóiratot. 1938 végén a zsidótörvény elől Angliába emigrált, ahol 1940 kora tavaszától 1947 őszéig a BBC „European Intelligence of Listeners Research” osztályán dolgozott. Először fordítói-gépírói munkát végzett, később a Magyar Hírekhez került, a háború végén pedig a magyar adásnál dolgozott. 1945-től a londoni-magyar követség sajtóattaséja volt, ahonnan 1949 nyarán hazarendelték. 1949 szeptemberében kémkedéssel és a szociáldemokrata „szervezkedésben” való részvétellel vádolták, majd 15 évi börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban rehabilitálták. Kiszabadulása után a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében kapott kutatói állást. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik előkészítője volt. 1956. szeptember 16-án, az Írószövetség közgyűlésén az elnökség tagja lett. 1956. november 1-jén írótársaival együtt aláírta azt a nyilatkozatot, amely a forradalom erkölcsi tisztaságáért emelt szót. A forradalom leverése után újra elhagyta Magyarországot és ismét Londonba ment, ahol 1962-ig az Irodalmi Újság főszerkesztője volt, valamint feloszlásáig irányította a Magyar Írók Szövetsége Külföldön névvel rendelkező szervezet munkáját, fordította többek között Maugham és Maupassant műveit. 1978-ban Londonban halt meg.

br. ( 1880-1961) Író, irodalomszervező, az MTA tagja. ( 1960) Ady barátja és egyik első méltatója volt. Részt vett a Nyugat c. folyóirat megalapításában, a modern irodalmi tevékenységeket anyagilag is támogatta. 1919-1927-ben bécsi emigrációban élt, 1938-

(1903-1976): József Attila nagy szerelme, múzsája. 1927-ben Heidelbergben tanult Karl Jaspers óráin. 1928-ban ismerkedett meg József Attilával, ősztől Londonban, majd Berlinben tanult. Férjhez ment, 1933-ban elvált, ekkor hazatért, és újra közeli kapcsolatba került József Attilával. Részt vett a Szép Szó szerkesztésében. Az 1940-es években a Magyar Csillag munkatársa volt. Írásai is megjelentek e két lapban. Ő hívta fel József Attila figyelmét a szociológia fontosságára. Levelezésük gazdag. 1942-1943 között írta meg emlékezéseit, ami csak 1975-ben jelent meg könyvként.

Szántó Gyuláné, leányneve: Ludman Judit (Bp. , 1903. jan. 6. – Bp. , 1963. ápr. 25. ): szavalóművész, József Attila élettársa, József Attila-díjas (1950). Proletárcsaládból származott. Mint ernyőkészítő munkás, egész fiatalon részt vett a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején megismerkedett Hidas Antallal (családi nevén Szántó Gyula), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrált és feleségül ment hozzá. 1924-ben elvált, visszatért Budapestre, és mint kulturpropagandista, szavalóművész bekapcsolódott az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedett meg József Attilával: 6 évig volt élettársa. A 1948-ban megbízták a József Attila Múzeum megszervezésével. 1955-től a Petőfi Irodalom Múzeum osztályvezetője volt.

( 1896-1987) Pszichoanalitikus, költő, író. Kassák körében kezdte háborúellenes versekkel. 1920-ban Bécsbe emigrált. Esernyőüzemi munkás, majd elárusító volt.1933-ban Budapestre költözött. Pszichoanalitikus gyakorlatot folytatott. 1935-36-ban József Att