(1897-1966): író, drámaíró. Az Udvarhely megyei Farkaslakán született székely parasztcsaládból. Az első vh. -ban az olasz fronton volt katona, majd a kolozsvári kereskedelmi akadémián szerzett oklevelet. 1923-26 között Amerikában dolgozott. 1925-ben jelent meg Lélekindulás c. első novelláskötete. Az Erdélyi Helikon táborához tartozott. Ábel (1932-34) c. regénytrilógiájában egy székely fiú kalandos sorsát mutatta be, székely népének élni akarását, otthonteremtő vágyát szólaltatta meg. A második vh. után Bp. -en telepedett le, újabb műveiben lírai, olykor játékos módon tett hitet humánus eszményei mellett. Sokoldalú alkotó egyéniség volt, regényei, elbeszélései, drámai művei és tanulmányai költői színekkel ábrázolták a székelység múltját, jelenét. A költészet nosztalgikus derűje és a mítosz időtlensége mögött művei a szociális és nemzetiségi gondokról tesznek tanúságot.