Sinka István (1897–1969) sokáig pásztor volt, önműveléssel küzdötte föl magát. Első könyve 1933-ban jelent meg. A népi írók mozgalmához kötődött, de a háború idején jobbra tolódott. 1949 és 1957 között nem publikálhatott. A népköltészet és a népi tudat mitologikus rétegei formálták szemléletét, amellyel teljesen egyéni hangot hozott költészetünkbe. Népi mitologizmusa sokakra hatott. Leghíresebb versei: Ág Boris; Szalontán egy ajtó muzsikál; Anyám balladát táncol; Virágbomlás; György vezér a tüzeknek suttog. Könyvnyi terjedelmű kései munkái a Mesterek uccájaés a Szigetek könyve. Önéletírása a Fekete bojtár vallomásai(1942–1944) címmel jelent meg.

Sinka István