Örkény Istvánt (1912–1979) elsősorban ma is úgy tartják számon, mint az egyperces novellák és a Tótékszerzőjét, s ezek népszerűségével később is csak a Macskajátékvetekedhetett. E művek idehaza forradalmian megváltoztatták mind a próza-, mind a drámairodalom lehetséges szemléletmódjairól kialakult képet, mind a színjátszás hagyományait. A Tótékbemutatója a Thália Színházban (1967) igazi dráma- és színháztörténeti eseménynek számított. A változások lényege: az áttételesebb, intellektuálisabb közlésmódok térnyerése, az egyszerre példázatszerű és dokumentumjellegű előadásmód és a világirodalomban már régebb óta hódító groteszk és abszurd szemléletmódok és ábrázolási technikák erőteljes érvényesítése, a törekvés az összetett, ellentmondásos világ valóságos viszonyainak hiteles írói megjelenítésére.