Egész 20. századi szellemi életünk egyik legnagyobb hatású alakja Németh László(1901–1975) munkásságának harmincas évekbeli kibontakozásától kezdve. Író és gondolkodó volt. Nagy terjedelmű, sok műfajt felölelő életművében következetesen érvényesített eszmei mag bontakozott ki. Az emberi lét értelmét és célját kereste, és ezt olyan típusú önmegvalósításban lelte fel, melynek horizontján a minőségigény és a közösségeink valódi érdekeihez idomuló lét a meghatározó érték. Az embernek tehát kötelessége, hogy önmaga legjobb szintjén létezzen, amit csak akkor érhet el, ha a közösségeknek is szerves, építő tagja. A minőségnek szakmai és erkölcsi vonzata is van, amelyek szétválaszthatatlanok egymástól. A hazai társadalomtörténet válságai és drámái közepette lehetséges nemegyszer utópikus utakat mutatott fel az író, s így lelkes hívei és elszánt ellenzői támadtak. A népi írók táborához tartozott, a centrum legtöbb eszmét megfogalmazó és átadó képviselője. Fő műfajai: az esszé, a regény, a dráma, az önéletrajz, de írt verset, kritikát, elbeszélést, és kiváló műfordító is.