A regény megírásának ideje 1948–1949, de csak 1956-ban jelenhetett meg, pedig a szerző többek közt azt a folyamatot is rögzíti benne, amelynek során több hőse is eljut az 1945 utáni változások igenléséig. Németh László számára ez a regény volt a legkedvesebb. Feltűnően sokszor foglalkozott e művével, s amikor megkérdezték tőle, mit üzenne az emberiségnek, ezt a regényét nevezte meg (Üzenet az emberiséghez, 1964).

A regény eredeti címe Őrültekvolt, a kiadás érdekében kellett megváltoztatni. A műÉgető Eszterélettörténetét követi nyomon kislánykorától, a századelőtől (körülbelül 1905-től) kezdve 1948 januárjáig. Ily módon egy személyiség története, modern fejlődésregény. Ugyanakkor az Eszterrel kapcsolatba kerülő nemzedékek is gazdagon mutatkoznak meg, elsősorban a családtagok. Van tehát családregény-jellege is a műnek. E családok, e figurák a magyar vidéken, az Alföldön élnek, kisvárosokban, és értelmiségiek, kispolgárok. Így a regény a 20. század első felének értelmiség- és kispolgárság- története is, valamint a magyar vidék regénye, mivel a mű fő színhelye a Hódmezővásárhelyről mintázott Csomorkány. Ugyanakkor e mű sok szempontból szerzői önvallomás is, a harmadik részben jelentős szerepet kap az író alakmása, Méhes Zoltáníró. Mind e rétegekből Magyarország története is kikerekedik a századelőtől a fordulat évéig, 1948-ig. A legszélesebb körű társadalmi körképet e munkájában rajzolja meg az író, s mindennek számvetés-jellege is erőteljes. E sajátosságával az Égető Eszter­ kései megjelenése ellenére is ­ nyitó darabja annak az áramlatnak, amely az 1945 utáni évtizedben nagyregényekben kívánt számot vetni a magyar társadalom radikális változásaival és a hozzájuk vezető úttal (Déry Tibor, Veres Péter, Szabó Pál és mások munkái). S nemcsak nyitó darabja egy irodalomtörténetivé vált tendenciának, hanem legjelentősebb alkotása is.

fejlődésregény: a főhős testi, szellemi és lelki fejlődését követő, azt bemutató regénytípus, rendszerint tanító szándékú (pl. Fielding: Tom Jones, Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei)

Családregény: egy család több nemzedékének történetét előadó regényfajta; legjellegzetesebb darabjai a modern polgári regényirodalomban lelhetők fel (pl. Th. Mann: A Buddenbrook ház, Galsworthy: Forsyte Saga).