Kassák folyóiratai az európai avantgárd törekvések gyűjtőhelyévé váltak, de leginkább az aktivizmus fogalmával szokás leírni törekvéseiket. E fogalommal a német expresszionisták balszárnyát és a Kassák-kör tevékenységét jelöli a szakirodalom, illetve általában azokat a tendenciákat, amelyek az avantgárdon belül a határozott társadalmi-politikai cselekvés képviselői, a polgári világ megváltoztatására törekednek, s úgy vélik, hogy a művészetet is e küzdelem szolgálatába kell állítani. Jelszavuk, hogy nem a művészet, hanem az élet, a tett a fontos. Célkitűzéseiket politikai kiáltványokban és agitatív – a művészettel olykor csak érintkező – formákban valósították meg. Műveik sok szempontból az alkalmazott művészet fogalomkörébe tartoznak. Közvetlen mozgósító hatást kívánnak elérni, ezért tudatosan élnek didaktikus eszközökkel. Az agitáció igényli a nyilvánosságot, így a színpadi formákhoz is vonzódnak: a népszínház, a mozgáskórus, a szavalókórus új színházi műfajokat is létrehozott. A képzőművészetben nagy szerepet szántak a mozgósító plakátnak és az azzal rokon formáknak.

Az aktivizmus nemcsak közelít egymáshoz különböző művészeti ágakat, hanem az élet és a művészet egybeolvasztásával, az előbbi primátusának hirdetésével bizonyos mértékig fel is számolja az önálló művészetet.