József Attila(1905–1937) költészete példa és mérték lett, s ez a hatás máig élő. Ady a 19. századi világkép megrendülését élte át a 20. század küszöbén, József Attila a 20. századi világképét, amelyben a társadalom és az egyén sorsa még kiélezettebben vetődik fel. Nemcsak saját korának, hanem az utána következő korszakoknak, az egész 20. századnak az alapkérdéseit tudta költészetének fő mozgatójává tenni, méghozzá a poétikai eljárásmódok szintézisének megteremtésével. Mindennek hátterében rendkívül széles körű filozófiai ismeretanyag, a kérdések alkotó továbbgondolása húzódik meg. A tudatosság, a tárgyias racionalizmus, a „szabad ész” és a „szép szó” működése és önkifejezése is hozzájárult ahhoz, hogy ez a költészet mindenkihez képes szólni. Nemcsak a történelmi tanulságokat levonó tudat, hanem a mai helyzetet elemző tudat s az érzelem számára is választ ad. Elementáris esztétikai hatása ezzel is magyarázható.