A szegény B. B.-ről
Én, Bertolt Brecht, a fekete erdőkből
Származom. Anyám a városba vitt,
Midőn méhében feküdtem. S az erdők hűvösségét
Megőrzöm magamban halálomig.
2
Az aszfaltváros az otthonom. Valamennyi
Halotti szentségét magamhoz vettem:
Újságokat. És dohányt. Pálinkát.
Gyanakvón, lustán és végül elégedetten.
3
Barátságos vagyok az emberekhez.
Hordom mint ők a keménykalapot.
Azt mondom: Mind egész különös szagú állat.
S azt mondom: Nem számít, én is az vagyok.
4
Üres hintaszékeimbe néhány asszonyt
Ültetek délelőttönként néhanap.
Gondtalan elnézem őket s így szólok: A tiétek
Vagyok, de bennem bíznotok nem szabad.
5
Férfiak gyűlnek körém estelente,
"Gentlemen"-t mond ilyenkor, aki szól.
Lábukat felrakják az asztalomra,
S "Lesz még jobb sorunk is" – mondják. S én nem kérdem, mikor.
6
Reggel a szürkületben a fenyők vizelnek
És férgük a – sok madár – jajgatásba fog.
A városban poharamat ekkor hörpintem ki,
Eldobom a csikket s nyugtalan álomba zuhanok.
7
Könnyelmű nemzedék, ültünk, és azt gondoltuk:
Nem dőlhetnek romba fejünk fölött a házak
(így építettük Manhattan szigetének felhőkarcolóit,
S az Atlanti-óceánt mulattató karcsú antennákat).
8
E városokból az marad, mi rajtuk átfütyül: a szél!
Boldog, mert házainkat üresre zabálja végre.
Tudjuk, hogy előfutár mind, aki ma él,
És ki utánunk jön, nem méltó említésre.
9
A jövendő földrengésekkor remélhetőleg
Nem oltom ki virginiámat keserűen-zavartan,
Én, Bertolt Brecht, ki aszfaltvárosokba vetődtem
A fekete erdőkből, anyám testében, hajdan.
Egy olvasó munkás kérdései
Hétkapus Théba falait ki rakta?
A könyvekben király-nevek sora.
Királyok hurcolták vajon hozzá a sziklatömböket?
S az oly. gyakran lerombolt Babilont
Ki építette mindig újra? Mily tetők alatt
Lakoztak aranysugaras Limában a kőművesek?
Hová tértek nyugodni este az építők, midőn a Kínai
Nagy Fal elkészült? Diadalívekkel
Tele hatalmas Róma. Ki emelte őket? Vajon ki felett
Diadalmaskodtak a császárok? A sokszor megénekelt Bizáncban
Mindenki palotában élt? Hisz a legendás Atlantiszon is
Rabszolgáik hívták a fuldoklók amaz éjen;
Mikor a tengerbe merült.
Az ifjú Sándor leigázta Indiát.
Ö maga tette?
Cézár győzött a gallokon,
Nem volt-e legalább szakács vele?
Spanyol Fülöp sírt flottája pusztulásán.
Más senki nem sírt?
Második Frigyes győzött a hétéves háborúban,
Ki győzött rajta kívül?
Laponkint egy-egy győzelem,
Ki főzte a győzelmi lakomát?
Tízévenkint egy-egy nagy ember.
Ki állta a költségeket?
Ahány adat,
Annyi kérdés.