- Irodalom - 12. osztály
- A magyar irodalom a két világháború között és a XX. század második felében
- 1 téma
Örkény István
Kossuth-díjas drámaíró, novellista. Vegyészmérnöki diplomát szerzett. A II. világhábolú alatt fogságba esett. Háborús élményeit pl. a Voronyezs című színműben dolgozta fel. Ő termti meg az egyperces novella műfaját, mely rövid, csattanós novellát jelent.
Déry Tibor
( 1894-1977) Író. A 20. századi magyar próza kiemelkedő egyénisége. A Tanácsköztársaság bukása után Nyugatra emigrált. 1926-ban visszatért Budapestre. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elleni tevékenység vádjával börtönben volt. ( 1957-61) Az 1910-es é
Gion Nándor
( 1941-2002) Délvidéki író. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén (1963) szerzett tanári oklevelet. 1963-1983 majd 1985-1994 közott az Újvidéki Rádió munkatársa, szerkesztõje, fõszerkesztõje volt. 1983-tól 19
szintetikus realizmus
A realista ábrázolásmód szintézisre törekvő irányzata, a XX.századi irodalom tendenciája
Ottlik Géza
(1912-1990): író. A családi tradíciónak megfelelően katonának akarták nevelni, ezért több kadétiskolába is beíratták, ahol a leendő író alaposan megtapasztalhatta a katonai nevelés brutális, elembertelenítő jellegét: az Iskola a határon létrejöttét köszönheti ennek a családi döntésnek az irodalom. Érettségi után a budapesti egyetemen matematika-fizika szakra járt, később újságíróként próbált elhelyezkedni. Írásai megjelentek a Napkelet c. folyóiratban, 1939-ben a Nyugat is közölte a Drugeth-legenda című novelláját. Dolgozott az Új Nemzedékben, 1933-tól pedig a Budapesti Hírlap bridzsrovatát szerkesztette. 1945-ben a Magyar PEN Klub titkára lett, dolgozott a Rádióban dramaturgként, és amerikai és francia írók hangjátékait tolmácsolta. 1948-ban elkészült főműve, az Iskola a határon első változata Tovább élők címmel, ~ azonban javításra visszakérte a kiadótól. 1948 után a magyar írók megszokott kálváriáját végigjárva mellőzötté vált, megszűntek a publikálási lehetőségei, s hiába ajánlotta fel önként a termelőszövetkezeteknek saját földjét, 1952-ben kuláknak nyilvánították. Megélhetését műfordításokkal igyekezett biztosítani, ő magyarította többek között Hemingway: Az öreg halász és a tengerét, a fiataloknak Dickens számos művét és Erich Knight Lassie-jét, vagy John Osborne: Dühöngő ifjúság című drámáját. Az ötvenes évek végétől fokozatosan visszatérhetett az irodalmi életbe. 1957-ben megjelent Hajnali háztetők c. kisregénye, 1959-ben pedig az átdolgozott Iskola a határon. 1960-ban londoni tanulmányúton vett részt, ahova fordítói kvalitásainak elismeréseként hívták meg. 1969-ben publikált egy novelláskötetet Minden megvan címmel, 1980-as Próza című műve pedig esszék, tanulmányok, cikkek gyűjteménye. Halála után, 1993-ban jelent meg utolsó műve, az Iskola a határon folytatásának tekinthető Buda című regény, melynek szövegét Lengyel Péter gondozta.
Nagy László
Kossuth-díjas költő, műfordító. A bolgár költészet avatott tolmácsolója. Eredetileg festőnek készült. Első kötete: a Tűnj el fájás 1949-ben jelent meg.
emigráció
( lat. migrare= költözni, vándorolni) A hazájukat politikai vagy gazdasági, vallási vagy egyéb okokból elhagyni kényszerülő emberek csoportja.
Sarkadi Imre
Kossuth-díjas regényíró, elbeszélő, drámaíró. Első novellái a háború borzalmait mutatták be. Pl. a Szökevény című. Alkotásai pl. Bolond és szörnyeteg (1960), Oszlopos Simeon (1960), A gyáva (1961). Több művéből is film készült, pl. Körhinta (1955).
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)