- 3 téma
abszurd magatartás
Maga az abszurd szó a valóságtól való elvonatkoztatást jelent, vagyis a személyek olyan jellegű viselkedése, amikor egy teljesen képzelt világba helyezik magukat. Ez a magatartás megjelenik Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma című művében. A műben a főhős egy középkori világba képzeli magát, és életét eszerint formálja.
alibi
( lat. ) Mentség, ürügy. Annak bizonyítása vagy bizonyítéka, hogy a gyanusított a bűntett elkövetésének pillanatában nem tartózkodott a tett színhelyén.
allegória
( gör.)Az irodalomban hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra megvilágított költői kép. Az ábrázoló művészetekben erkölcsi eszmének vagy elvont fogalomnak megszemélyesítésére vagy érzékelhető képben való ábrázolás
analitikus regény
Olyan lélektani regény, mely a szereplők belső hangulatát, állapotát vizsgálja, analizálja. Más értelmezés szerint olyan regény, melyben erősen érvényesül a pszichoanalízis formája.
anekdotikus regény
Rövid terjedelmű elbeszélés, mely általában egy szórakoztató, mulattató cselekményszálra épül.
animizmus
( lat) Hit az olyan lelkek és szellemek létezésében, amelyek az ember és a természet életére befolyással bírnak. Olyan elképzelés, miszerint minden tárgynak megvan a maga lelke, szelleme.
antiklerikális
( gör-lat) Az egyház világi hatalma és befolyása ellen küzdő felfogás, nyomtatvány, mozgalom.
antitézis
( gör) A filozófiában ellentételt jelent, valamely tétellel szembeállított ellentétes értelmű, azt tagadó jellegú tétel.
asszociativitás
Költői megjelenítő eszköz, melynek jelentése : összekapcsoló, társító, egyesítő.
áthajlás
Az áthajlás, vagy más néven enjambement a vers szövegének tagolása, ahol a sorvég szorosan egybetartozó szavakat választ el egymástól. Az áthajlással rendelkező verseket többnyire a ritmus érzékeltetése nélkül szokás elmondani, és sokkal érzékeltetve az értelmi hangsúlyt. Fajtái az átvetés és a hátravetés. A magyar költészetben áthajlással rendelkező versek például Juhász Gyula: Anna örök vagy József Attila: Születésnapomra című versek.
babona
A babona vagy hiedelem olyan, a mágikus szemléletből fakadó hitet jelent, amit nem alapoz meg logika vagy tudás.
Batsányi János
(1763-1845) Költő tanulmányíró, szerkesztő. A Magyar Museum című folyóirat egyik alapítója, majd szerkesztője. Költészete a nemesi reformizmus jegyében bontakozott ki. A felvilágosult rendiségtől eljut a polgári reformtörekvésekig, az egységes haza fogalm
Benedek Marcell
( 1885-1969) tanár, író és műfordító. Benedek Elek író fia. A Magyar Irodalmi Lexikon (I-III., Bp., 1963-65) főszerkesztője volt. Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapítója.
blaszfémia
( gör. ) Valamely magasztos dolog meggyalázása, kigúnyolása, istenkáromlás, szentségtörés.
búcsúvers
A népköltészetben is gyakran előforduló műfaj, mely a szeretett személytől, hazától, környezettől való elválás fajdalmát fejezi ki.
Budapesti Napló
Magyar időszaki lap, mely 1896-tól 1918-ig a magyar liberális értelmiség szellemiségét képviselte.
Camus, Albert
Albert Camus (1917-1960) francia író, filozófus. Poétai tevékenységéért 1957-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Az egzisztencializmus egyik vezéralakjaként tartjuk számon. Legismertebb regénye: Közöny.
centrista
A politikai életben centralista elveket és helyet elfoglaló személy elnevezése.
chanson
1. tágabb értelemben énekrésre szánt epikus vagy lírai jellegű egyházi vagy világi költeménya régi francia költészetben. Szűkebb értelemben a trubadúrok egyszólamú énekei illetve világi témájú, stórfikus szerkezetű többszólamú dalkompozíciók Franciaország
cisztercita rend
A puritán, gazdagságot elvető rend életcélja a hitélet és munka volt. Virágkorát a 13-15. században élte. A Benedek-rendből kivált szerzetes rend.
darwinizmus
Charles Darwin ( 1809-1882) angol természettudós elmélete, mely szerint valamennyi növényi és állati faj hosszú fejlődési folyamat során a természetes kiválasztódás útján fejlődött ki.
dekadencia
Jelentése: hanyatlás, visszaesés. A formáról,kritikáktól és beteges emberi vonásoktól túltengő alkotói korszak bekövetkezte, mely felváltja a kitisztult és spontán teremtőerő jelenlétét. A hanyatlás korszaka.
Don Quijote
Erejét felesleges küzdelmekben elfecsérlő, jószándékú, de nevetséges álmodozó. ( Cervantes fő művének címadó alakja és főhőse.)
drámai konvenció
A drámai művekre vonatkozó szabályok, megállapodások.
Dreyfus-ügy
A Dreyfus-ügy 1894-ben kezdődött, amikor Alfréd Dreyfus-t, egy zsidó származású franciaországi tüzértisztet meggyanúsítanak kémkedéssel. Dreyfust el is ítélik annak ellenére, hogy barátai meggyőző bizonyítékokat találnak az ártatlansága mellett. Az ügy nagy vihart kavar és hosszú időre megosztotta a francia társadalmat, mivel Dreyfus elítélésében nyilvánvaló, hogy erősen közrejátszott az antiszemitizmus. Az ellene kihirdetett ítéletet végül 1906. július 12-én semmisnek nyílvánította a francia Legfelsőbb Bíróság .
elbeszélő költemény
Verses formában írott epikus mű. Összefoglaló elnevezés, a fogalom csak legáltalánosabb jelentésében utal az elbeszélésre, hiszen ide soroljuk a verses novellát, verses regényt is. A többi epikus műtől a sokkal nagyobb fokú költőiség és a verses forma kül
elégia
Görög eredetű műfaj, disztichonban írt költemény, fuvolakísérettel adták elő; tartalmát tekintve lehet harcra buzdító ének vagy a személyes fájdalom panaszhangú költeménye, de elvont gondolatok, filozofikus tartalmak megéneklésére is alkalmas keretül szol
elégico-óda
csüggedés–lelkesedés ellentétes érzelmei és e kettősségnek megfelelően a hangnem is összetett: elégikus, ódai (Arany: Letészem a lantot)
ellenpontozás
( kontrapunkt) A zenében a főtémát kísérő mellék téma. Hasonló jelentésben használják irodalmi művek elemzésében is. A mondatok szintjén a közbeékelés, a cselekmény és a kommentár, különböző idősíkok váltását szokták így nevezni.
emberiségköltemény
Kevert irodalmi műfaj. A feldolgozott problémakör az egész emberiséget érinti; a lét alapvető kérdéseit kutatja többnyire a mítoszokhoz visszanyúlva. ( Madách: Az ember tragédiája)
embertípus
Viselkedésünk, szokásaink, kultúránk alapján számos típusba sorolhatjuk az ember tulajdonságait.
Emerson, Ralph Valdo
, Ralph Waldo ( 1809-1882) amerikai filozófus, esszéíró, költő. A Harvardon tanult filozófiát. Esszéíró, »az amerikai Montaigne”. A jövő történelmét kreáló géniusz szerepét hangsúlyozza. Az amerikai írók és filozófusok mellett Nietzsche is tanult tőle, az
enigmatikus
( gör= rövid mondás, kis rejtvény)
enjambement
( fr. áthajlás) Verstani jelenség. A verssor vége mondattani szempontból szokatlan helen választ el szorosabban összetartozó szavakat, szókapcsolatokat, tagmondatokat. Lehetővé válik általa a szöveg valamely részének nyomatékos kiemelése.
epilogikus funkció
Az az ábrázolásmód, amikor az epilógus a mű záró akkordjaként nem csupán utószóként szolgál, hanem új megközelítést ad az addigi eseményeknek vagy szereplőkhöz fűződő viszonyunknak. Példának okául : Dosztojevszkij, Bűn és bűnhődés című lélektani regényének csak az epilógusában derülnek ki a főhős valódi gondolatai és summázata.
extravagáns
Impresszionista alkotók viselkedés módja, mellyel különcségüket, hóbortosságukat érzékeltették.
falanszter
Charles Fourier francia utópista filozófus szerint : a szocialista társadalom alapsejtje. Elmélete szerint a távoli jövőben kis, különálló társadalmakban fog az emberiség működni, melyben mindenki a szükségleteinek megfelelően élhet, és olyan területen dolgozhat, amit szeret, teljes egyenlőségben.
fantázia
Olyan gondolati sík, mely a képzeletünk szüleménye. Valóságtartalma legtöbbször minimális.
farizeus
Szigorú vallási elvek szerint élő zsidó vallási csoport az ókorban. Tanításuk a Kr. u. 90 körül megújult és a zsidó vallás alapjává vált.
Faukner, William
William Faulkner (1897-1962) Nobel-díjas amerikai költő. Bár alkohol problémákkal küzdött, ihletettségét nem az ital által nyerte el. Nagy hatással volt alkotásaira Dosztojevszkij a regényművészete.
fejlődésregény
Regénytípus, amelynek központi tárgya a hős fejlődésének útja, a személyiség formálódása, alakulása, lélektani hitelességgel bemutatva és a társadalmi környezet rajzát is megadva. ( Goethe: Wilheim Meister tanulóévei, Dickens: Copperfield Dávid)
felcserélt időrendiség
A regények meghatározó eleme az időrend. Hagyományos (lineáris) időrend esetében az események a cselekmény elindulásától a végkifejletig zajlanak. Ezzel szemben a felcserélt időrend esetében a cselekmény a záró jelenettel indít, amelyre példa Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála című kisregénye is. A mű első fejezetében értesülünk arról, hogy a hivatalnok meghalt, és csak ezután részletezi a költő a szereplő életét. A felcserélt időrend szerepe kettős, hiszen egyrészt hangsúlyozza azt, hogy a költő érdeklődésének középpontjában a halál áll, illetve az olvasó kíváncsiságát is fokozza.
Festy Árpád
Festy Árpád 1856-1914 között élt festőművész. Tehetségének korán jelét adta, iskoláit Komáromban, Pozsonyban és Budán végezte el, innen azonban távoznia kellett, mert társaival együtt politikai és irodalmi kört alapított. Ekkor ált be 16 éves korában vándorszínésznek, majd Münchenbe ment ahol a levéltárakat tanulmányozta. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment és az 1878-as világtárlaton sikert aratott Delelő című festményével. 1896-ban a millenáris kiállításra festette meg monumentális alkotását, a Magyarok bejövetele címet viselő hatalmas diorámáját. Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott, a budapesti Magyar Korona kávézó gyakori vendége volt
futurizmus
XX. századi avantgárd irányzat, a sebesség, lendület, az erő, a dinamizmus, a technika és a jövő hirdetője; mindennel szemben áll, ami múltbéli vagy a jelen világával kapcsolatos, a modern élet dicsőítését tartja feladatának; a futuristák nézeteiket kiált
Gautier, Theodore
Théophile Gautier (1811-1872) francia romantikus költő és kritikus, a parnasszizmus (parnasse: a 19. sz. második felében Franciaországban a romantika csapongó, szónokias lírizmusával szemben fellépő költői irányzat, amely a formai tökély és a személytelen költészet programját hirdette) képviselője. Párizsban tanult; festő akart lenni, majd 1830-ban mint költő a romantikusok közé állt és Victor Hugóért lelkesülve szenvedélyesen küzdött a klasszikusok ellen. Írt a France littéraire-be ; azután kiadta költeményeit: Premieres poésies (1830; új kiadás 1873); Albertus ou l'âme et le péché (1832); La comédie de la mort; 1836-tól kezdve a Presse számára 20 éven át irt mű- és színházi kritikákat. 1856-tól a Moniteur irodalmi tárcáját szerkesztette.
Gellért Oszkár
Gellért Oszkár (1882-1967) költő, újságíró, szerkesztő. Az 1908-ban indult Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként vált ismertté 1933-1939 között, amikor is Babits Mihállyal közösen jegyezték a lapot. Gellért Oszkár 1882-ben született költő és újságíró, fiatalkorában jogi tanulmányokat folytatott. Osvát Ernővel való megismerkedését követően a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1920-1940 között pedig az egyik legnagyobb irodalmi és kritikai lap, a Nyugat főmunkatársai közé került.
Gide, André
, André ( 1869-1951) Francia író. A Nouvelle Revue Francaise c. folyóirat alapítója. ( 1909) A századforduló irodalmának nagy újítója. Lírai remekműve az élet szépségét hirdető, Földi táplálékok (1897) kötet himnikus prózaversei. Regényeiben a jó és a ros
Goethe, Johann Wolfgang
Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832),német származású író, költő, aki a barokk nagyepikai műfajának egyik legjelesebb képviselői közé tartozott. A Faust írójaként vált híressé a nagyvilágban.
groteszk
( ol. = grotta, barlang) Esztétikai minőség. Szélsőségesen össze nem illő elemek társítása, amely nevetséges hatást kelt.
haláltánc
( danse macabre) Középkori műfaj, groteszk vízió arról, hogy a „halál” utolsó táncba hívja az embereket nemre, korra és társadalmi rangra tekintet nélkül.
hamleti szituáció
Shakespeare Hamlet elnevezésű drámájára történő utalás a cselekményszálat érintve, mely jellegzetesen tragikus szituáció.
Hebbel, Friedrich
,Christian Friedrich ( 1813-1863) Német drámaíró, költő. Lélektani realizmus jellemzi gyakran bibliai vagy mitológiai témájú drámáit. Főbb művei: Judit ( 1840) Mária Magdolna( 1844)
Heine, Heinrich
Christian Johann Heinrich Heine (1797-1856) német romantikus és egyben realista költő. Újságíróként utazási élményeivel gazdagította a helyi lapok tárca rovatait. Legjelentősebb verses kötetei: Dalok könyve, Új versek.
Heltai Jenő
( 1871-1957) Költő, író. Újságíró, majd a Vígszínház ( 1914-1918) a Belvárosi Színház ( 1929) és a Magyar Színház ( 1932-34) igazagatója volt. Korai lírájában és prózájában, kabaréjátékaiban a modern nagyvilági élet könnyed, szellemes ábrázolója. Fő műve:
Horatius, Quintus
Quintus Horatius Flaccus (i.e. 68- i.e. 8) római költő. Miután Maecenas felkarolta, ideje nagy részét a szabin hegyek között található birtokán, elvonultak töltötte. Horatiushoz köthető az „aurea mediocritas”, vagyis az „arany középút” elve, mely szerint életünket szélsőségektől mentesen, kiegyensúlyozottan kell élnünk.
idelaizált figura
Az idealizált figura nem más, mint egy elképzelt hős, egy nem valóságos személy.
idiotizmus
( gör-lat.) gyengeelméjűség legsúlyosabb foka.
Ignotus
( er. Veigelsberg Hugo, 1869-1949) Újságíró, író, költő, kritikus. A Hét írói köréhez tartozott, a Nyugat egyik alapítója.
in medias res-kezdés
Jelentése: a dolgok közepébe vágva. Egy írói technika, ahol az elbeszélés a történet közepén kezdődik a történet eleje helyett (ab ovo vagy ab initio). A történet előzményei gyakran az elbeszélésben később, visszapillantások útján kerülnek bemutatásra.
inaktív
Jelentése tétlen, tevékenység nélküli. A költők munkásságában előfordulhat valamilyen váratlan esemény, betegség vagy ihlet hiányának hatására inaktivitás.
irónia
( gör-lat.) Többnyire dicsérő, elismerő szavakba burkolt, keserű, de szellemes, finom gúny. 2. kesernyés, maró gúny.
Kaffka Margit
Kaffka Margit (1880-1918) magyar írónő, a Nyugat állandó munkatársa. Legfontosabb regénye: Színek és évek (1912).
kallódó ember
Olyan személyiség, akinek érdeklődését csak felszínes dolgok kötik le, és nem találja a helyét az életben.
Karinthy Ferenc
Kossuth-díjas magyar dramaturg, író és drámaíró (1921-1992). Apja Karinthy Frigyes. Külföldi (Svájc, Franciaország, Olaszország) tanulmányútjai után a Nemzeti Színház dramaturgja lett. Több hazai színház dramaturgja, majd vendégelőadó USA, Ausztrália és Szovjetunió egyetemein.
Kassák Lajos
(1887-1967) A magyar avantgárd világszínvonalú képviselője. Költő, prózaíró, festő, irodalomszervező. Az izmusok hatására született meg eklektikus, de az avantgárd határozott jegyeit is magán viselő verseskötete, az Eposz Wagner maszkjában 1915.
kaszinó
Társadalmi helyzeten, azonos foglalkozáson vagy politikai nézeteken alapuló zárt társaság – úri kaszinó, klub
kauzalitás
( lat) Okság, az anyagi világ jelenségei között azon szükségszerű összefüggés, hogy az egyik jelenség, az ok kiváltja a másikat, az okozatot.
késleltetés
A cselekménybonyolítás módszere, célja a feszültség fokozása, azzal, hogy a megoldás időpontja mind későbbre halasztódik.
kisregény
Terjedelmét és sajátosságait tekintve az elbeszélés és a regény között helyezkedik el. Egyes poétikák a kisepika körébe sorolják, mások közepes epikai műfajnak tekintik. A műfaj későn, a felvilágosodás korában alakult ki, de inkább csak a 20. században vá
Kodolányi János
( 1899-1969) író, újságíró. Pályafutását költőként kezdte, de verseit hamar megtagadva, érdeklődése a novella- és újságírás felé fordult. Elsősorban az ókori mitológiát (Égő csipkebokor; Vízöntő, Új ég és föld), illetve a tatárjárást (Boldog Margit; Juli
kommün
( fr.) A felkelő dolgozó tömegek kormánya Párizsban 1871-ben, amely az első kísérlet volt a proletár diktatúra megteremtésére.
komplexus
( lat) Tudatalatti, elfojtott vágyak, elképzelések és a velük kapcsolatos gátlások összessége.
konzervatív eszme
A konzervatív eszme a haladással való szembenállás, a régi eszmékhez való ragaszkodás.
krími háború
1854-től 1856-ig tartó háború. Oroszország jogot formált a törökországi keresztények érdekeinek védelmére, valamint az orosz hadihajók számára a Dardanellák használatára, ezért Törökország, Anglia és Franciaorszkág hadat üzent. A háború Oroszország veresé
kritikus
Olyan személy, aki különbözőstílusú és típusú művek bírálatával, megítélésével, elemzésével foglalkozik. Az álláspontjuk mindig szubjektív. Nem saját maga számára, hanem a közönség számára fejti ki gondolatait, meglátásait. Magyar kritikusok többek között: M. Nagy Miklós, Bakács Tibor Settenkedő, Elek István.
kroki
A publicisztikai, véleményalkotó műfajcsalád tagja. Rövid, szellemes, csattanóval záruló írás, mely a napi sajtó részét képezi.
l'art pour l'art
Jelentése: művészet a művészetért. A művészet öncélúságának elve, mely szerint a művészet nem eszköz, hanem cél. Ez az elv Théophile Gautier-től származik, követői tagadják, hogy a műalkotásnak társadalmilag hasznosnak kell lennie, politikai, erkölcsi, pe
látens ellentét
Olyan ellentét jelenléte egy szövegben, mely első olvasatra nem válik nyilvánvalóvá, többszörös értelmezést igényel.
látomásos vers
Olyan szimbolikus vers, melyből gyakran erős érzelmeket kiváltó, látomásos víziók bontakoznak ki.
legenda
Vallásos tárgyú epikai műfaj. Valamely szent életét, a vele kapcsolatos csodás történeteket mondja el. Az első magyar legendák még latin nyelven keletkeztek, a XIII. századtól viszont már magyar nyelvűekkel is találkozhatunk.
lélektani folyamat
Olyan érzelmi vonulat, melyet az egyén lélektani átalakulása indít be. Ez az átváltozás pozitív vagy negatív fejlődésmenetet indukálhat, az események, elfojtások és célkitűzések függvényében.
lélektani folyamatok
Olyan érzelmi vonulatok, melyek az egyén lélektani átalakulását indítják be, több összetevőből és konfliktusból építkezve. Ez az átváltozás pozitív vagy negatív fejlődésmenetet indukálhat, az események, elfojtások és célkitűzések függvényében.
Martinovics Ignác
A magyar jakobinus mozgalom vezetője. A rendőrség 1794. Július 24-én fogta el Bécsben. Halálra ítélték és 1795. május 20-án a mai Vérmezőn kivégezték.
megvilágosodás
Isten segédletével történő lelki és értelmi megtisztulás, a felismerés az élet minden oldalára vonatkozóan.
mese
Epikai műfaj. Csodás történet, melyek szereplői fantasztikus kalandokat élnek át. Két válfaját különböztetjük meg: a népmesét és a műmesét.
metonímia
(gör.=névcsere) Olyan szókép, mely két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati kapcsolaton alapul. Pl. tudja az egész falu.
monológ
Magánbeszéd. A dráma azon része, melyben csupán egy szereplő beszél, gondolkodik, s mindezt úgy teszi, hogy a dráma többi szereplője nem szerez tudomást az elhangzottakról, nincs jelen. A monológ előadója érzéseit, gondolatait a közönség előtt feltárja, á
monomániás alkat
Olyan ember, akire indokolatlan cselekvésekre vezető kóros lelki állapot a jellemző, melyet rögeszmék, kényszerképzetek idéznek elő.
naturalista regény
(lat) A 19. sz. második felében keletkezett irodalmi irányzat alapelvei szerint készült regény. Az irányzat jellemzője, hogy a valóság fényképszerű ábrázolására törekszik.
negatív utópia
Először az újkorban jelentkezik, az angol és a francia polgári forradalom után. Olyan írás, mely az elképzelt jövőről szól, és feltételezi, hogy az a jelennél csak rosszabb lehet.
Négyesy László
Esztéta, irodalomtörténész, egyetemi tanár. Tankönyveit évtizedeket keresztül használták a középiskolákban irodalomtörténet, stilisztika és poétika oktatására. Stilisztikai gyakorlatain sok leendő jeles magyar író, költő részt vett.
omnipotens elbeszélő
Mindentudó elbeszélő.
Osvát Ernő
Irodalmár, szerkesztő. A Hét és az Új Magyar Szemle című lapok munkatársa, saját lapja a Figyelő címet viselte. 1908-tól, tehát a lap indulásától, haláláig a Nyugat című folyóirat főszerkesztője.
pánszlávizmus
Az orosz cárizmus idején fellépő világuralomra törekvő politikai irányzat, mely az összes szláv népek egyesítését hirdeti.
paródia
A paródia egy-egy mű, műfaj, stílusirányzat jellegzetes vonásainak nagymérvű eltúlzásával kelt komikus hatást (bármely műfajban jelentkezhet).
pesszimizmus
Borúlátás. Abban való meggyőződés , hogy ami csak lehet, az rosszra fordul, hogy semmi sem sikerül úgy, ahogyan az el van tervezve. A negatív jövőben való hit.
pikareszk regény
Spanyol irodalmi műfaj. Utaztató regény, kópéregény, kalandregény. Hőse állandó kalandok, utazások folyamán felnőtté érik. E fejlődésben fontos szerepe van a legalsó néprétegek életét meghatározó nyers és kegyetlen valóság tapasztalatainak. A pikareszk re
Poe, Edgar
Amerikai költő, novellista, kritikus. Több irodalmi folyóirat szerkesztőségében is dolgozott. Amikor 1947-ben elveszítette feleségét (hosszas betegség után meghalt), Poe, Edgar Allan végleg elvesztette lelki egyensúlyát, és az alkoholizmusba menekült.
polifón regény
Az elnevezés Mihail Bahtyin orosz irodalomtudóstól származik. Ő használta e kifejezést a Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics által megalkotott regénytípusra, melyben a hangsúly a hősök lelkiállapotán van. A regényben szereplő hősök nem is igazi hősök, inká
pornográf
(gör-lat): célzatosan az érzékiséget felkeltő, parázna, szeméremsértő (rajz, fénykép, írás).
pozitivizmus
Történelmi és irodalomtudományi irányzat, mely a természettudományok elveinek alkalmazására törekszik. A tényeket az elvont spekulációkkal szemben elsődlegesnek tartja.
próféta
(gör-lat): az isteni akarat, szándék közvetítője; isten kiválasztott embere; jós, látnok.
provokál
Kihívóan viselkedik.
prózavers
Rövid, lírai hangú költői mű. Nem jellemzője a verses, kötött akusztikai forma, a verssorokba tördelés, sőt a gondolatritmus sem. A prózavers az epikus művek folyamatos tördelését követi, külső forma alapján prózának vélhetnénk.
publicista
(lat, fr): közíró, hírlapíró, a publicisztika művelője.
Puskin, Alexander Szergejevics
(1799-1837): orosz költő, az új orosz irodalom, a modern orosz irodalmi nyelv megteremtője. Élete vérbeli romantikuséhoz híven rendkívül kalandos, fordulatokban gazdag. Főnemesi család sarja, anyai dédapja egy kis etióp fejedelemség ura volt, mint túsz került Konstantinápolyba, majd Oroszországba. ~ nem mindennapi temperamentumot örökölt. Szülei nem sokat törődnek vele: francia nevelők közt nő fel - akárcsak regényhőse, Anyegin ("Először egy Madame nevelte, / Majd egy Monsieur kezébe jut"). Nem is csoda hát, ha rövidesen bohém válik belőle. Bohém, akit a hölgyeken és szalonokon túl a politika is csábítgat. Természete szerint szabadgondolkodó, s mint ilyen nem túl szívesen látott vendég a cári Oroszországban. Hamarosan "ki is tessékelik" hazájából: büntetése száműzetés a dekabrista mozgalombeli részvételéért. Hat év kaukázusi és krími utazgatás után a cár visszarendeli őt Moszkvába. A felcsillanó remény azonban meglehetősen hiú. Rendőri megfigyelés alatt tartják: maga a cár cenzúrázza Puskin verseit, Szerb Antal szerint "nem sokkal több intelligenciával, mint a hivatásos cenzorok". Önpusztító életvitelét a kudarc-élmény, hogy nem válhatott az orosz irodalom szervezőjévé, csak fokozza. Ebbe a "háztartásba" csöppen bele felesége, Natalja Nyikolajevna Goncsarova, az alig 18 éves "ünnepelt udvari szépség" (Szerb), akiről azonban kiderül: nem a családi béke letéteményese. Puskin méltatlan hivatalnoki munkát végez, hogy újdonsült asszonyának megszokott életszínvonalát biztosítsa. A becsvágyó asszony becsületét védi akkor is, amikor párbajba keveredik egy francia kalandorral. Halálos sebet kap… nyomában azonban felröppen a kósza hír: talán a cár keze is szennyes. . . Főbb művei: Jevgenyij Anyegin, Szabadság, Falu, A kaukázusi fogoly, Borisz Godunov (dráma), Dubrovszkij (próza), A kapitány lánya (próza), Pikk dáma (próza).
regényciklus
Regények csoportja, mely csoport tagjai valamilyen szempontból egységet alkotnak, habár önálló alkotások. A három műből álló regényciklust trilógiának, a négyből felépülőt tetrelógiának nevezzük. A ciklust alkotó regények közti összekapcsoló elem lehet eg
rezignáltság
Belenyugvás, beletörődés, lemondás (vágyról, tervről stb.); reménytelenség, reményvesztettség.
Rippl-Rónai József
(1861-1927): a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. A francia posztimpresszionisták, az ún. Nabis -csoport tagja. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője. Művészetét gazdag színvilág, bátran stilizáló vonaljáték, dekorativitás jellemzi. Néhány műve: Nő fehérpettyes ruhában, Ágyban fekvő nő, Öreganyám, Kuglizók, Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett. Az I. világháború után alkotta meg íróportréit (Móricz, Babits, Szabó Lőrinc). Önarcképe 1926-ban az Uffizibe került.
sematikus
Vázlatos, csak fő vonásaiban ábrázolt.
Sinka István
Író, költő. Első versei A Magyar Faluban jelentek meg. Első kötete az 1933-as Himnuszok Kelet kapujában című. 1949-ben kiszorult az irodalmi életből, csak 1957 után jelenhettek meg ismét veresei. Halála után kapta meg a Kossuth-díjat.
spleen
Az angol szó 'világfájdalmas hangulatot, rosszkedvet, levertséget' jelent. A magyarba a kifejezés a német Weltschmerz szó tükörfordításaként került be ('világfájdalom'). Először a romantika irodalmában jelennek meg olyan hősök, akik ezt az életérzést képviselik. Ilyen életuntak, mélabúsak G. Byron elbeszélő költeményeinek szereplői v. A. Puskin Anyeginje. Később a szimbolista líra (pl. Ch. Baudelaire költeményei), majd a modern regény egyes alkotásai (pl. A. Camus írásai) is árasztanak világfájdalmas hangulatot.
Strindberg, August
(1849-1912): svéd író, drámaíró. Zaklatott élete volt; írói munkásságában kora minden szellemi válságát beteges túlérzékenységgel követte nyomon. Keserves gyermekkorát írta meg A cseléd fia c. művében. A vörös szoba c. regényében a 70-es évek svéd társadalmi és művészeti életéről rajzolt szatirikus képet. Novelláival a naturalizmus egyik első svéd képviselője. Amikor Franciaországban, majd Svájcban orosz forradalmár emigránsok között élt, egy időre közel került a szocialista eszmékhez. Rossz házassága és válásának hatása alatt nőgyűlölet vett erőt rajta, ami számos munkájában (Vallomások), elsősorban drámáiban (Az apa, A pajtások) jutott kifejezésre. Elfordult a forradalmi gondolattól és műveiben Nietzschével rokon, a felsőbbrendű ember önzését és gyűlöleten alapuló erejét elismerő elveket hirdetett (A hitelező, Viharos tengeren), majd romantikus misztika, vallásos érzés uralkodott el rajta (Inferno, Legendák). Pályája végén ismét közeledett a szocialista munkásmozgalomhoz. Történeti drámaciklust, szimbolikus, szürrealista jellegű színműveket (Húsvét, Haláltánc), misztériumdrámákat, mesejátékokat (Hattyúvér) írt. Szélsőségeket végigjárt szellemi fejlődését írta meg az Egy lélek fejlődésében.
Szabó Dezső
(1879-1945): író, publicista. A kolozsvári ref. kollégiumban és az Eötvös-kollégiumban, majd Párizsban tanult. A vogul szóképzés (1904) c. tanulmányával már egyetemista korában felhívta magára a figyelmet. Publicisztikai munkásságát székesfehérvári tanársága idején kezdte, majd Nagyváradra kerülve (1908) Juhász Gyula tanártársa lett és a progresszív irodalmi irányhoz csatlakozott. Az 1910-es évek elején részt vett a haladó tanári mozgalmakban. Az 1910-es években főként a Nyugat és a Huszadik Század hasábjain jelentek meg dinamikus stílusú, zsúfolt, nyugtalan fantáziára valló, modorosságukban is erőteljes írásai. Az 1918-i polgári demokratikus forradalom alatt került Bp.-re, a Tanácsközt. alatt az írói direktórium tagja lett. Az elsodort falu (1919) c. expresszionista stílusú családregénye a háború előtti élet torzképe. 1922-23-tól a német befolyás ellen fordult, publicisztikai írásaiban és szépirodalmi műveiben (Segítség, 1925; Feltámadás Makucskán, 1932; Az egész látóhatár, 1939 stb. ) sajátos fajelméletből kiindulva támadta a Horthy-rendszer politikáját és hivatalos kultúráját, majd a 30-as évek végétől a nyilasokat. Erősen hatott az értelmiségi fiatalságra, s a két háború közti írónemzedék számos tagjára, köztük a népi írók egy részére is.
szecessziós hatás
A szecesszió és egyben a hatása is újszerű művészetet jelent, amely elhatárolódik a hagyományoktól és újszerű formáit keresi. A szecessziós mű dekoratív és díszítő elmei a természeti eredetűek.
szekptikus magatartás
(gör-lat): hitetlenkedő, mindenben kételkedő magatartás.
szentimentalizmus
A felvilágosodás művészeti irányzata; nagyfokú érzelmesség és érzékenység jellemzi, az irracionális szféra előtérbe kerülése készíti elő a romantika korát; a XVIII. század második felének a klasszicista ízléssel szembeforduló az érzelmek felszabadulását h
szimbolikus vezérmotívum
Jelképes vezérmotívum.
szimbolikus világ
Jelképes világ. (A szimbolizmus a 19. sz. vége felé kialakult művészeti, főleg irodalmi irányzat, mely a társadalmi bizonytalanság, kiúttalanság tükrözéseképpen a művész hangulatainak, lelkiállapotának megsejtetésére törekedett és ennek elérésére sűrűn használt szimbólumokat. )
szimultán ritmus
Egyidejű ritmus; egyidejűleg, egyszerre ható ritmus.
szinesztézia
(gör.=együttérzés) Olyan költői kép, melyre különböző érzékszervekre ható érzetek összekapcsolása jellemző.
szintézis
Összefoglalás, két vagy több elem közös rendszerbe foglalása.
Szinyei Merse Pál
Festőművész. 1905-től a Képzőművészeti Főiskola igazgatója. Művei pl. Majális, Lilaruhás nő, Hinta, Pacsirta, Ruhaszárítás.
szubjektív idő
Belső, az egyén által érzett, felfogott idő. Pl. néha órák perceknek, percek óráknak tűnhetnek.
szuggesztivitás
Ráható, befolyásoló képesség. Képesség, mellyel akaratunkat át tudjuk vinni másokra.
taoizmus
A kínai bölcselet alapvető metafizikai elve a tao („út”), melyet az egyes rendszerek különbözőképpen értelmeznek: a konfuciánusok empirikus világszemlélete a közösségi életet irányító törvényszerűségnek tekinti, a taoizmus s annak buddhista változata a világlényeggel azonosítja (ezzel a monizmus lett Kínában hosszú ideig az egyedüli metafizika, a panteizmus, illuzionizmus, a passzivitás etikája a monista metafizika következményeként jelentkeztek). Az ősi vallásos könyvek szerint a túlvilági és a földi lét egyetlen nagy egészet, organikus egységet, kozmoszt képez. A kettő közti összefüggésnek a belátása, a mindenség rendjét szabályozó törvényszerűség megállapítása a tao-nak, annak az út-nak a fölfedezése, melyet a világegyetem mozgása követ, s a kölcsönös összefüggések szálaival átszőtt világrendben az emberi magatartás helyes módjának a megállapításához és a társad. béke biztosításához vezet. Az égi és földi jelenségeket szabályozó számok nagy jelentősége, a számarányokhoz alkalmazkodó zene nagyra értékelése igazolja, hogy a ~ kezdettől fogva az összhangban, a harmóniában találta meg a kozmosz titkát s az emberi közösség boldogulásának a biztosítékát. A világrendben működő, s isten gyanánt tisztelt természeti erők közt a legfőbb Tien, az Ég, aki a világ folyásának s az erkölcsi rendnek szabályozója.
tárgyvers
A 19. század 2. felétől divatos verstípus, mely egy tárgy vagy élőlény objektív, beleélés nélküli leírására törekszik. A magyar alkotók közül Deák László, a külföldiek köréből pedig pl. Rilke, Rainer Maria egyik kedvenc verstípusa.
tézisregény
Olyan regény, melynek hősei valamely tézist, bizonyításra szoruló tudományos tételt igazolnak vagy cáfolnak életükkel, kalandjaikkal. A tézisregény gyakran kalandregény is. Pl. Voltaire, Jean Francois Marie: Candide.
történelmi regény
Hosszabb elbeszélő mű, mely a történelem valamely eseményét, vagy szakaszát művészi eszközökkel ábrázolja.
tradicionális stíluseszköz
Hagyományos, a hagyományokat őrző stíluseszköz.
tragikum
(gör-lat) Művészi alkotásban, elsősorban a drámában olyan helyzet, melyben valamely emberi nagyság ellentétbe, összeütközésbe kerül a világgal (világrenddel, sorssal, társadalmi és erkölcsi törvényekkel stb. ) és szükségszerűen elbukik; ennek az összeütközésnek megrendítő és felemelő jellege.
tragikus szituáció
(v. tragikum): művészi alkotásban, elsősorban a drámában olyan helyzet, melyben valamely emberi nagyság ellentétbe, összeütközésbe kerül a világgal (világrenddel, sorssal, társadalmi és erkölcsi törvényekkel stb.) és szükségszerűen elbukik; végzetes helyzet.
trilógia
Három, önmagában is kerek, de tárgyánál fogva egymással szervesen összefüggő irodalmi, színpadi v. zenei mű.
újklasszicizmus
A neoklasszicizmusnak is nevezett irányzat két jelenséget is takar a művészettörténetben: a két világháború közti, avantgárddal szembeforduló, a klasszicizmus elveit valló irányzatot és a 19. századi historizmus egyik ágát. Mindkettő lényege az antik görög-római vagy a klasszicista művészet formaelveihez való visszatérés, a klasszicizmus elveinek feltámasztása.
útleírás
Valamely utazásról beszámoló írói mű, mely jellemzője, hogy főként a szerző véleményeit, benyomásai írja le, az eseményeket, látottakat rendszerint nem tudományos pontossággal rögzíti.
utópisztikus világ
Megvalósíthatatlan elképzelésekre, tervekre, vágyakra, légvárakra, délibábokra épült világ (Morus Tamás angol filozófus Utópia c. könyvéről).
útvesztőszerű világ
Utak bonyolult hálózatához hasonlító, áttekinthetetlen világ.
Valéry, Paul
(1871-1945): francia költő, esszéíró, a 20. sz. -i francia költészet egyik vezető egyénisége. A “tiszta művészet” hirdetője. Mallarmé köréből, a szimbolizmus irányzatából indult. Kisszámú költői alkotását a klasszikus forma szigorú kereteiben hozta létre. Az a felfogása, hogy a megvalósult alkotás a szellem tevékenységéhez képest megalkuvást jelent, költői munkásságában 20 éves hallgatásra késztette, ami alatt filozófiával, matematikával, tánccal, építészettel foglalkozott, és szkeptikus szemléletű, a modern szellemi élet válságát hirdető tanulmányokat írt (A lélek és a tánc, Változások). Költeményeiben szimbólumokká sűrűsödő elvont eszmék kapnak hangot.
Vészi József
Eredetileg Weisz. (1858-1940): író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. A budapesti és lipcsei egyetemeken tanult s már ez időben magyar és német nyelvű lapok munkatársa volt. 1894-ben a Pesti Naplót szerkesztette, 1896. pedig megalapította és szerkesztette a Budapesti Naplót. 1899-1905 közt országgyűlési képviselő volt, 1905. a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökének és min. tanácsosnak nevezték ki. 1906-ban Berlinben szerkesztette a Jung ungarn c. folyóiratot, 1911. a Budapester Presset alapította és szerkesztette. 1913-ban a Pester Lloyd szerkesztője, majd főszerkesztője lett. V. udvari tanácsos és egyidőben elnöke volt a Budapesti Újságírók Egyesületének. Két nyelven egyaránt kitűnően ír. Magyarország egyik legkitűnőbb publicistája s a külföld közvéleménye csaknem kizáróan az ő higgadt, tárgyilagos és mélyszántású vezércikkeiből szerzi a magyarországi viszonyok ismeretét. Régebben belletrisztikával is foglalkozott és verseket is írt. Szépirodalmi művei : A bánat dalaiból (1879); Traviata (versek, 1881 ; Mese a boldog munkásról (1900); Hiénák Jókai sírján (1904). Katona Bánk Bánját Berlinben az ő mintaszerű műfordításában mutatták be.
Weöres Sándor
(1913-1989): Kossuth-díjas költő, műfordító, drámaíró. Filozófiából doktorált. Disszertációja (A vers születése, 1939) saját költői felfogásáról írt esszé. 1951-től Bp. -en élt. Csodagyerekként tűnt fel, már 14 éves korában írt versei nagy visszhangot váltottak ki, melyet a Nyugat publikált. Első verseskötete a Hideg van (1934). Költészetét rendkívüli formai biztonság és képalkotói készség jellemzi. Hisz a költészet megváltoztató, átformáló erejében. Költészetének célját így fogalmazta meg: „Átvilágítani és felrázni óhajtalak, hogy átrendezhesd magadat zárt, véges, egzisztenciális énedből nyitott, kozmikus végtelen énné. ” Az egyéni harmónia kialakítását a vers erejével akarta elősegíteni hol meghökkentéssel, hol játékossággal, v. az élet és a halál határát összemosó balladás hangvétellel. Gyakran nyúlt vissza népi ritmusokhoz, szívesen ötvözte a naivat a modernnel. Ez jelenik meg a Rongyszőnyeg (1940), a Magyar etűdök (1950) c. köteteiben. ~ a modern magyar líra nagyhatású egyénisége.
William James
Filozófus. A pragmatikus fikozófiát ő tette széles körben ismertté.
zsellér
Jobbágytelekkel nem rendelkező jobbágy; föld nélküli mezőgazdasági munkás.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)