A regény helyszínei egy kivétellel (mikor Kopjáss István Budapestre utazik) Zsarátnok városában találhatók. Ez a hely fiktív, ilyen nevű város nincs az Alföldön (szemben a regényben említett más településekkel: Nyíregyháza, Nagykároly, Salgótarján). A város neve beszélő név, a zsarátnok szó a leégett tűz után még lassan izzó parazsat jelenti.

Zsarátnok tipikusan magyarországi kisváros. Gazdasági, politikai és szociális állapota az egész országra jellemző – a regény szereplői közül többen is párhuzamot vonnak a kisvárosi és az országbeli állapotok közt, illetve általánosítják a kisvárosban tapasztaltakat (például Magyarország a rokonok és panamák országa).

Az idő kezeléséhez hasonlóan a cselekmény helyszíneit, tereit is jelzi az író. A cselekmény mindig a főhős magán- és hivatali életének helyszínein (köztük a legfontosabbak: az otthon, a hivatal, a kaszinó) játszódik. Ettől csak a 20. fejezet végén és a 21. elején tér el az író, regény dramaturgiai okokból: ekkor haragítja magára Kopjáss a városi hatalmasságokat, és itt derül fény Kopjáss tudta nélkül arra, hogy a nagybátyja üzleti csalással próbálkozik – ami majd a polgármester ütőkártyája lesz Kopjáss ellen.

Kopjáss életének az új tisztséggel együtt új helyszínei is lettek, például: a városi vezetők estélyei, a Takarék irodái, a Boronkay-villa, az előre lefoglalt vasúti fülke, a budapesti szálloda vagy a miniszteri hivatal. Jelképes értékű az a változás, ami az otthonához való viszonyban áll be: úgy érzi, hogy szegényes otthona méltatlan új hivatalához, ezt sugallják neki új társaságának célzásai is.

panama: gazdasági érdekek érvényesítése, csalással, megvesztegetéssel, a közpénzekkel való visszaélésekkel; a Panama-csatorna építése körüli nemzetközi botrányról