1879. július 2-án született Szatmár megyében, Tiszacsécsén, református családban. Neveltetésében a vallási és a hagyományos nemzeti értékek fontos szerepet kaptak. Édesapja, Móricz Bálint vállalkozó szellemével ötholdas parasztból a nagygazdák közé küzdötte magát. Éd esanyja, Pallagi Erzsébet szegény, de művelt lelkészi családból származott, és mindenáron ragaszkodott kilenc gyermeke iskoláztatásához.

Iskolái:Móricz hatéves volt, amikor apja vállalkozása csődbe ment. A család átköltözött Prügyre, ahol nagy szegénységben éltek. Ennek ellenére 1890-től Móricz a Debreceni Református Kollégiumban tanult három évig. Később a sárospataki kollégium tanulója lett. Itt az első félév végén három tárgyból megbukott, ezért anyai nagybátyja felügyelete alá került a kisújszállási gimnáziumba, és ott is érettségizett 1899-ben jeles eredménnyel.

Önéletrajzi művei: Gyermekkora élményeit több művében megörökítette: Judith és Esztercímű novellája a prügyi évek hangulatát idézi fel, kollégiumi diákéveiről a Légy jó mindhalálig című regényében emlékezik meg, a kisújszállási évek a Forr a bor című regényben elevenednek meg; az Életem regénye című önéletírásában is vall ezekről az évekről.

Érettségi után Debrecenben volt teológus-, majd joghallgató, aztán a budapesti jogi karon folytatta tanulmányait, de egyetemi diplomát sohasem szerzett. Ekkorra már elhatározta, hogy író lesz. 1903-ban az akkor induló Az Újsággyermekrovatához került, itt jelentek meg első meséi, gyermekversei; verses állatmeséitBoldog világcímen gyűjtötte össze és adta ki 1912-ben.

Népdalgyűjtő utak: Bekapcsolódott a Kisfaludy Társaság népdal- és népmesegyűjtő munkájába. Szülőföldje, Szatmár megye falvait járta négy nyáron át – ekkor tudatosultak gyermekkori emlékei, ekkor találkozott felnőtt fejjel újra a magyar falu kultúrájával, gondolkodás- és beszédmódjával, moráljával. Ettől kezdve egyik fontos munkaeszköze a kicsire hajtogatott papírlapokra jegyzetelő ceruza, amivel megfigyeléseit, egy-egy helyzet vagy párbeszéd jellemző fordulatait, szavait jegyezte le.

Móricz Zsigmond első feleségével, Jankával Házasságai1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát, akit Jankának nevezett. Házasságuk két évtized alatt teljesen megromlott, és 1925-ben az asszony öngyilkosságával ért véget. 1926-ban ismét megnősült, második felesége Simonyi Mária színésznő volt. Ez a házasság mintegy tíz évig tartott, válásukban szerepe lehetett Móricz fogadott lányának (Csibe – Littkey Erzsébet) is.

Műveinek visszatérő motívuma a férfi és nő házasságbeli kapcsolatának bemutatása – Sárarany, Az Isten háta mögött, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Úri muri, Rokonok(1932). Janka az ihletője Móricz puritán, áldozatkész, ugyanakkor szenvedélyesen gyötrődő és követelőző, a férjüket a meggondolatlanságoktól és a nagy tervektől egyaránt távoltartó nőalakjainak (Károlyi Zsuzsanna – Tündérkert, Eszter – Úri muri,Szentkálnay Lina – Rokonok).

Nagygazda: Nagyobb földbirtokkal rendelkező parasztgazda.

Barta János: Móricz Zsigmond az évszázadok között In: A pálya végén, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1987

Schöpflin Aladár: Móricz Zsigmondról, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979

Rádics Károly: Móricz Zsigmond a Nyugat szerkesztője, 1929-1933, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1989

Németh G. Béla: Móricz irodalomfelfogása kritikai írásai tükrében In: Kérdések és kétségek, Balassi Kiadó, Bp., 1995

Krúdy Gyula: Móricz Zsigmond, 1916 In: Írói arcképek, Magvető, Bp., 1957

Kosztolányi Dezső: Móricz Zsigmond In: Egy ég alatt, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977

Kodolányi János: Móricz Zsigmond In: Visszapillantó tükör, Magvető, Bp., 1968

Kárpáti Aurél: Emlékezés Móricz Zsigmondra In: Tegnaptól máig (Válogatott szépirodalmi tanulmányok / Kárpáti Aurél), Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1961

Kassák Lajos: Móricz Zsigmond In: Csavargók, alkotók, Magvető, Bp., 1975.

Karinthy Ferenc: Móricz Zsigmondról, Kortárs, 1988. szept. p. 128-131.

Illyés Gyula: Móricz Zsigmond In: Iránytűvel, Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1975

Gál István: Móricz, Babits, Ignotus, Tiszatáj, 1979. júl. (7.sz.), p. 27-30.

Féja Géza: Móricz és Kodolányi In: Lapszélre, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1982

Czine Mihály: Móricz Zsigmond, Gondolat, Bp., 1979

Cserhalmi Zsuzsa: Móricz Zsigmond alkotásai az iskolában In: Irodalomtanítás az ezredfordulón, Pauz-Westermann Kiadó, Celldömölk, 1998

Csűrös Miklós: Kodolányi és Móricz , Irodalomismeret, 10. évf. 1/2 sz. (1999. szept.), p. 127-130.

szerk. Fenyő D. György: A kifosztott Móricz?, Krónika Nova Kiadó, Bp., 2001

Bori Imre: Móricz Zsigmond prózája, Forum, Újvidék, 1982

Bori Imre: Móricz Zsigmond mai szemmel, Irodalomismeret, 6. évf. 4. sz (1995. dec.), p. 13-17.

Borbély Sándor: A gyermekeknek író Móricz, Kortárs, 1979. júl. (7. sz. ), p. 1061-1081.

Bata Imre: Móricz Zsigmond utolsó tíz éve, Új írás, 11. sz. (1981. nov.), p. 56-67.

Bata Imre: Móricz Zsigmond utolsó évei levelei tükrében, Élet és Irodalom, 43. évf. 37. sz. (1999. szept. 17.), p. 14.

Ady Endre: Móricz Zsigmond In: Tanulmányok és kritikák, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1964