A regény ideje valóságos és nagyjából megegyezik a regény írásának idejével – 1932 –, ún. egyidejű(kontemporális) regény. A regénybe foglalt történelmi utalásoksegítenek a regényidő megállapításában (szó esik a főhős, Kopjáss István első világháborús részvételéről; a forradalmak – őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság – idején elszenvedett nélkülözésekről; a Felvidékről érkezett Kati néni révén a trianoni szerződéssel Magyarországtól elszakított országrész helyzetéről; az 1920-as évek gazdasági stabilizációjáról, majd az azt követő dekonjunktúráról – pl. a Sertéstenyésztő kapcsán, amiről megtudható, hogy 1925-ben épült).

A regényben eltelt idő – cselekményidő– is megállapítható. Kopjáss főügyésszé választása és öngyilkossági kísérlete közt megközelítőleg egy hónap telik el. Az író a regény fejezeteiben mindig jelzi az eltelt időt, illetve az elbeszélt események idejét (pl. a napszakokkal: azon a délelőtt, este, délután, illetve időhatározókkal: másnap, néhány nap múlva, alig telt el négy-öt nap).

Egy-egy fejezet néha csupán egy vagy néhány óra eseményeit taglalja (ilyenek Kopjáss feleségével folytatott beszélgetései; a polgármesterrel folytatott tárgyalások), néha viszont több és hosszabb eseménysor sűrűsödik egy fejezetben (9. fejezet, 15. fejezet), vagy több fejezetben folytatódnak egy-egy nap eseményei (a 17–18. vagy a 20-21. fejezet).

Egy-egy újabb cselekményszál vagy szereplő megjelenésekor az író „meglassítja” az elbeszélés menetét. A „gyorsan” és „lassan” elbeszélt-megjelenített események, párbeszédek, gondolatsorok: a ritmusváltások egyfajta fontossági sorrendet is tükröznek, részben a szereplők, részben az elbeszélő szemszögéből. Kopjásst jellemzi például az, hogy a regény előrehaladtával a hivatalában éppen mennyi időt tölt el munkával, és ehhez viszonyítva milyen hosszan vitázik a feleségével, mennyi időt tölt rokonai sorsával, illetve a saját gondolataival.

Az író a részletező, óráról órára vagy akár percről percre felidézett események leírásával kiemeli a regény egésze szempontjából lényeges részeket (pl. az első öt fejezet a főügyész megválasztása utáni első nap eseményeit foglalja össze, a 23. fejezetben az estély szinte minden perce említést nyer – ezzel is érzékeltetve a regénybeli „időhúzást”, és egyben késleltetve a megoldást).

dekonjunktúra: a termelés és a kereskedelem válsága, a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlása, a kereslet, a fogyasztás csökkenése, hiánya

kontemporális mű: egyidejű mű; a jelenidejűség arra vonatkozik, hogy az alkotó és a befogadó ugyanannak a valóságnak a részesei, mint a műalkotás szereplői