Az Édes Anna című regény elsőként a Nyugatban jelent meg 1926. július 1-jétől folytatásokban. Könyv alakban 1926-ban, majd 1929-ben adták ki. 1936-ban a Révai Kiadó Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Munkáinak sorozatában készítette elő a kiadást, de ezt a szerző már nem érhette meg.

A regény témájául – mint azt visszaemlékezéseiből tudjuk – az író feleségének ötlete szolgált: „milyen jó volna egy olyan cselédlányra szert tenni, aki sohasem megy el vasárnap délután, s aki mint valami gép, egyéni életének és kívánalmainak legkisebb jele nélkül, mindig mindent tökéletesen elvégez.” De „egyszerre felvillant bennem a gondolat, hogy ilyen leányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami révült cselekedetre képes”. A regény egyik szereplője, Moviszter doktor ezt így fogalmazza meg: „nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Legyen olyan, mint a többi: jó is meg rossz is.”

A novellatémaként Kosztolányi asztalára került ötlet megírására már másnap sor került. „a novella nőtt-nőtt, és valami nagyszerű lett belőle...”, s megszületett a tökéletes cselédlány története, aki tökéletessége révén válik teljesen kiszolgáltatottá és gazdái gyilkosává.

Édes Anna több valóságos személyből gyúrt alak. Egyrészt a régi dajka, Bözsi alakja szolgált mintául, másrészt annak a szabadkai tanyasi lánynak az alakja sűrűsödött Annáéba, akihez a költő diákkorában gyakran kilopódzott, „s aki egy szép napon szótlanul, sírva elhagyta a házukat”. De az eredeti ötlet engedelmes mosolyú, seszínű hajú leányalakjából is megmaradt néhány vonás a regényben.

Kosztolányi 1927-ben egy nyilatkozatában azt állította: „Édes Anna cselédkönyvét íróasztalom fiókjában őrzöm.” Később, 1931-ben – ellentmondva ennek – azt mondta, hogy „az élmény, mely ennek a munkámnak alapja, szintén tisztázatlan előttem”.

Bulla Elma színésznő úgy emlékezik, hogy amikor a színpadi előadás előkészületei idején meglátogatta az akkor már beteg költőt, az fölhívta vidékről az igazi Annát, „az Édes Anna modelljét”. Márai Sándor szerint Kosztolányi gyakran megfordult Máraiék házának házmesteri lakásában, és Édes Anna modellje a házmester felesége volt. Mint ahogy a ház is, amelyben a regény játszódik, Márai háza volt.

Patikárius Jancsi alakjában az egyik rokon és Kosztolányi maga rejtőzik. A visszaemlékezés szerint Moviszter doktor mögött is magát a szerzőt és két másik barátját kell sejtenünk.

A regény témája több, szorosan összefüggő, egymást kiegészítő elemből áll. Az alapötlet – a gazdát meggyilkoló tökéletes cseléd története – vázára építette fel az író az alakok és a szituációk rendszerét. A történet lényege azonban nem a brutális gyilkosság, hanem annak indítéka. Mi az oka és a magyarázata annak, hogy a látszólag ártatlan és békés természetű címszereplőnek „föltétlenül és szükségszerűen meg kell tennie”, amit tett. A téma kifejtését tehát nem az „akció”, hanem a szereplő személyiségének lélektani vizsgálata és a többi szereplővel való viszonyának ábrázolása, illetve a környezet determináló tényezőinek részletes bemutatása határozza meg.

Matúra Klasszikusok: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Raabe Klett Kiadó, Bp., 1998

Kemenes Géfin László, Jolanta Jastrzebska: Erotika a huszadik századi magyar regényben, Kortárs Kiadó, Bp., 1998

Vallasek Júlia: A hallgatás szava, Helikon, Kolozsvár, 10. évf. 8. sz. (1999. ápr. 25.), p. 13-14.

Nemes Lívia: Alkotó és alkotás: Pszichoanalitikus esszék, T-Twins Kiadó, Bp., 1994

Veres András: Az irodalmi mű értékalakzatai, Irodalomtörténeti Közlemények, 2. sz. (1990), p. 199-201

Rónay László: Szabálytalan arcképek, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1982

Király István: Az emberválság regénye, Tiszatáj, 3. sz. (1985. márc.), p. 47-67.

Hermann István: Veszélyes viszonyok, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1983

Gerold László: Konfliktushelyzetek az Édes Annában, Literatura, 1/2 sz. (1986), p. 61-67.

Balassa Péter: A látvány és a szavak, Magvető, Bp., 1987

Kemenes Géfin László: Nem is olyan Édes Anna, Kortárs, 41. évf. 8. sz. (1997. aug.), p. 79-91.

Herman Anna: Kötelező olvasmányok elemzése, Puedlo Kiadó, Bp., 2001

Bori Imre: Az Édes Anna egy lehetséges nézőpontjáról, Literatura, 1986. 1/2 sz. p. 56-60.

szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály: Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, Anonymus Kiadó, Bp., 1998

Karinthy Frigyes: Az ötvenéves Kosztolányi, Nyugat, 1935. I. p. 265-272.

Németh Andor: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A Láthatár, 1927. 2. sz. p. 30.

Kodolányi János: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Pandora, 1927. 1. sz. p. 47-50.