Magyar Korona:1783-ban alapították a Váci utca és a Régiposta utca sarkán a Magyar Korona kávéházat. Irodalmi jelentősége a XIX. század végén növekedett meg. Itt volt törzsasztala Gozsdu Eleknek és a fiatal Mikszáth Kálmánnak. Vajda János, Kiss József, Feszty Árpád és Mednyánszky László is gyakori vendég volt. Ebben a kávéházban született meg A Hétcímű folyóirat, mely később törzshelyét a Centrál kávéházba tette át.

Centrál: A Centrálkávéháztörténete szorosan összefonódott a budapesti szellemi élet fejlődésével. Híres vendégeiről megannyi hiteles és legendás történet maradt fenn.

Az épület 1887-ben készült el Quittner Zsigmond tervei alapján. A kávéház 8 teremből, 2 játékszobából, kávékonyhából és ruhatárból állt. A mennyezet és a falak díszítését Scholz Róbert készítette. Napjainkban újra üzemel, az eredeti tervek szerint újították fel.

A Centrál kávéház a századvég és a századelő jelentős szellemi központjának számított. Az épület az Egyetemi Könyvtárral szemben állt, közel a Fővárosi Könyvtárhoz, az egyetemhez, a Franklin Társulathoz és az Athenaeum Nyomdához. Szinte magától értetődő, hogy a modern magyar irodalom két meghatározó folyóiratának, A Hét és a Nyugat munkatársainak törzsasztala itt volt. De itt szerkesztették a Független Szemle című újságot, és itt tartották összejöveteleiket szerdánként a magyar írónők. 1936-ban a Centrálban alapították a Kaffka Margit Társaságot is.

A Hét irodalmi és politikai hetilap a Korona kávéházban alakult 1890 decemberében, de csakhamar a Centrálba tette át törzshelyét a szerkesztőség.

A lapra a főváros szinte minden kávéháza előfizetett. A híres Innen-onnan pletykarovat kis történetei a társadalmi, művészeti és az irodalmi élet illusztris személyiségeinek magánéletébe engedtek bepillantást. A századvég és századelő neves novellistái és esszéírói publikáltak benne, a versrovatot Kiss József szerkesztette.

A Nyugat alapításának ötlete a Bristol kávéházban fogant, de a folyóirat a Centrálban született 1907-ben, később költözött át a New York kávéházba.

A szerkesztőség 1920-ban visszatért a Centrálba. 1926-tól a mindennapos összejövetelek ritkulni kezdtek. Csak a kedd esténkénti hivatalos szerkesztőségi ülésekre érkezők látogatták.

Szentes Éva - Hargittay Emil (szerk.): Irodalmi kávéházak Pesten és Budán, Universitas Kiadó, Budapest, 1998