HázasságaiKarinthy első felesége, Judik Etel színésznő 1918-ban a spanyolnáthajárvány áldozata lett. 1920-ban újra megnősült. Bőhm Aranka, orvostanhallgató, Karinthyval kötendő házassága miatt vált el előző férjétől. Korának híres szépsége volt, szerelmi viszonyai és legendás barátságai árnyékolták be a házasságot. 1921-ben született Ferenc nevű fiuk, a későbbi regény- és drámaíró.
1921-ben jelent meg újabb humoreszkjei tartalmazó kötete Ne bántsuk egymástcímmel. Ekkor adta ki Hököm-színház címmel jeleneteinek gyűjteményét, két novelláskötetét (Jelbeszéd; Gyilkosok), valamint újabb regényét, a Capilláriát. Következő regénye, a Kötéltánc 1923-ban látott napvilágot, még ebben az évben jelent meg a Nevető dekameron című kötet. 1924-es a Harun al Rasid című elbeszéléskötet és karcolatainak gyűjteménye: Egy tucat kabaré címmel. 1926-ban adta ki szatíráinak és karcolatainak újabb gyűjteményétKi kérdezett? címmel. Szintén 1926-os a Drámák ecetben és olajban című paródia- és színműkötet. 1927-ből való a Noteszcímű karcolatkötet.
1928-ban az Athaeneum tíz kötetben jelentette meg összes munkáit. A Minden másképp van című karcolatgyűjtemény 1929-es, 1930-ból való első verseskötete, a Nem mondhatom el senkinek. 1933-ban, Hitler hatalomra jutásának évében a szellem válságáról és a világot fenyegető veszélyről ír. Ekkor jelent meg Hasműtétcímű novelláskötete és a Még mindig így írtok ticímű karikatúragyűjtemény, illetve a Barabáscímű novelláskötet.
Betegsége 1936-ban Karinthy maga „fedezte fel” betegségét. Egyre súlyosbodtak rosszullétei. Megállapították, hogy agydaganata van, amelyet sürgősen meg kell műteni. 1936. május 5-én Stockholmban Olivecrona professzor sikeres agyműtétet végzett Karinthyn. Az Utazás a koponyám körülcímű naplóregényében (1937), illetve a Nevető betegek (1936) című kötetben számolt be műtétjéről. Az 1937-es év egy másik regény születési dátuma is, ekkor látott napvilágot talán legnagyobb regénye, a Mennyei riport. Öt évre szóló írói tervet készített, de 1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzés következtében váratlanul meghalt. Temetésén a Kerepesi temetőben a gyászbeszédet Móricz Zsigmond tartotta. Posztumusz verseskötete(Üzenet a palackban) és Kiadatlan naplója és levelei 1938-ban jelent meg.
Szalay Károly: "Elmondom hát mindenkinek" , Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1987