Idealistáknak az idealizmus híveit tekintjük. Az idealizmus filozófiai kifejezésköznapitól eltérő értelemben használatos. Az idealizmus köznapi értelemben olyan eszmerendszer, amely a világban közvetlenül nem tapasztalható, nem érzékelhető elvek, eszmék („ideálok”) létezésében és igazságában hisz (például Isteni gondviselés, a társadalom jobbítása, lovagi erények stb.)

A modern epika gyakori közlésformája. Az a technika, amellyel az író a szereplő ki nem mondott gondolatait, érzéseit, képzeteit adja vissza közvetlenül, egyesszám első személyű beszédmóddal.

A Nyugat-Európában kialakult civilizáció (társadalmi, gazdasági és szellemi műveltség).

A determináció jelentése oksági meghatározottság.

( fr.) Eredeti társadalmi osztályából kiesni, hátrányosabb körülmények közé jutás.

Olyan ábrázolás típus, amikor az alkotó nagy hangsúlyt fektet a szereplők és leginkább bizonyos konkrét karakterek belső lelki világának feltárására. Míg a befogadó előtt nyitott könyvként bontakozik ki egy-egy személyiség, addig a mű többi szereplője a félreértések áldozata lehet, mely rendkívül sok konfliktust generál.

A realista epika jellemző műfaji változata: ami a feltörekvő fiatalok érvényesülésének történeteit ábrázolja, s ilyen módon a fejlődésregény egyik változatának is tekinthető.

Mindentudó elbeszélő.

Dante Alighieri (1265-1321) itáliai költő, filozófus. Élete és szerelme is Firenzéhez kötötte,ám 1302-ben politikai nézetei miatt száműzték Ravennába,ahol meghalt. Legismertebb műveként az Isteni színjátékot (1314-21) tartják számon, melyben a költő megboldogult szerelme, Beatrice után indul az alvilágba, Vergilius kíséretével.

Valakinek a természetében, az egyéniségében meglevő, abból fakadó érzelem; magától értődő érzelem.

( ol. = grotta, barlang) Esztétikai minőség. Szélsőségesen össze nem illő elemek társítása, amely nevetséges hatást kelt.

(lat.=újdonság) Olyan elbeszélés, rövid prózai írás, mely csak néhány szereplőt vonultat fel. Részletezés nélküli, zárt szerkezetű egységes történet, mely rendszerint meglepetésszerűen, csattanósan zárul.

Idealistáknak az idealizmus híveit tekintjük. Az idealizmus filozófiai kifejezésköznapitól eltérő értelemben használatos. Az idealizmus köznapi értelemben olyan eszmerendszer, amely a világban közvetlenül nem tapasztalható, nem érzékelhető elvek, eszmék („ideálok”) létezésében és igazságában hisz (például Isteni gondviselés, a társadalom jobbítása, lovagi erények stb.)

A fikció képzeletbeliség, az irodalmi művek azon része, melyek az alkotó fantáziájának elemei.

Taine, Hippolyte elmélete, mely szerint az emberek megismerése, személyiségük vizsgálata során a három legfontosabb tényező a környezet, a faj és a történelmi pillanat.

Nagyepikai műfaj. Nagy terjedelmű, szerteágazó cselekményű történet, melynek sok szereplője van. A regény virágkorát a 18-19. században élte. Típusai pl. a családregény, a történelmi regény, a kalandregény, ifjúsági regény, fejlődésregény, lélektani regén

A regények meghatározó eleme az időrend. Hagyományos (lineáris) időrend esetében az események a cselekmény elindulásától a végkifejletig zajlanak. Ezzel szemben a felcserélt időrend esetében a cselekmény a záró jelenettel indít, amelyre példa Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála című kisregénye is. A mű első fejezetében értesülünk arról, hogy a hivatalnok meghalt, és csak ezután részletezi a költő a szereplő életét. A felcserélt időrend szerepe kettős, hiszen egyrészt hangsúlyozza azt, hogy a költő érdeklődésének középpontjában a halál áll, illetve az olvasó kíváncsiságát is fokozza.

Pártfogó; védőszent; kegyúr.

Magánbeszéd. A dráma azon része, melyben csupán egy szereplő beszél, gondolkodik, s mindezt úgy teszi, hogy a dráma többi szereplője nem szerez tudomást az elhangzottakról, nincs jelen. A monológ előadója érzéseit, gondolatait a közönség előtt feltárja, á

1854-től 1856-ig tartó háború. Oroszország jogot formált a törökországi keresztények érdekeinek védelmére, valamint az orosz hadihajók számára a Dardanellák használatára, ezért Törökország, Anglia és Franciaorszkág hadat üzent. A háború Oroszország veresé

Görög filozófiai irányzat, mely azt hirdette, hogy a megismerés lehetetlen, ezért le kell mondani róla.

Lényege, hogy az élet mozgatója a szeretet, az egyszerű ember a legboldogabb. Az elnevezés Tolsztoj, Lev Nyikolajevics orosz elbeszélő, regény- és drámaíró nevéből ered.

Olyan jellem, aki semmi más értéket nem tisztel, és minden eszmét és értékrendet kigúnyol, mely nem egyezik a saját elveivel.

Az irodalmi művekben a monoton és vontatott életvitelben elevenítik meg az írók a kisszerű élet sajátosságait, mint például Tolsztoj Ivan Iljics halála című regényében a főhős élete.

A hivatásos irodalom és a népköltészet azon műveinek összessége, amelyeket a gyermekek számára írtak vagy dolgoztak át.

Olyan személy, aki különbözőstílusú és típusú művek bírálatával, megítélésével, elemzésével foglalkozik. Az álláspontjuk mindig szubjektív. Nem saját maga számára, hanem a közönség számára fejti ki gondolatait, meglátásait. Magyar kritikusok többek között: M. Nagy Miklós, Bakács Tibor Settenkedő, Elek István.

Charles Darwin ( 1809-1882) angol természettudós elmélete, mely szerint valamennyi növényi és állati faj hosszú fejlődési folyamat során a természetes kiválasztódás útján fejlődött ki.

George Gordon Noel Byron (1788-1824) angol romantikus költő. Életútja során rengeteget utazott, hajózott, mely élmények nagy hatást gyakoroltak költészetére is.

Jelentése: hanyatlás, visszaesés. A formáról,kritikáktól és beteges emberi vonásoktól túltengő alkotói korszak bekövetkezte, mely felváltja a kitisztult és spontán teremtőerő jelenlétét. A hanyatlás korszaka.

Jasznaja Poljana Oroszországban található település. A helység mellett található a Tolsztoj család azonos nevű egykori birtoka és udvarháza. Itt született és egy ideig itt élt és alkotott Lev Nyikolajevics Tolsztoj, orosz író, kinek sírja az egyik közeli erdőben található.

Olyan regény, melynek hősei valamely tézist, bizonyításra szoruló tudományos tételt igazolnak vagy cáfolnak életükkel, kalandjaikkal. A tézisregény gyakran kalandregény is. Pl. Voltaire, Jean Francois Marie: Candide.

Olyan érzelmi vonulat, melyet az egyén lélektani átalakulása indít be. Ez az átváltozás pozitív vagy negatív fejlődésmenetet indukálhat, az események, elfojtások és célkitűzések függvényében.

Rövid terjedelmű elbeszélés, mely általában egy szórakoztató, mulattató cselekményszálra épül.

Múltban élő, a múlt értékeit követő létforma.

Epikai műfaj. Csodás történet, melyek szereplői fantasztikus kalandokat élnek át. Két válfaját különböztetjük meg: a népmesét és a műmesét.

Az anekdota rövid terjedelmű, mulatságos történek, melynek elbeszélési módja hasonló az élőbeszédben használatos szófordulatokhoz. A műfaj legjellegzetesebb magyar kedvelője: Mikszáth Kálmán.

Hosszabb elbeszélő mű, mely a történelem valamely eseményét, vagy szakaszát művészi eszközökkel ábrázolja.

Parasztokhoz tartozó, tőlük eredő, rájuk jellemző világ, élethelyzet; parasztokból álló közösség, réteg.

A babona vagy hiedelem olyan, a mágikus szemléletből fakadó hitet jelent, amit nem alapoz meg logika vagy tudás.

( ang. gentry=köznemesség) A középkorban az angol köznemesség, később a 19-20. században a tőkés gazdálkodásra áttérő, úgynevezett újnemesség elnevezése. Magyarországon az 1870-80-as évektől az elszegényedő, birtokainak nagy részét elvesztő, de társadalmi

Arany János (1817-1882) költő, szülei 10. gyermekeként 14 éves korától már segédtanító, a debreceni kollégium tanulója. 19 évesen vándorszínésznek áll. 1836-39-ig tanári állást gyakorol Nagyszalontán, 1840-től jegyzői posztot tölt be. Felesége: Ercsey Julianna, akitől két gyermeke születik. Mind lírai, mind epikai vonulatokat bejár. Legismertebb művei: Toldi trilógia, Letészem a lantot és a nagykőrösi balladák.

A konzervatív eszme a haladással való szembenállás, a régi eszmékhez való ragaszkodás.

Valóság, tény, mely a tudatunktól függetlenül létezik.

( gör= kutya) A társadalmi, anyagi, szellemi és kulturális és főként erkölcsi értékeinek részleges vagy teljes elutasításából adódó morális magatartás és szemlélet.

( fr.) Eredeti társadalmi osztályából kiesni, hátrányosabb körülmények közé jutás.

Borúlátás. Abban való meggyőződés , hogy ami csak lehet, az rosszra fordul, hogy semmi sem sikerül úgy, ahogyan az el van tervezve. A negatív jövőben való hit.

Az idealizált figura nem más, mint egy elképzelt hős, egy nem valóságos személy.

A ballada, a középkorban létrejött lírai műfaj, a dal egyik formája. Jellemzője, hogy három verszak után ugyanaz a versszak (refrén) megismétlődik. Eredetileg énekelték, táncok kíséretére szolgált. Három balladai műfajt különböztethetünk meg, melyek a népballada, vígballada és műballada.

( gör-lat.) gyengeelméjűség legsúlyosabb foka.

Maga az abszurd szó a valóságtól való elvonatkoztatást jelent, vagyis a személyek olyan jellegű viselkedése, amikor egy teljesen képzelt világba helyezik magukat. Ez a magatartás megjelenik Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma című művében. A műben a főhős egy középkori világba képzeli magát, és életét eszerint formálja.

Erejét felesleges küzdelmekben elfecsérlő, jószándékú, de nevetséges álmodozó. ( Cervantes fő művének címadó alakja és főhőse.)

Kevert irodalmi műfaj,a novellában a drámaiság elemei keverednek.

(1814-1875) Író, publicista, politikus.Jókai mellett a XIX. századi próza legnagyobb alakja. Első nagyobb publicisztikai művében, a Korteskedés és ellenszerei röpiratában (1843) fejti ki politikai nézeteit. Regényírói munkásága az 50-es években bontakozot

Olyan érzelmi vonulatok, melyek az egyén lélektani átalakulását indítják be, több összetevőből és konfliktusból építkezve. Ez az átváltozás pozitív vagy negatív fejlődésmenetet indukálhat, az események, elfojtások és célkitűzések függvényében.

A műfaj meghatározó eleme a történet és a szubjektív előadásmód, kitérők, reflexiók, betétek dúsítják a téma kifejtését,

A metamorfózis kifejezés átalakulást jelent. Biológiai tekintetben az egyedfejlődés lépései alkotják, geológiai vonatkozásban pedig fizikai és kémiai folyamatokban testesül meg. A metamorfózis szilárd fázisú átkristályosodást jelent. Az ilyen módon keletkezett kőzeteket nevezik metamorf kőzeteknek.

festőművész

Jobbágytelekkel nem rendelkező jobbágy; föld nélküli mezőgazdasági munkás.

Olyan ember, akire indokolatlan cselekvésekre vezető kóros lelki állapot a jellemző, melyet rögeszmék, kényszerképzetek idéznek elő.

( 1871-1957) Költő, író. Újságíró, majd a Vígszínház ( 1914-1918) a Belvárosi Színház ( 1929) és a Magyar Színház ( 1932-34) igazagatója volt. Korai lírájában és prózájában, kabaréjátékaiban a modern nagyvilági élet könnyed, szellemes ábrázolója. Fő műve:

Nem tevékeny, tétlen humanizmus.

Olyan személyiség, akinek érdeklődését csak felszínes dolgok kötik le, és nem találja a helyét az életben.

Valamilyen eszme, rendszer ellen való szellemi vagy testi küzdelem, mely a nem kívánt körülmények megdöntéséért zajlik.

Ráható, befolyásoló képesség. Képesség, mellyel akaratunkat át tudjuk vinni másokra.

Váratlan megoldás, feloldás, mely a mű lezárást és tanulságát is jelentheti egyben.

(1861-1927): a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. A francia posztimpresszionisták, az ún. Nabis -csoport tagja. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője. Művészetét gazdag színvilág, bátran stilizáló vonaljáték, dekorativitás jellemzi. Néhány műve: Nő fehérpettyes ruhában, Ágyban fekvő nő, Öreganyám, Kuglizók, Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett. Az I. világháború után alkotta meg íróportréit (Móricz, Babits, Szabó Lőrinc). Önarcképe 1926-ban az Uffizibe került.

Olyan irodalmi motívum, mely a mű során rendre újra és újra megjelenik.

Esztéta, irodalomtörténész, egyetemi tanár. Tankönyveit évtizedeket keresztül használták a középiskolákban irodalomtörténet, stilisztika és poétika oktatására. Stilisztikai gyakorlatain sok leendő jeles magyar író, költő részt vett.

(1873, Pápa - 1945, Budapest) Szobrász. A modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. A párizsi világkiállításon 1900-ban ezüstérmet nyert. 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert Egyik leghíresebb alkotása a Mikes-emléérem a Nyugat címlapjának

Erőteljes elbeszélői jelenlétet igénylő előadásmód, gyakran pletyka jelleget ölt és kitérőkkel övezett.

A művészt az adott pillanat élménye vezérli és kevés feketét használva a fénnyel variál.

Jelképes vezérmotívum.

Társadalmilag meghatározott (a tárdasadami viszonyoktól függő), más(ok) kényétől, hatalmától való teljes függés.

Társadalmi helyzeten, azonos foglalkozáson vagy politikai nézeteken alapuló zárt társaság – úri kaszinó, klub

( er. Veigelsberg Hugo, 1869-1949) Újságíró, író, költő, kritikus. A Hét írói köréhez tartozott, a Nyugat egyik alapítója.

A dezillúzió jelentése kiábrándultság, csalódottság.

Gellért Oszkár (1882-1967) költő, újságíró, szerkesztő. Az 1908-ban indult Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként vált ismertté 1933-1939 között, amikor is Babits Mihállyal közösen jegyezték a lapot. Gellért Oszkár 1882-ben született költő és újságíró, fiatalkorában jogi tanulmányokat folytatott. Osvát Ernővel való megismerkedését követően a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1920-1940 között pedig az egyik legnagyobb irodalmi és kritikai lap, a Nyugat főmunkatársai közé került.

Olyan személyiség típus, aki élete nagy részét karrierének felépítésével tölti, bármi áron. Kosztolányi Dezső, Édes Anna című regényében ezzel a karakterrel bír: Druma, a fiatal ügyvéd, Vizyék.

( fr.) A felkelő dolgozó tömegek kormánya Párizsban 1871-ben, amely az első kísérlet volt a proletár diktatúra megteremtésére.

(gör-lat): hitetlenkedő, mindenben kételkedő magatartás.

Magyar származású marxista gondolkodó, aki nemzetközi tekintélyre tett szert.1945-től Magyarországon ő a filozófiai élet középpontja. 1956-ban Nagy Imre minisztere. Művei pl. a kétkötetes Esztétika és az Ontológia.