A Herceg, hátha megjön a tél is! című kötet az 1909 és 1911 között keletkezett verseket tartalmazza. A kötet talán legfontosabb, de mindenképp legismertebb verse az Esti kérdés. A meditatív verseksorát nyitja ez a költemény. Klasszikus költői kérdés, amelyre nincs vagy nem adható pontos válasz. Hiszen a vers az élet értelmét firtatja. Nem a megoldás a fontos, hanem maga a meditáció. Szép és egyben nyugtalanító vers az Esti kérdés. Szépségét képei és a megidézett hangulatok adják, nyugtalanítóvá talán a megválaszolhatatlan kérdések teszik. Az egyetlen, 53 sorból álló, többszörösen összetett mondat az élet értelmére, céljára kérdez. A vers zárlatában megfogalmazódó költői kérdésre természetesen nem kapunk választ. Csupán az előzmények, az élet képeiben való végeláthatatlan gyönyörködés, a halálérzés és a szépség összekapcsolása sugallja a létezés képtelenségét.

A vers filozófiai háttere a bergsoni „időelmélet”. Bergsonhatásáról maga Babits vallott már 1910-ben. „Eszerint kétféle idő van, az egyik a fizikusok által használt egynemű idő, a Kant-féle szemléleti forma; mely a térhez hasonlít; a másik az élőlények különnemű, teremtő ideje: amelyet Bergson tartamnak nevez.” Aszubjektív és objektív idő szembeállításának bergsoni gondolata rejlik az Esti kérdéscímű költeményben is.

A vers szerkezete két, illetve három részből áll. A értelmi tagolás három része: a nyitány „Midőn” mondatkezdése, az „olykor” és az „ott” újraindítása.

1. rész: 1–12. sor

2. rész: 13–34. sor

3. rész: 35–53. sor

A vers poétikai eszközei alapján két egységből áll. A szakaszok határát elsősorban a rímrendszer érzékelteti.

1. egység: 1–34. sor:

„Midőn az est, e lágyan takaró

fekete, síma bársony takaró, [...]

a féltett földet lassan eltakarja [...]

olykor bárhol járj a nagyvilágban,”

Az uralkodó rímképlet: a a b b c c d e d e – páros és keresztrímek váltakozása.

2. egység: 35–53. sor:

„ott emlékektől terhes fejedet

a márványföldnek elcsüggesztheted”

Ebben a meditatív helyzetben törnek fel a kérdések:

„mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:

ez a sok szépség mind mire való? [...]”

Az uralkodó rímképlet: a b b a:ölelkező rímek, páros rímekkel kiegészítve.

A szakaszhatárok kettősségéből adódó ellentét fokozza a vers feszültségét. A vers nyugtalanító hatása ebből az ellentmondásból is táplálkozik. Ebben a kötetben szerepel az antik görög hagyományt díszítőelemként használó Danaidák című költemény, amely a szecesszió halálkultuszának jegyeit viseli magán.

Nemes Nagy Ágnes: Esti kérdés In: Szó és szótlanság / Nemes Nagy Ágnes, Magvető, Bp., 1989

Sipos Lajos: Esti kérdés In: 99 híres magyar vers és értelmezése, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1994