Tolsztoj és Csehov Az orosz regény jelentőségét az adja, hogy Kelet-Európa más népeihez hasonlóan Oroszországban is az irodalomban – és elsősorban az elbeszélő műfajokban – jelentek meg azok az eszmék, társadalmi-szociológiai létkérdések, amelyek a modern, polgári társadalmakból eredtek. A XIX. század Oroszországában az író töltötte be a filozófus, a társadalomtudós, a liberális értelmiségi szerepét, a társadalom fejlődésének, változásainak alapkérdései az irodalmi művekben fogalmazódtak meg markánsan. Az írók – meghaladva a nyugati tendenciákat – olyan kérdéseket is érintenek, amelyek elsősorban a századvég filozófiáinak, az individualizmusnak és az egzisztencializmusnak a felvetései lesznek (Tolsztoj, Dosztojevszkij). Erkölcsi-etikai, világnézeti kérdések ezek, amelyek nemcsak egy társadalom, hanem az egész civilizáció – és benne az egyes ember – problémái.

Az orosz írók követik az európai realizmus kialakult hagyományait, ugyanakkor e p roblémafelvetésekkel vissza is hatnak az európai irodalom, az elbeszélő műfajok változásaira. Az orosz regényben mindvégig központi kérdés nyugat és kelet ellentéte, a nyugati civilizáció és Oroszország viszonya. A „nyugatosok” (pl. Turgenyev) polgárosodást sürgető nézeteivel szemben igen erőteljes azok ellenállása, akik Oroszország jövőjét saját, belső fejlődésében tudták csak elképzelni (Tolsztoj, Dosztojevszkij), mások – kissé talán pesszimistán látva a jövőt – úgy gondolták, hogy az oroszság előtt nincsenek valódi kilátások (Goncsarov, Gogol).

Különös módon, míg az európai elbeszélő műfajokra termékenyítőleg hatott az orosz regény, addig Oroszország irodalmában e műfajok a század végén nem újulnak meg. Bizonyos értelemben Csehov regényeivel, novelláival lezárul az orosz regény nagy korszaka, és csak a XX. század avantgárd írói (Bulgakov, Paszternak) hoznak megújulást.

Dosztojevszkij

Egzisztencializmus: (lat.–fr.) A létezés filozófiája, minden jelenséget és problémát az elkülönült személyiség szemszögéből tekintő irracionalista irányzat; alaptétele: a megismerés kiindulópontja az egyéni lét, a szubjektíven felfogott egzisztencia.